Fakivágási engedély és szabályok

Tizenöt évig a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet volt az alapszabály. 2024. október 1-jén hatályát vesztette, helyette a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza a fák védelmét, a kivágást és a pótlást. A régi rendelet közterületről beszélt, az új közhasználatú területről, amely a közterületet és a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló részét is jelenti.

Sok internetes leírás és néhány önkormányzati oldal még a régi rendeletre hivatkozik. A gyakorlati különbség a közterületi fánál kicsi, a jegyző engedélye ott is kell, a pótlás határideje is egy év maradt. A magántelekre vonatkozó szabályt továbbra is a települések adják.

A rendelet szerint közhasználatú területen fát akkor lehet kivágni, ha ezt növény-egészségügyi ok, élet- vagy balesetveszély, vagyonbiztonság vagy egy szakvéleményen alapuló hatósági döntés indokolja. A kivágáshoz a hatóság engedélyét kell kérni, ez a település jegyzője, Budapesten a kerületi jegyző, a főváros közvetlen kezelésében lévő területen a főjegyző. A kérelem tartalmát a rendelet 3. melléklete adja, a kérelmezőnek a tervezett pótlást is meg kell adnia.

A hatóság szakértőt vonhat be, és elutasíthatja a kérelmet, ha a fa átültethető, ha a kivágás a helyi érdeket sérti, vagy ha a pótlást a kérelmező nem vállalja. Kulturális vagy történeti szempontból jelentős fánál a kérelmet hirdetményben is közzé kell tenni.

A magántelek használójának a rendelet a fák fenntartását írja elő: öntözés, metszés, növényvédelem, és a vagyonbiztonságot vagy életet veszélyeztető fa vagy faág eltávolítása. Kivágási engedélyt az országos szabály a magántelekre nem ír elő. A települési önkormányzat azonban saját rendeletben szabályozhatja a magántelken álló fák kivágását és pótlását, és ezt sok helyen meg is teszi.

Egy példa a gyakorlatból: Budapest XVI. kerületének 32/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete szerint a nem közterületen álló, legalább 10 cm törzsátmérőjű fa kivágásához engedély kell. A gyümölcsfák általában kivételek, de a diófa, a mandulafa, a szelídgesztenye és a törökmogyoró nem. Az eljárás díj- és illetékmentes, a döntést a polgármester hozza, a kivágás csak a végleges engedély után kezdődhet, a pótlást egy éven belül kell elvégezni és 8 napon belül bejelenteni.

1. A fa adatainak összegyűjtése: fafaj, törzsátmérő 1 méter magasan, a fa helye a telken, a kivágás oka, fotók.
2. A kérelem vagy a bejelentés benyújtása a település nyomtatványán, elektronikusan vagy papíron, az ingatlan tulajdonosa vagy meghatalmazottja nevében.
3. Helyszíni szemle, ha a hatóság kéri, szükség esetén szakértő bevonása.
4. A határozat a pótlás előírásával, a kivágás a határozat véglegessé válása után.
5. A pótlás elvégzése a határidőn belül, és a bejelentése, ha a rendelet kéri.

Közhasználatú területen a kivágás után egy éven belül helyben pótolni kell, kivágott fánként legalább egy fával, cserjénél három év alatt a korábbi lombtérfogatot kell elérni, és ha a pótolt fa nem ered meg, a pótlást meg kell ismételni. Ha a telken nincs hely, a hatóság másik közhasználatú területet jelölhet ki, vagy kompenzációs intézkedést ír elő.

A helyi rendeletek a magántelken a pótlás mértékét gyakran a kivágott törzsátmérőhöz kötik, a pótló fa legkisebb méretét előírják, és engedik a pénzbeli megváltást. Az engedély nélküli vagy a bejelentés nélküli kivágás jogellenes fakivágás, amelyért közigazgatási bírság jár, a mértékét a rendelet adja.

Ha a fa közvetlenül életet vagy vagyont veszélyeztet, és a veszély más módon nem hárítható el, a kivágás azonnali intézkedésként elvégezhető. Közhasználatú területen ezt a kivágást végzőnek 3 munkanapon belül be kell jelentenie a hatóságnak. A helyi rendeletek a magántelekre is előírnak hasonló bejelentést, ezért a veszélyt fotóval dokumentáljuk a kivágás előtt.

A hatóság maga is elrendelheti a veszélyes fa kivágását, ha a veszély másként nem hárítható el. Ha a fa villamos vezetékre dőlt vagy ahhoz ér, az áramszolgáltató hibabejelentőjét kell hívni, azt a fát a hálózat feszültségmentesítése előtt senki nem vághatja.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tiltja a védett állatfajok egyedeinek zavarását és szaporodóhelyük elpusztítását, ebbe a fán fészkelő madár és a fészek is beletartozik. A Magyar Madártani Egyesület ezért arra kér, hogy a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban ne vágjanak ki fát, bokrot és sövényt. A nem sürgős kivágást ősszel és télen végezzük, és előtte a koronát fészkek és odúk után átnézzük.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területen és a védett fánál a természetvédelmi hatóság, az erdőnek minősülő területen az erdészeti hatóság dönt, ezekre a 282/2024. Korm. rendelet fakivágási szabályai nem vonatkoznak.