Beázás okának felderítése

A falon vagy a mennyezeten megjelenő nedves foltnak öt gyakori forrása van, és a javítás csak akkor tart, ha a valódit találjuk meg. A csapadékvíz a héjazaton, a bádogozáson, a tetőáttöréseken, a lapos tető vagy az erkély vízszigetelésén át jut be. A vezetékből szivárgó víz független az időjárástól. A vizes helyiségben a zuhanyzó, a kád és a padlóösszefolyó körüli szigetelés hibája az alsó szinten vagy a szomszéd falon okoz foltot. A talajnedvesség a lábazaton és a pincefalon kúszik fel, a páralecsapódás pedig a hideg belső felületeken keletkezik.

A nedves vakolat a párolgás miatt hűvösebb a környezeténél, és jobban vezeti a hőt, ezért a hőképen elmosódott hideg foltként látszik. Hasonló foltot ad egy hőhíd is, így a hőkép önmagában nem bizonyítja a beázást. A gyanús foltokat ellenállásos vagy kapacitív nedvességmérővel ellenőrizzük, és a mért értékeket a száraz falrész értékéhez viszonyítjuk. Ha a falnedvesség pontos számára van szükség, például szárítás vagy szakvélemény miatt, anyagmintából mért nedvességtartalom is kérhető.

A nedves zóna alakja is beszél. A felülről lefelé keskenyedő, foltos rajzolat tetőhibára utal, a cső vonalát követő sáv szivárgó vezetékre, a lábazattól felfelé egyenletesen gyengülő zóna talajnedvességre.

Magas tetőnél a beázás leggyakoribb helyei a tetőáttörések: a kémény, a szellőzőcsonk, a tetőablak és az antennatartó körüli bádogozás, valamint a vápa és a hajlat. A tetőtérben a víz a fólián vagy a hőszigetelésen végigfolyik, és sokszor a szarufák mentén lejjebb jelenik meg. Belülről a hőkép a nedves szigetelést és a gipszkarton mögötti nedves zónát mutatja, kívülről a tetősíkon a gyanús csatlakozások környékét vesszük fel.

Ha a forrás bizonytalan, szakaszos locsolópróbát végzünk. Alulról felfelé haladva egy-egy tetőrészt locsolunk, és figyeljük, mikor jelenik meg a víz belül. A próba időigényes, de egyértelmű eredményt ad.

A lapos tető vízszigetelése alatt a víz a hőszigetelésben szétterül, és a belső folt akár több méterre lehet a sérüléstől. A tető felületéről napos nap után, napnyugtakor készült hőképen a nedves hőszigetelés melegebb foltként látszik, mert a víz több hőt tárol, és lassabban hűl le, mint a száraz szigetelés. A foltok körvonalát nedvességméréssel, szükség esetén kis feltárással pontosítjuk. A sérülés jellemzően a lemezek toldásainál, a felhajtásoknál, az összefolyóknál és az attikánál van.

Erkélynél és terasznál a víz a burkolat alatti vízszigetelés hibáján, a fal és a lemez csatlakozásánál, vagy vízorr hiányában a lemez éle alatt jut be. Az alsó lakás mennyezetén a folt a lemez szélén vagy a fal mentén jellemző.

Fürdőszobában a beázás forrása legtöbbször a zuhanytálca vagy a kád körüli kenhető szigetelés megszakadása, a padlóösszefolyó csatlakozása vagy egy szivárgó szifon. A folt a szomszéd helyiség falán vagy az alsó lakás mennyezetén jelentkezik. Ilyenkor a hőkamerás vizsgálatot próbavízzel kötjük össze: a zuhanyt egy ideig használjuk, majd a nedves zóna változását mérjük. Ha a nyomás alatti csőhálózat a gyanús, a csőtörés bemérésének módszereit alkalmazzuk.

Az írásos kiértékelés rögzíti a vizsgálat körülményeit, a hőképeket a hozzájuk tartozó fotókkal, a mért nedvességértékeket, a nedves zónák kiterjedését, a valószínű forrást és a javítás módját. Ez műszaki szakvélemény. A kár elbírálása a biztosító joga, és a fedezet a szerződés feltételein múlik. Peres vagy hatósági eljárásban igazságügyi szakértő véleménye kell, ehhez a mi dokumentációnk kiinduló anyag lehet.

A vizsgálat ára a vizsgált felülettől, a tető és az erkély hozzáférhetőségétől, a nedvességmérés és a locsolópróba terjedelmétől és a kiértékelés részletességétől függ. A javításé a hiba helyétől: egy bádogcsatlakozás vagy egy szilikonfuga cseréje kis munka, a lapos tető vagy az erkély vízszigetelésének felújítása nagyobb. Az oldal tetején lévő ártáblázat a vizsgálat sávjait adja. A javításra a helyszíni felmérés után tételes ajánlatot készítünk, az anyagot mi szerezzük be, a minőséget és a márkát Ön választja ki.