Hány napkollektor és tároló kell

A méretezés a napi melegvíz-fogyasztással kezdődik. Ezt a lakók száma, a szokások (zuhany vagy kád, reggeli vagy esti csúcs), a mosogatás és a nyári jelenlét határozza meg. A legpontosabb adat a mért fogyasztás: ha van melegvíz-mérő, annak leolvasása, ha nincs, a hidegvíz-mérő és a bojler üzemideje alapján becsülhető.

A napkollektort a nyári hónapok fogyasztásához kell igazítani, mert akkor termel a legtöbbet. Ha a család nyáron hetekre elutazik, vagy a ház csak hétvégén lakott, a mező kisebb lehet, mint amit a lakók száma alapján számolnánk.

Egy nagy gyártó ökölszabálya szerint meleg vízre fejenként nagyjából 1,5 m² kollektorfelület kell, fűtésrásegítéssel együtt 4 m². A német szakirodalom négyfős háztartásra 4⁠–⁠5 m²-⁠t, hat főig 6⁠–⁠8 m²-⁠t ad meg, ez fejenként 1⁠–⁠1,3 m². A napkollektor méretezés 4 főre így jellemzően két síkkollektort vagy egy 30 csöves vákuumcsöves kollektort jelent.

A szolártároló a napközben termelt hőt viszi át estére és a következő, borúsabb napra. A német szakirodalom négy főre 300, hat főig 400 litert ad meg, ez kollektor-négyzetméterenként nagyjából 50⁠–⁠75 liter. A hazai csomagok 2⁠–⁠3 főre 200, 4⁠–⁠5 főre 300, 6⁠–⁠8 főre 500 literes tárolót kínálnak. A szolártároló jellemzően nagyobb egy hagyományos bojlernél, mert a rossz időt is át kell hidalnia.

A tároló kéthőcserélős: az alsó csőkígyó a napkollektoré, a felső a kazáné vagy a hőszivattyúé. Ha a tároló túl kicsi, a kollektor napközben megtölti, és utána stagnál, ha túl nagy, ritkán melegszik fel teljesen, és az utánfűtés több energiát visz el.

A napkollektor tájolása és dőlésszöge határozza meg, mikor és mennyit termel. A legjobb a déli tájolás és a 20⁠–⁠70 fokos dőlésszög, a keleti vagy nyugati eltérés egy határig elfogadható, északi tetőn a kollektor nem ad értelmes hozamot. Meleg vízre a családi házak szokásos tetőhajlása megfelel, fűtésrásegítésnél a meredekebb dőlés a téli, alacsony napot jobban fogja.

A kémény, a fák és a szomszéd épület árnyéka a téli napállásnál a leghosszabb. Ha a déli tetőn kevés a hely, vagy árnyék éri, a kelet-nyugati elrendezés, a lapos tetős állvány vagy a homlokzati kollektor is szóba jön, ilyenkor nagyobb felülettel számolunk.

A napkollektor fedezeti aránya azt mutatja, hogy az éves meleg vízhez szükséges energia hány százalékát adja a nap. A német szakirodalom szerint a jól méretezett meleg vizes rendszer 55⁠–⁠60 százalékot ér el, nagyobb tárolóval 70 százalék körüli értéket. A teljes fedezet nem cél, mert ahhoz a mező olyan nagy lenne, hogy nyáron állandóan stagnálna.

A napkollektor nyári túltermelése a túlméretezés fő gondja. A nagyobb mező kevés többlethozamot ad, mert nyáron ugyanúgy megtölti a tárolót, csak hamarabb, utána a kollektor 200 °C fölé melegszik, és a szolárfolyadék öregszik. Ezért a mezőt úgy méretezzük, hogy nyáron a fogyasztás nagy részét fedezze, a téli hiányt a kazán vagy a hőszivattyú pótolja.

Fűtésrásegítésnél a kollektorfelület és a tároló is többszöröse a meleg vizes rendszerének. A szakirodalom családi házra legalább 700 literes tárolóval és 9⁠–⁠12 m² kollektorral számol, 1000 literes kombitárolóhoz 12⁠–⁠15 m² tartozik, ökölszabályként 100 m² fűtött alapterületre nagyjából 1000 liter tároló jut. A fűtésrásegítő rendszereket, a kombitárolót és a puffert a fűtésrásegítés aloldalon írjuk le.

A meglévő rendszernél is megéri újraszámolni a méretet, mert a háztartás változik. Ha a gyerekek elköltöztek, a régi kollektormező nyáron túltermel, a rendszer gyakran stagnál, és a szolárfolyadék hamarabb elhasználódik. Ilyenkor a többlet medencébe vagy fűtési körbe vezethető, vagy a kollektorok egy része leszerelhető.

Ha a család nőtt, a meglévő mező kevés lehet, ilyenkor a kollektorszám és a tároló bővíthető, ha a szivattyúegység és a csövek bírják. A régi rendszer állapotát és a javítási lehetőségeket a javítás és karbantartás aloldalon írjuk le.

Ebből számoljuk a kollektorszámot, a tárolót és a várható nyári többletet, és ezeket az ajánlatban le is írjuk.

• A lakók száma, a fogyasztási szokások, a mostani tároló vagy bojler mérete és üzemideje.
• A tető tájolása, hajlásszöge, szabad felülete és árnyékai.
• A tároló helye, a rendelkezésre álló hely és a csőnyomvonal hossza a kollektortól.
• A meglévő kazán vagy hőszivattyú, amely a meleg víz többi részét adja.
• Fűtésrásegítésnél a fűtött alapterület, a fűtés típusa és az éves fogyasztás.