Hőkamerás vizsgálat mikor ad jó képet

A hőkamera a felületi hőmérséklet különbségeit látja. Az, hogy egy hiba láthatóvá válik-e, attól függ, van-e mögötte hőáram vagy nedvesség, ezért minden vizsgálattípusnak más a jó időpontja. A homlokzat és a szigetelés a téli hideghez kötődik, a gépészeti és villamos vizsgálatok a rendszer működéséhez.

A homlokzati vizsgálathoz három adatot nézünk az előrejelzésben: az éjszakai és a reggeli hőmérsékletet, a felhőzetet és a szelet. Ha a belső tér 20⁠–⁠21 °C-os, a reggeli külső hőmérséklet legfeljebb 10 °C körül lehet, 5 °C alatt a kép egyértelműbb. A vizsgálat előtti délután és este se süssön erősen a nap a vizsgált homlokzatra, mert a fal órákig tárolja a hőt.

A csapadékot két irányból figyeljük. A vizsgálat előtti napon lehullott eső nedvesen hagyja a homlokzatot, ami a párolgás miatt hamis hideg foltokat ad. Beázás keresésénél viszont pont az eső utáni időszak a hasznos, amikor a nedvesség friss. Erős szélben a felületek hőmérséklete kiegyenlítődik, a homlokzat hibái elmosódnak, a blower door mérést pedig a széllökések teszik bizonytalanná.

A falak és a födémek hőt tárolnak, és lassan követik a változást. Egy vastag téglafal vagy egy vasbeton födém órák, akár egy nap alatt veszi fel az új hőmérsékletet, egy könnyűszerkezetes fal vagy egy gipszkarton burkolat gyorsabban. Ha az épületet csak a vizsgálat előtt fűtötték fel, vagy enyhe napok után hirtelen jött a hideg, a felületek hőmérséklete még a változást követi, és a hőkép inkább a szerkezet tehetetlenségét mutatja, mint a hibát.

Ezért kérjük, hogy a fűtés legalább 24 órán át egyenletesen működjön, a nem használt helyiségekben is, és a hideg idő is tartson néhány napja. Ugyanezért nem jó a reggeli szellőztetés: a kitárt ablakon beáramló hideg levegő a belső felületeket órákra lehűti.

A homlokzatok nem egyszerre vizsgálhatók. Az északi homlokzatot közvetlen nap alig éri, ott borult időben napközben is készülhet felvétel. A keleti homlokzatot a reggeli nap melegíti, ezért ott napkelte előtt kell végezni. A déli és a nyugati homlokzat délután és este tárolja a hőt, ezek a hajnali órákban a legmegbízhatóbbak. Egy családi ház teljes külső felvétele ezért jellemzően napkelte előtti egy-másfél órába sűrűsödik.

Belső felvételnél a napszak kevésbé számít, de a napsütötte ablak előtti falrész és a padló ott is melegebb lehet. A napos oldalon a belső felvételeket is reggelre tesszük.

• A fal belsejébe nem lát, a hiba csak akkor jelenik meg, ha a felületen hőmérséklet-eltérést okoz.
• A kiszáradt régi beázás eltűnik a hőképről, mert párolgás nélkül nincs hűtőhatás.
• A fényes fém és az üveg a környezetet tükrözi, ezeken a mért érték félrevezető, ezért az ablaknál a tok és a fal csatlakozását értékeljük.
• A nedvesség mennyiségét nem méri, a hideg foltot hőhíd is okozhatja, ezért nedvességmérővel erősítjük meg.
• A statikai állapotra, a repedések mélységére, a tetőszerkezet faanyagára és a vezetékek szabványosságára más vizsgálat ad választ.
• A hidegvizes cső szivárgása addig nem látszik, amíg a víz át nem nedvesítette a környező szerkezetet.

A vizsgálatot a kérdéshez illő időpontban végezzük: homlokzatot és szigetelést a fűtési idényben, padlófűtést, csöveket, elosztót és légtömörséget akár nyáron is. Az időpont előtt előkészítési listát küldünk, és ha az előrejelzés megváltozik, új időpontot egyeztetünk. A jegyzőkönyvben a mérési körülmények is szerepelnek, így később is ellenőrizhető, hogy a felvétel megbízható volt-e.

• Homlokzati és szigetelési vizsgálatnál az egész épület 24 órán át egyenletesen fűtött, a vizsgálat reggelén nincs szellőztetés.
• Padlófűtésnél a rendszert a vizsgálat előtt 2⁠–⁠3 órával kapcsolja magasabb fokozatra, így a felvételek a felfűtés közben, a legnagyobb kontrasztnál készülnek.
• Elosztó vizsgálatánál a szokásos nagy fogyasztók, például a főzőlap, a bojler vagy a hőszivattyú működnek.
• Beázásnál a folt és a padlástér fotója az eső utáni órákból sokat segít.
• Blower door méréshez a külső nyílászárók zárhatók, a szellőzők és a kémény lezárását előre egyeztetjük.