Kémény kandallóhoz és cserépkályhához

Fatüzelésnél a füstgáz a tűztér után 500⁠–⁠600 °C-os is lehet, és a kéményben korom és kátrány (kreozot) rakódik le. A kátrány ragacsos, gyúlékony lerakódás, amely meggyulladva kéménytüzet okoz, ezért kandallóhoz és cserépkályhához csak koromtűzálló kémény köthető. A gázkészülékekhez bélelt, vékony falú vagy alumínium béléscsöves járatok ezt a terhelést nem bírják.

A másik veszély a lecsapódás. Ha a kémény fala a füstgáz harmatpontja alá hűl, a pára és a kátrány kicsapódik, átnedvesíti a vakolatot és a falazatot, és szűkíti a járatot. Ezért a szilárd tüzelés kéményének jól szigeteltnek és a készülékhez méretezettnek kell lennie: a túl tág vagy hideg kürtőben a füstgáz lelassul és lehűl.

A kémény belső átmérőjét a készülék gyártói adatai és a kéményméretezés adják meg, a gyakorlatban az alábbi sávokkal találkozunk. A legkisebb kandalló is jellemzően 16 cm-⁠es, nagyjából 200 cm² keresztmetszetű kéményt kér, téglalap kürtőnél ez körülbelül 12×17 cm. Ha a kürtő ennél kisebb, a készüléket nem szabad rákötni.

A kéményt a bekötési ponttól a torkolatig a kályhaépítők legalább 4,2 m-⁠esre ajánlják, a torkolat helyét pedig az MSZ 845:2012 szabály szerint, a gerinchez és a tetősíkhoz mérve határozzuk meg. A magasabb és szélesebb kémény jellemzően jobban húz, de a túlméretezés itt is a lecsapódás felé visz.

A zárt kandallóbetét gyorsan felfűt, nagyobb füstgáz-mennyiséget ad, és a kéménytől erős, egyenletes huzatot vár. A cserépkályha hőtároló tömegében a füstgáz hosszú utat tesz meg, lehűl, és a kéménybe már alacsonyabb hőmérsékleten érkezik, ezért a kályha kéményénél a jó hőszigetelés dönt, hogy a füstgáz a torkolatig ne hűljön harmatpont alá.

Mindkét készülék saját járatot kér. Gáz- és szilárd tüzelésű készülék nem köthető közös járatra, és egy egyedi kéménybe egy kandallót vagy egy kályhát kötünk. Ha a házban kazán és kandalló is van, két járat vagy két kémény kell.

Ezeket kamerás vizsgálattal és a padlás, a tető bejárásával ellenőrizzük. Az eredmény alapján a régi kémény három sorsa lehet: használható úgy, ahogy van, bélelve alkalmassá tehető, vagy új kémény kell mellé.

• Elég-e a kürtő keresztmetszete a betéthez vagy a kályhához.
• Tömör-e a kürtő, nincs-e benne repedés, kimállott fuga, leszakadt vakolat.
• Mennyi kátrány és korom rakódott le, kell-e tisztítás vagy marás.
• Szolgál-e más készüléket a járat, és nem gázkészülékhez bélelték-e.
• Megfelel-e a hatásos magasság és a kitorkollás.
• Hozzáférhető-e a tisztítóajtó és a kéményfej a kéményseprő számára.

Ha a kürtő elég széles és a kéménytest ép, koromtűzálló, vastagabb falú saválló béléscsővel tesszük alkalmassá, merev vagy kétrétegű flexibilis kivitelben. Fatüzelésű készülékhez a gyártói minősítés szerint helyszínen kikeményített műgyanta béléscső is szóba jöhet, vegyes tüzeléshez saválló csövet javasolunk. A béléscső és a régi kürtő közé csak a gyártó által megadott, nem éghető szigetelés kerülhet.

Ha a kürtő szűk és nem marható, a kémény rossz helyen van, vagy a kéménytest nem menthető, új kémény épül. Cserépkályhához és nagyobb kandallóhoz a kerámiabéléses gyári elemes kémény jó választás, mert a tömege és a szigetelése a füstgázt melegen tartja; utólagos beépítésnél, kémény nélküli házban a kétfalú, szigetelt saválló szerelt kémény a gyorsabb megoldás.

Ha a házban nincs kémény, a kandalló helyét a kémény nyomvonalával együtt választjuk meg. Külső fal mellett a szerelt kémény a homlokzaton vezethető fel, belső elhelyezésnél azt nézzük meg, hol lehet a födémet és a tetőt úgy áttörni, hogy a kémény ne ütközzön gerendába, szelemenbe vagy szarufába. Külső vezetésnél az eresz fölötti szakasz a kitorkollási magasság miatt hosszú lehet, ezt merevíteni kell. A kandalló égési levegőjét, ahol a betét ezt kéri, külső levegőbevezetéssel a kéménnyel együtt tervezzük. A kémény nélküli ház kandallós megoldásait a kandallóépítés aloldalai részletezik.

Új vagy átalakított kéménynél a tervezéskor tervfelülvizsgálatot, a használatbavétel előtt helyszíni vizsgálatot rendelünk. A kéményseprő a helyszínen épített cserépkályháról, kandallóról és kemencéről kivitelezői nyilatkozatot kérhet, és ezeket a bekötéseket a nyilvántartásában is vezeti. A kályhaépítők azt javasolják, hogy a meglévő kéményt a kandalló vagy a kályha beépítése előtt is vizsgáltassa meg a kéményseprővel, mert az utólagos átalakítás drágább.

Az árat elsősorban az dönti el, hogy a meglévő kémény bélelhető-e, vagy új kémény kell. Bélelésnél a kémény magassága, a béléscső átmérője és falvastagsága, a kürtő tisztítása vagy marása, új kéménynél a rendszer típusa, a magasság, a nyomvonal és az áttörések száma számít. Ezek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a kandalló beépítése és burkolása külön ajánlat tárgya.