Szigetelés ellenőrzése hőkamerával

A homlokzati hőszigetelő rendszer minősége a vakolat alatt dől el. A lapokat kötésben, szorosan illesztve kell felragasztani, a ragasztót a lap szélére körben és a közepére néhány pontban kell felhordani, a dübeleket a rendszer és a falazat szerint kell elhelyezni, négyzetméterenként jellemzően 6⁠–⁠10 darabot. A lapok közötti rést szigetelőhabbal kell kitölteni, ennek mennyiségét a gondos illesztés kicsiben tartja. A kávákat a lapok után vékonyabb szigeteléssel kell burkolni, a lábazatra kevés vizet felvevő lap kerül.

Ezek a lépések a kész homlokzaton már nem láthatók, a hőképen viszont mindegyik hibának megvan a jellegzetes mintázata. Az épületenergetikai előírás a homlokzati falra 0,24 W/m²K hőátbocsátási tényezőt ír elő. A hőkamera ezt a számot nem méri, de megmutatja, hol nem valósult meg a tervezett rétegrend.

Kívülről nézve a hőhíd és a szigeteléshiány a környezeténél melegebb, mert ott több hő távozik. Belülről a hibák fordított képet adnak, a hiányos helyen a belső felület hidegebb. A belső hőkép megmutatja, melyik külső hiba okoz ténylegesen penészveszélyes belső felületet.

A homlokzati szigetelés hibái akkor látszanak, ha a belső és a külső hőmérséklet között legalább 10 °C a különbség, és ez már a vizsgálat előtti órákban is fennállt. A napsütés a legnagyobb zavaró tényező: a vékonyvakolat a napon felmelegszik, és órákig sugározza a hőt, ezért a homlokzatot napkelte előtt vagy borult, száraz időben vesszük fel. Eső után a nedves felület hamis hideg foltokat ad. A frissen felhordott vakolat is nedves, ezért egy újonnan elkészült homlokzatot néhány hét száradás után vizsgálunk.

Tetőtérben a hőszigetelés a szarufák között és alatt fut. A hibák jellemzően a szarufák mentén maradt rések, a térdfal és a födém csatlakozása, a tetőablak körüli káva és a gerinc alatti sáv. Belülről ezek hideg csíkok és foltok, gyakran légszivárgással együtt, mert a párazáró fólia toldása is hibás. Ilyenkor a hőkamerás vizsgálatot blower door méréssel kombináljuk, alulnyomásnál a fólián át beáramló hideg levegő élesen kirajzolja a hibás toldásokat.

Padlásfödémnél a hiányos, összecsúszott vagy kimaradt szigetelés a padlás felől és a felső szint mennyezetén is látszik. A födém széle a koszorúnál a legkényesebb, ott a szigetelés gyakran rövidebb, és a tetőtér felé hőhíd marad.

Az átvételnél a hőkamerás jegyzőkönyv a műszaki átadás-átvétel melléklete lehet. A hibalista alapján a kivitelező a javítást még az átvétel előtt elvégezheti, a javítás után egy rövidebb ismételt vizsgálat igazolja az eredményt.

Ha a hiba az átvétel után derül ki, a jótállási igényt írásban, a hiba felfedezése után késedelem nélkül kell jelezni a kivitelezőnek, a jegyzőkönyvet csatolva. A jegyzőkönyv rögzíti a vizsgálat körülményeit, a kamera beállításait és a felvételek helyét, így a kivitelező és egy esetleges szakértő is ellenőrizni tudja. Peres eljárásban igazságügyi szakértő véleménye dönt, ehhez a jegyzőkönyv kiinduló dokumentum.

A hézagok és a kisebb hiányok javítása a vakolat helyi felbontásával, a rés kihabosításával és a felület helyreállításával jár. A kimaradt kávaszigetelés utólag pótolható, ha az ablaktok körül elegendő hely van. Ha a lapok tapadása hibás, és a rendszer mozog, a helyi javítás kevés, ilyenkor a felület egy részének újraszigetelése vagy a rászigetelés jöhet szóba.

A javításra a helyszíni felmérés után tételes ajánlatot adunk. Az anyagot mi szerezzük be, a szigetelőanyag típusát és a vakolat színét Ön választja ki, ha kéri, javaslatot teszünk.

Az árat a homlokzatok száma és mérete, a belső felvételek köre, a tetőtér és a lábazat hozzáférhetősége és a jegyzőkönyv részletessége adja. Egy átvételhez a hibák listája és helye elég, egy garanciális vitához írásos kiértékelés kell a javítás javaslatával. Az oldal tetején lévő ártáblázat ezekre az esetekre ad sávokat.