Napkollektor-javítás és karbantartás

A szakirodalom a rendszernyomás évenkénti, a fagyállóság és a pH legalább kétévenkénti ellenőrzését írja elő. Az éves karbantartáson ennél többet nézünk meg, mert a szivattyú, a vezérlő és a tágulási tartály hibája sokszor csak a mérésből derül ki. A mért értékeket leírjuk, így a következő évben látszik, ha valami lassan romlik.

1. A rendszernyomás leolvasása, összevetése a beüzemeléskori értékkel.
2. A szolárfolyadék fagyáspontjának mérése fagyállómérővel, a pH-érték mérése.
3. A tágulási tartály előnyomásának ellenőrzése, a biztonsági szelep és a lefúvató vezeték átnézése.
4. A szivattyú, az átfolyásmérő és a visszacsapó szelep működésének ellenőrzése.
5. A vezérlő beállításainak és hibanaplójának átnézése, az érzékelők értékeinek összevetése.
6. A kollektorok, a tartók, a csőszigetelés és a tetőáttörés szemrevételezése.
7. A tároló anódjának és a melegvíz-oldali szerelvényeknek az ellenőrzése, ha a tároló típusa kívánja.

A szolárfolyadék jellemzően propilénglikol és víz keveréke, a glikol aránya 50 százalék alatt marad. Új állapotban a pH-ja 7 fölött van. A túlhevülés, a stagnálás során 200 °C fölé emelkedő hőmérséklet bontja a glikolt, a folyadék savassá válik, sötétedik, és elveszíti a fagyállóságát. A savas folyadék a kör fémelemeit, a csöveket és a hőcserélőt is korrodálja.

Ezért a folyadékot a terheléstől függően 3⁠–⁠8 évente cserélni kell. Cserénél a régi folyadékot leengedjük, a kört átmossuk, hogy a lerakódás is kijöjjön, és az új folyadékot a gyártó által előírt keverési arányban töltjük. A régi folyadékot és a bontott alkatrészeket engedéllyel rendelkező átvevőhöz szállítjuk el.

A zárt szolárkör nyomása hidegen és melegen egy sávban mozog, ezt a beüzemeléskor beállítják. Ha a nyomás hetek alatt lassan esik, valahol szivárog a kör: egy csőkötés, egy kollektorcsatlakozás, egy légtelenítő vagy a szivattyúegység tömítése. Ha nyáron hirtelen esik, a biztonsági szelep lefújt, mert a tágulási tartály nem vette fel a gőz kiszorította folyadékot.

A tágulási tartály membránja és előnyomása idővel romlik. Ha a membrán átszakad, a tartály folyadékkal telik, már nem tágul, és a nyomás minden felmelegedéskor megugrik. A tartály előnyomását folyadékoldalon nyomásmentesítve mérjük, a hibás tartályt cseréljük, a méretét a kör folyadéktérfogatához és a kollektormezőhöz számoljuk.

Stagnálásról akkor beszélünk, ha a kollektorban áll a folyadék, mert a tároló elérte a legmagasabb hőmérsékletet, vagy a szivattyú nem jár. A kollektor ilyenkor 200 °C fölé is felmelegedhet, a benne lévő folyadék gőzzé válik, és a gőz a kollektorhoz közeli csövekbe nyomul. A jól méretezett rendszer ezt elviseli, a gyakori stagnálás viszont öregíti a folyadékot, a csőszigetelést és a tömítéseket.

A javítás a rendszer egészét nézi. Ha a tágulási tartály kicsi, nagyobbat teszünk, a szivattyúegység elé előtéttartály kerülhet, hogy a forró gőz ne érje a szivattyút és a tartály membránját. A vezérlőn a legmagasabb tárolóhőmérsékletet és a kollektorvédelmet állítjuk be, a többlethőt pedig, ha lehet, medencébe vagy fűtési körbe vezetjük.

A szolár szivattyú évente sok ezer órát jár. A régi, fokozatkapcsolós szivattyúk helyére ma elektronikus, fordulatszám-szabályozott szivattyú kerül, amely kevesebb áramot fogyaszt. Ha a szivattyú zúg, de nem szállít, a kör levegős lehet, vagy a szivattyú kopott, ezt az átfolyásmérőn látjuk.

A vezérlő a kollektor és a tároló érzékelőjének hőmérsékletéből dönt. Ha az érzékelő rossz helyen van, kicsúszott a merülőhüvelyből, vagy a kábele sérült, a vezérlő rossz értéket lát, és a szivattyú akkor is áll, amikor süt a nap. Régi vezérlőnél a csere sokszor egyszerűbb a javításnál, a meglévő érzékelők megtarthatók, ha a típusuk illik az új vezérlőhöz.

Ha a kollektorok elnyelője szivárog, az üveg törött, vagy a tároló szolár hőcserélője átlyukadt, a javítás egy-egy fő elem cseréje, és a költség gyorsan közelít egy új rendszeréhez. Egy 15⁠–⁠20 éves rendszernél, ahol a szivattyú, a vezérlő, a folyadék és a tároló egyszerre kér cserét, a felújítás és a teljes csere árát egymás mellett adjuk meg. Ha napelemre váltana, a régi napkollektor cseréje vagy leszerelése oldalon írjuk le a lehetőségeket.

A javítás árát a hiba fajtája, az alkatrész típusa és beszerezhetősége, a kör folyadéktérfogata, a tető és a kollektor elérhetősége határozza meg, régi rendszernél pedig az, hogy az eredeti alkatrész kapható-e még. A karbantartás sávja a kiszállást és a méréseket is tartalmazza, a javítás alkatrészeit és munkáját a hiba feltárása után tételesen adjuk meg. A jellemző tételek sávjai az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.