Puffertartály ára beépítéssel

A puffertartály hőszigetelt acéltartály a hőtermelő és a fűtési körök között, amely fűtővizet tárol. A kézi töltésű kazán egy töltet tüzelőanyagot akkor éget el jó hatásfokkal, ha teljes teljesítményen mehet. A ház viszont enyhe időben ennek a hőnek csak egy részét kéri, ezért puffer nélkül a kazán fojtott levegővel, alacsony hőmérsékleten ég, kormoz és kátrányosodik. A tartály felveszi a fölösleget, és a fűtés később ebből veszi a meleget, miközben a kazán áll.

Egy hazai fűtéstechnikai útmutató szerint jól méretezett pufferrel átmeneti időszakban akár kétnaponta is elég begyújtani. A puffer közös csatlakozási pont is: egy szilárd tüzelésű kazán, egy megmaradó gázkazán, egy vízteres kandalló és egy napkollektor ugyanarra a tartályra dolgozhat, a fűtési körök pedig mindig a tartályból vételeznek. Így a hőtermelők nem zavarják egymást, és mindegyik a saját ritmusában üzemel.

A méretezés kiindulópontja a hőtermelő teljesítménye, a végső térfogatot a ház hőigénye, a fűtési rendszer hőmérséklete és a tüzelési szokás pontosítja. A gyártói ajánlások széles sávot adnak, a táblázat a hazai szakmai útmutatók szokásos arányait mutatja. A régi, magas belmagasságú házak és a 70 °C körüli radiátoros rendszerek a sáv felső részét kérik, a jól szigetelt, padlófűtéses házak az alsót.

A legtöbb rendszerbe hőcserélő nélküli, üres puffer kerül, amelynek vizét a fűtési körök közvetlenül használják. Ha napkollektor is a rendszer része, a tartály alsó részébe csőkígyós hőcserélő kell, mert a szolárkörben fagyálló folyadék kering, amely nem keveredhet a fűtővízzel. Két hőcserélős tartálynál a második kígyóra egy újabb hőforrás köthető, például egy kandalló külön köre.

A kombinált, tartály a tartályban kivitelnél egy kisebb melegvíz-tároló ül a pufferben, így a puffer a használati meleg vizet is adja. Ez helyet takarít meg, de drágább, és a meleg víz hőmérséklete a puffer pillanatnyi hőmérsékletétől függ. Külön indirekt tárolóval a melegvíz-készítés függetlenebb, erről az indirekt tároló beépítéséről szóló aloldalon írunk.

A puffer annyit ér, amennyi hőt meg tud tartani. A gyári tartályok keményhab vagy levehető poliészter szigetelést kapnak, a levehető köpenyt a bejuttatáskor le lehet venni, és a csonkoknál előre kivágott nyílások vannak. Egy hazai webáruház összefoglalója szerint a házilag felrakott szigetelés olcsóbb, de gyengébb, mert a hézagokon és a csonkoknál sok hő elszökik.

A tartály helyét a kazán közelsége, a padló teherbírása és a bejutási út szabja meg. Egy 1000 literes puffer töltve egy tonnánál nehezebb, a szigetelés nélküli tartálynak pedig be kell férnie az ajtón, a folyosón és a lépcsőn. A nagy tartályokat állva kell szállítani és mozgatni, ezt a pinceajtónál és a lépcsőfordulóban is számolni kell. A kazánhoz közeli hely rövidebb csöveket és kisebb hőveszteséget jelent.

A puffer akkor működik jól, ha a víz benne rétegződik, felül a meleg, alul a hideg. A kazán előremenője ezért a tartály tetejére, a visszatérő az aljára kerül, a fűtési körök előremenője felülről, visszatérője alulról csatlakozik. Ha a csövek rossz magasságba futnak, vagy a szivattyúk túl nagy áramlással kavarják a tartályt, a víz összekeveredik, és a hasznosítható hő kevesebb lesz.

A tartály több száz literrel növeli a rendszer víztérfogatát, ezért a tágulási tartályt újra kell méretezni. Egy hazai méretezési útmutató szerint a tágulási tartály térfogata legalább a puffer tíz százaléka legyen. A tartályhoz biztonsági szelep, légtelenítő a legmagasabb ponton, hőmérők a tartály több magasságában, nyomásmérő és elzárók tartoznak, amelyekkel a puffer szervizhez leválasztható.

A lépések közül a légtelenítés okozza a legtöbb utólagos panaszt, mert a levegős rendszer zajosan kering, és kevesebb hőt ad le. Ezért a feltöltés utáni légtelenítést az első felfűtéskor megismételjük, és a fűtési idény előtt is javasoljuk.

1. Felmérés: a hőtermelő teljesítménye, a fűtési körök, a ház hőigénye, a tartály helye és a bejutási út.
2. Méretezés: a puffer, a tágulási tartály és a szivattyúk kiválasztása, a kapcsolási vázlat elkészítése.
3. A rendszer leürítése, a tartály elhelyezése vízszintes, teherbíró aljzaton.
4. A kazánkör és a fűtési körök bekötése a csonkok magassága szerint, a szerelvények beépítése.
5. Feltöltés, légtelenítés, nyomáspróba, a szigetelőköpeny és a hőmérők felszerelése.
6. Első felfűtés, a szivattyúk és a szabályozás beállítása, a kapcsolási vázlat átadása.

Az oldal tetején lévő ártáblázatban a tartály adja a legnagyobb tételt. Az ára a térfogattal, a hőcserélők számával és anyagával (acél vagy rozsdamentes), a szigetelés minőségével és a kombinált, belső melegvíz-tárolós kivitellel nő. A beépítés díját a meglévő rendszer átalakításának mértéke, a szerelvények, a csőhossz, a szükséges új szivattyúk és keverőszelepek, valamint a bejuttatás határozza meg: egy szűk pincelépcsőn levitt tartály több munka, mint egy földszinti kazánházba gördített.

Ha a puffer egy új kazán vagy kandalló telepítésével együtt készül, a bekötés egy munkában megy, és a leürítés, a feltöltés csak egyszer kell. A felmérésre írja fel a kazán adattáblájának adatait, a radiátorok vagy a padlófűtéses körök számát, és mérje le az ajtók szélességét a kazánhelyiségig.