Hibrid fűtés hőszivattyúval

A hibrid fűtés azoknak a házaknak készül, ahol a teljes átállás hőszivattyúra most túl nagy lépés. Jellemzően ilyen a szigeteletlen vagy részben szigetelt, radiátoros régi ház, ahol a leghidegebb napokon 60⁠–⁠70 °C-os előremenő kell, a hőigény 12⁠–⁠18 kW, és a ház működő, viszonylag új kondenzációs kazánnal fűt. Itt egy önálló hőszivattyú nagy, drága gépet és radiátorcserét kérne, a hibrid viszont a meglévő rendszerre épít.

A bivalens rendszerek egy hazai vizsgálata a hibrid alkalmazás okait is felsorolja: korlátozott kiépíthetőség, meglévő gázfűtés korszerűsítése, a hőleadók cseréjének elkerülése, beruházói igény vagy gazdasági optimalizálás. Ha a ház a szigetelés után egy-két éven belül alacsony hőmérsékletű fűtésre képes lesz, a hibrid rendszer gépét úgy választjuk, hogy később egyedül is elvigye a házat.

A két hőtermelő kétféle logikával dolgozhat együtt. Párhuzamos üzemben a hőszivattyú a bivalens pont alatt is jár, és a kazán csak a hiányzó teljesítményt adja hozzá. Alternatív üzemben a pont alatt a hőszivattyú leáll, és a kazán egyedül fűt. Egy hazai számítás szerint 0 °C-os bivalens pontnál a hőszivattyú párhuzamos üzemben az éves fűtési és melegvíz-igény 98%-⁠át, alternatív üzemben 67%-⁠át adja, 5 °C-os pontnál 86, illetve 35%-⁠át. A szén-dioxid-kibocsátás a gázfűtéshez képest párhuzamos üzemben 45⁠–⁠55%-⁠kal csökken, alternatív üzemben ennél kevésbé.

Radiátoros régi háznál a tisztán párhuzamos üzem nem mindig lehetséges, mert a hőszivattyú 55 °C felett rossz jóságfokkal fűt. Ilyenkor a vezérlés az előremenő igényt is figyeli: amíg a görbe 55 °C alatt van, a hőszivattyú dolgozik, felette a kazán. A gyári hibrid készülékek egy része ezt automatikusan teszi, és a megadott áram- és gázárból számolja ki, melyik hőtermelő az olcsóbb az adott órában.

A hőszivattyú és a kazán leggyakrabban sorba kapcsolva dolgozik: a fűtés visszatérő vize először a hőszivattyún halad át, amely előmelegíti, majd a kazán szükség szerint tovább fűti. A sorrend számít. Ha a kazán kerül előre, a hőszivattyú melegebb vizet kap vissza, a jóságfoka romlik, vagy a gép el sem indul. A másik megoldás a puffer vagy hidraulikai váltó, amelybe mindkét hőtermelő fűt, és amelyből a fűtőkörök vesznek. Ez zónázott rendszernél rugalmasabb, de több helyet és több alkatrészt kér.

A gyári hibrid készülékeknél a kapcsolás készen jön: egy kis, 4 kW körüli monoblokk hőszivattyú és egy beltéri kondenzációs kazán sorba kötve, közös vezérléssel. Egy gyártó adatai szerint 20 liternél nagyobb rendszer-víztartalomnál puffer sem kell hozzá, és mivel a hőszivattyú monoblokk, a telepítéshez F-gáz vizsga nem szükséges. Ezek kisebb házhoz vagy a régi kombi kazán cseréjéhez valók, nagyobb hőigénynél a meglévő kazán mellé önálló, 6⁠–⁠10 kW-⁠os hőszivattyú kerül.

A hibrid rendszer eredményét a vezérlés dönti el. Három jel alapján dolgozik: a külső hőmérséklet, a fűtési görbéből adódó szükséges előremenő és az energiaárak. Hőmérséklet szerinti üzemben egy beállított külső hőmérséklet alatt vált a kazánra, ár szerinti üzemben az áram és a gáz megadott egységárából és a hőszivattyú pillanatnyi jóságfokából számolja ki, melyik olcsóbb, és azt indítja. A H tarifa a fűtési idényben a hőszivattyú felé tolja ezt a döntést, a sáv feletti gázár szintén.

Az átkapcsolási pontot a ház hőigényéből és a hőszivattyú teljesítménygörbéjéből számoljuk, és az első tél után a fogyasztási adatokból igazítjuk. Ha a kazán túl korán veszi át a fűtést, a megtakarítás elmarad. Ha túl későn, a hőszivattyú a hideg napokon rossz jóságfokkal küzd, és a ház lassan melegszik fel.

Kombi kazánnál a meleg vizet jellemzően a kazán készíti átfolyó rendszerben, a hőszivattyú csak a fűtést viszi. Egy gyártói leírás szerint a melegvíz-igény ilyenkor elsőbbséget kap, és ha egyszerre van fűtési és melegvíz-igény, a hőszivattyú fűt, a kazán meleg vizet készít. Indirekt tárolós rendszerben a hőszivattyú is fűtheti a tárolót, és ha a beállított hőmérsékletet időben nem éri el, a kazán veszi át. A legionella elleni felfűtést ilyenkor a kazán végzi, fűtőpatron nélkül.

A hibrid rendszer beruházása kisebb, mert a hőszivattyút a ház csúcsigényének 50⁠–⁠70%-⁠ára méretezzük, a radiátorok jórészt maradnak, és a hideg napokat a kazán viszi. A hőszivattyú ettől még az éves hőigény nagyobb részét adja, mert a hideg órák száma egy idényben kevés. A megtérülés a gáz és az áram árán, a ház fogyasztásán és azon múlik, hogy a ház a kedvezményes gázsáv felett fogyaszt-e. A nagy fogyasztású régi házban a sáv feletti mennyiség kiváltása hozza a legtöbbet.

A gáz fix tételei, az alapdíj, a kazán éves karbantartása és a kémény ellenőrzése a hibrid rendszerben megmaradnak. Ha a szigetelés később elkészül, a hőszivattyú egyedül is elviheti a házat, a kazán pedig tartalék marad vagy elbontható. Ezért a gépet úgy választjuk, hogy a szigetelés utáni hőigényt egyedül is lefedje.

Az oldal tetején lévő ársávokat a hőszivattyú mérete és típusa, a meglévő kazán állapota és vezérelhetősége, a hidraulikai kapcsolás (soros vagy pufferes), a melegvíz-készítés módja, a vezérlés és a villamos csatlakozás mozgatja. A felmérésre a kazán adattáblája és kora, az utolsó karbantartás és kéményvizsgálat dátuma, a radiátorok típusa és mérete, a tavalyi gázszámlák, a villanyóra csatlakozási teljesítménye és a kültéri egység lehetséges helye kell.