Napkollektoros fűtésrásegítés

A napkollektor akkor ad a legtöbb hőt, amikor a háznak a legkevesebb kell. Decemberben és januárban a napsütéses órák száma és a napállás is alacsony, a kollektorok hozama a nyári töredéke. Ősszel és tavasszal, a fűtési idény elején és végén viszont sok a napos nap, a ház hőigénye kisebb, és ilyenkor a napkollektor a fűtés egy részét is átveheti.

A fűtésrásegítés ezért a fűtési energiának csak kisebb részét fedezi, a nagyobbat a kazán vagy a hőszivattyú adja. Nyáron a rendszer a meleg vizet készíti, és ha van, a medencét fűti. A beruházás a meleg vizes rendszer többszöröse, ezért a döntés előtt a ház hőigényét és a fűtési rendszert is meg kell nézni.

A kombitároló egy nagy fűtővíz-tároló, amelybe a melegvíz-készítés is be van építve, belső tartály vagy rozsdamentes csőkígyó formájában. A kollektor a tároló alsó hőcserélőjén fűt, a kazán vagy a hőszivattyú a felső részt tartja melegen, a fűtési kör a tároló középső rétegéből kap vizet. A hazai kínálatban egy 570 literes kombitárolóban 150, egy 800 literesben 200 liter körüli a melegvíz-rész.

Puffertárolós megoldásnál a fűtővíz egy nagy pufferben, a meleg víz külön tárolóban van. Ezt akkor javasoljuk, ha vegyes tüzelésű vagy pelletkazán is dolgozik a rendszerben, ha több hőtermelő van, vagy ha a meglévő melegvíz-tároló még jó. Egyes kombitárolók három hőcserélővel készülnek: az alsó a napkollektoré vagy a hőszivattyúé, a felső a kazáné, a rozsdamentes csőkígyó a meleg vízé. A puffer méretezését és beépítését a puffertartály-beépítés oldalunk írja le.

A kollektor hozama annál nagyobb, minél hidegebb vizet kap. Padló- és falfűtésnél az előremenő víz 30⁠–⁠40 °C körüli, ezt a kollektor átmeneti időben is előállítja, a tároló alsó rétege pedig hideg marad, így a kollektor jó hatásfokkal dolgozik. Radiátoros, 60⁠–⁠70 °C-os fűtésnél a kollektor csak a ritka napos, enyhe napokon tud a fűtővízhez hozzátenni.

Radiátoros háznál a fűtésrásegítés előtt megnézzük, elég nagyok-e a radiátorok alacsonyabb előremenő hőmérséklethez. Ha a ház padlófűtést kap, a kiépítést a padlófűtés oldalunk írja le, a keverőkört ilyenkor a tárolóhoz tervezzük.

A német szakirodalom egy családi házra legalább 700 literes puffer- vagy kombitárolóval és 9⁠–⁠12 m² kollektorral számol, 1000 literes kombitárolóhoz 12⁠–⁠15 m² tartozik, ökölszabályként 100 m² fűtött alapterületre nagyjából 1000 liter tároló jut. Egy nagy gyártó ökölszabálya szerint fűtésre és meleg vízre együtt fejenként körülbelül 4 m² kollektorfelület kell.

A hazai csomagok 100 m²-⁠es házra 570 literes kombitárolót és 8 m² síkkollektort, 130 m²-⁠esre 800 litert és 12 m²-⁠t, 150 m²-⁠esre 1000 litert és 16 m²-⁠t kínálnak. A kollektorokat fűtésrásegítésnél meredekebbre állítjuk, mert a téli, alacsony napot így jobban fogják, és a nyári túltermelés is kisebb.

A fűtésrásegítő rendszerben a kollektor, a kazán vagy a hőszivattyú és a fűtési körök ugyanazt a tárolót használják, ezért a vezérlésnek kell eldöntenie, ki mikor fűt. A szolárvezérlő a kollektort a tároló alsó részéhez kapcsolja, a kazán vagy a hőszivattyú csak a felső részt és a fűtési kör hiányzó igényét pótolja. Ha a tároló középső rétege elég meleg, a fűtési kör innen kap vizet, és a kazán nem indul.

Gázkazánnál a tároló felső részének hőmérsékletét és a fűtési kör előremenőjét a kazán vagy egy külön fűtésszabályozó tartja. Hőszivattyúnál a tárolót és a hőcserélőket a gép teljesítményéhez is méretezni kell, a vezérlésnek pedig tudnia kell, hogy napsütéskor a hőszivattyú várjon. A bekötés módjait a napkollektor bekötése aloldalon részletezzük.

A fűtésre méretezett kollektormező nyáron sokkal több hőt termel, mint amennyi meleg víz fogy. Ha nincs elvezetés, a rendszer naponta stagnál, a szolárfolyadék gyorsan öregszik, és sűrűbben kell cserélni. A többlet mehet medencébe, a meredek dőlésszög csökkenti a nyári hozamot, a vezérlő pedig a legmagasabb tárolóhőmérsékletnél leállítja a szivattyút.

A tágulási tartályt úgy méretezzük, hogy a teljes kollektormezőből gőz formájában kiszoruló folyadékot is felvegye, a biztonsági szelep lefúvatóját gyűjtőedénybe vezetjük. Ezek az elemek a fűtésrásegítő rendszernél nagyobbak, mint egy meleg vizesnél.

Az árat a kollektorok száma, a tároló mérete és fajtája, a fűtési oldal átalakítása (keverőkör, szivattyúk, szelepek), a vezérlés, a meglévő kazán vagy hőszivattyú bekötése és a tető adottságai határozzák meg. Ha a meglévő meleg vizes napkollektoros rendszer bővül, a kollektorok és a csövek egy része megmaradhat. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.