Napkollektor gázkazánnal

A legtöbb kapcsolás egy kéthőcserélős (bivalens) szolártárolóra épül. Az alsó csőkígyó a napkollektoré, mert a tároló alján a leghidegebb a víz, ott veszi fel a kollektor a legtöbb hőt. A felső csőkígyóra a kazán vagy a hőszivattyú kerül, ez a tároló felső részét tartja a beállított hőmérsékleten, így borús napon is van meleg víz. A hazai kínálatban a 200, 300 és 500 literes kéthőcserélős tárolók a jellemzőek.

Egyes tárolók három hőcserélővel készülnek. Ezeknél az alsó a napkollektoré vagy a hőszivattyúé, a felső a kazáné, és egy rozsdamentes csőkígyó készíti a meleg vizet. A tároló kiválasztását és cseréjét az indirekt tároló beépítéséről szóló oldalunk részletezi.

Ha a ház fűtő kazánnal és indirekt tárolóval működik, a napkollektor bekötése a legegyszerűbb. Az egyhőcserélős tárolót kéthőcserélősre cseréljük, a kazán a felső, a napkollektor az alsó csőkígyót kapja. A kazán tárolófűtését a vezérlőn vagy a kazán programján úgy időzítjük, hogy napközben a nap fűtsön.

Ha a kazán és a napkollektor vezérlése között nincs kapcsolat, a kazán reggel felfűti a tárolót, és délre a napnak már alig marad hová hőt leadnia. Ezért a kazán tárolóérzékelőjét a tároló felső részébe tesszük, az utánfűtést pedig a reggeli és az esti csúcs előtti órákra korlátozzuk.

A kombi kazán átfolyó rendszerben, tároló nélkül készít meleg vizet. Napkollektorral úgy köthető össze, hogy a szolártároló meleg vize lesz a kazán hidegvíz-bemenete: a kazán csak a hiányzó fokokat pótolja, vagy ha a víz elég meleg, be sem gyújt. Ehhez a kazán gyártójának engedélyeznie kell az előmelegített befolyó vizet, egyes típusok szolárkészletet vagy külön beállítást kérnek.

A tároló kimenetére termosztatikus keverőszelep kerül, hogy a kazánba és a csapokhoz ne jusson túl forró víz. Ha a kombi kazánt amúgy is cserélni kell, a fűtő kazán és a kéthőcserélős tároló párosát is mérlegeljük, a kazáncserét a gázkazán oldalunk írja le.

Levegő-víz hőszivattyú mellett a napkollektor a tároló alsó csőkígyóját fűti, a hőszivattyú a felsőt, és a vezérlés napközben a napot engedi előre. A hőszivattyúnak nagy felületű hőcserélő kell, mert alacsonyabb hőmérsékleten adja le a hőt, ezért hőszivattyúhoz gyártott tárolót választunk. Napsütéses napokon a hőszivattyú így kevesebbet jár, a tároló alja hidegebb marad, és a kollektor jobb hatásfokkal dolgozik.

A HMV-hőszivattyúk között vannak hőcserélő csöves típusok, amelyek a napkollektort vagy a kazánt is fogadják. Ez egy készülékben oldja meg a meleg vizet, a készüléket a használati melegvíz-hőszivattyú oldalunk írja le.

A hagyományos villanybojlerben nincs csőkígyó, ezért napkollektor közvetlenül nem köthető hozzá. Két megoldás van: a szolártároló a villanybojler elé kerül, és a bojler sorba kötve utánfűtőként marad, vagy a szolártárolóba elektromos fűtőbetét kerül, és a bojler kikerül. Ha a meglévő tároló indirekt, egyhőcserélős, és fűtő kazánhoz van kötve, a szolárkörhöz kéthőcserélősre kell cserélni.

Napelemes háznál a villanybojler napközbeni vezérlése a napkollektor alternatívája lehet, ezt a napkollektor vagy napelem oldalunk veti össze.

Vegyes tüzelésű vagy faelgázosító kazán mellé a puffertároló a kazán biztonságos, egyenletes üzeméhez is kell, a napkollektor ennek alsó részébe vagy egy kombitárolóba dolgozik. Nyáron, amikor a kazán áll, a napkollektor a meleg vizet adja, átmeneti időben a puffert is előfűti, így ritkábban kell begyújtani. A puffer méretezését és beépítését a puffertartály-beépítés oldalunk írja le.

• A szolárköri csövek rézből vagy hullámosított rozsdamentes csőből készülnek, hő- és UV-álló szigeteléssel, mert a stagnálási hőmérsékletet a műanyag cső nem bírja.
• A kör legmagasabb pontjára légtelenítő kerül, amely a feltöltés után elzárható, hogy stagnáláskor ne engedjen ki gőzt.
• A visszacsapó szelep megakadályozza, hogy éjjel a meleg tárolóból a folyadék a hideg kollektor felé keringjen, és visszahűtse a tárolót.
• A biztonsági szelep lefúvatója gyűjtőedénybe megy, hogy a kiömlő szolárfolyadék ne a padlóra vagy a csatornába folyjon.
• A tágulási tartályt a kör térfogatához és a kollektormezőhöz számoljuk, az előnyomást beüzemeléskor beállítjuk.
• A hideg- és a melegvíz-oldalon a meglévő biztonsági szelepcsoportot és a cirkuláció bekötését is ellenőrizzük.

A szolárvezérlő a kollektor és a tároló hőmérséklet-különbségéből indítja a szolárszivattyút. A jobb vezérlők a kazán vagy a hőszivattyú utánfűtését is kapcsolják, és a medence vagy a puffer felé is tudnak váltani. A beállításnál a nap elsőbbségét, a legmagasabb tárolóhőmérsékletet, az utánfűtés idejét és hőfokát rögzítjük.

Időnként a tároló teljes térfogatát magasabb hőmérsékletre kell fűteni a baktériumok elszaporodása ellen, ezt a vezérlőn vagy a kazán programján időzítjük. A bekötés után a tároló és a kollektor érzékelőinek értékét, a kapcsolási különbségeket és az utánfűtés beállításait a beüzemelési jegyzőkönyvbe írjuk.