Faterasz építése vörösfenyőből

A fa teraszburkolat természetes anyag, mezítláb nyáron is kellemes, kopás vagy sérülés után csiszolható és újra olajozható. Cserébe rendszeres kezelést kér, és a fajtájától függően vetemedhet, repedhet. A WPC (fa-műanyag kompozit) faliszt és műanyag keveréke, nem kér olajozást, alaktartóbb, és nem szálkásodik. A napon viszont jobban felmelegszik, a hőtől jobban tágul, és ha megsérül vagy kifakul, nem felújítható, csak cserélhető.

A borovi fenyő a legolcsóbb, de kezelés nélkül rövid életű, ezért teraszra csak nyomás alatt impregnált kivitelben jó. A szibériai vörösfenyő gyantás, sűrűbb szövetű, a rothadásnak és a rovaroknak jobban ellenáll, a hazai teraszok egyik leggyakoribb anyaga. A hőkezelt (thermo) fa magas hőmérsékleten kezelt fenyő vagy kőris, kevésbé vetemedik és kevesebb nedvességet vesz fel, de ridegebb. Az egzóta keményfák (ipe, bangkirai, cumaru, meranti) sűrűk és tartósak, kezelés nélkül is bírják, cserébe drágábbak, nehezebben megmunkálhatók, és előfúrást kérnek.

A deszka felülete és mérete is számít. A bordázott vagy strukturált felület nedvesen kevésbé csúszik, a bordák közé viszont több szennyeződés ül, a sima, gyalult felület könnyebben tisztítható. A vastagabb deszka a párnafák között nagyobb távolságot bír, a szélesebb deszkán a nedvesség okozta duzzadás és zsugorodás jobban látszik, ezért a fateraszoknál a keskenyebb, a WPC-nél a gyártó által megadott méret a biztos választás.

Az első generációs, bordázott felületű WPC deszkák felülete nyitott, a nedvességet és a szennyeződést jobban felveszi, a hazai panaszok nagy része ezekre és a rossz alépítményre vonatkozik. A második generációs, koextrudált deszkákat zárt védőréteg borítja, famintás felülettel, ez kevésbé foltosodik és fakul. Üreges és tömör deszka is kapható: az üreges könnyebb és olcsóbb, a tömör nehezebb, merevebb, és a párnafák között nagyobb távolságot bír. A jó minőségű, strukturált felületű WPC szárazon és nedvesen sem csúszós, fagyos, jeges időben viszont minden teraszburkolaton óvatosan kell járni.

A teraszburkolat alá teherbíró, vízelvezető aljzat kell 1,5⁠–⁠2 százalékos lejtéssel a háztól elfelé: meglévő beton vagy térkő, vagy tömörített kavicságy geotextíliával. Erre kerülnek a párnafák alumíniumból, WPC-ből vagy impregnált fából, állítható talpakon vagy alátéteken, hogy a víz alattuk is elfolyjon. A párnafák tetejét vízzáró szalag védi, mert a deszka alatt megálló víz a párnafát is tönkreteszi. Egy hazai összefoglalóban idézett tapasztalat szerint a rosszul védett párnafás vázat 7⁠–⁠12 évente újra kell építeni.

A deszkák alatt légrésnek kell maradnia, hogy a burkolat alulról is kiszáradjon. Nyitott oldalú terasznál a tartószerkezet legalább 18 cm-⁠re legyen a talaj felett, a körbezárt, földhöz közeli terasznál oldalt szellőzőrést kell hagyni. A párnafák távolságát a deszka gyártója adja meg, ezt az anyagtól és a deszka vastagságától függően tartani kell, különben a deszka két párnafa között behajlik.

A WPC deszkákat jellemzően rejtett klipszekkel rögzítik a deszka oldalhornyába illesztve, így felülről nem látszik csavar. A fa deszkát rozsdamentes csavarral vagy rejtett rögzítővel lehet felfogni, keményfánál az előfúrás kötelező, különben a deszka reped. A deszkák között és a falnál a gyártó által megadott hézagot kell tartani, mert a WPC a hőtől, a fa a nedvességtől mozog. A méretre vágott deszkát 24 órán belül rögzíteni kell, hogy ne vetemedjen el.

A faterasz élettartamát a kezelés adja. Az új, kezeletlen teraszt 60⁠–⁠90 nap várakozás után javasolt először olajozni, intenzív használatnál évente többször is kell, a lazúros felületet évente kell megújítani. Felújításkor a szürke, érdes felületet 60⁠–⁠80-as szemcséjű csiszolópapírral csiszoljuk, majd újra olajozzuk. A WPC-t vízzel és kefével, akár magasnyomású mosóval lehet tisztítani, olajozni nem kell. Árnyékos, nedves helyen mindkét anyagon megjelenhet a penész, ott a gyakoribb tisztítás és a jó szellőzés segít.

Az ár nagyobb részét az anyag adja: a fafaj vagy a WPC generációja, a deszka vastagsága és a rögzítés módja. A második tényező az alépítmény: meglévő, ép betonra vagy térkőre a párnafa közvetlenül kerülhet, földön kavicságy, egyenetlen aljzaton állítható talp kell. Felár jár a szegélyekért, a lépcsőért, az íves vagy átlós rakásért és a régi burkolat bontásáért. Az oldal tetején lévő ártáblázat ezeket tételesen mutatja.