Gallyazás és magas fák gallyazása

A gallyazás gyűjtőnév. Ide tartozik a száraz, beteg, törött és egymást dörzsölő ágak eltávolítása, a házra, tetőre, ereszre és kéményre hajló ágak visszavágása, a járda, az út vagy a kocsibeálló fölött az átjárási magasság kialakítása, a túl sűrű korona ritkítása és a túl magas korona csökkentése. A fametszés a gyümölcsfák és a díszfák rendszeres, termésre vagy formára irányuló vágása.

A koronacsökkentésnél a vezérágakat egy kisebb, kifelé álló oldalágra vágjuk vissza, így a korona alacsonyabb lesz, de természetes formája megmarad. A csonkolás, a vastag ágak vagy a sudár tövig levágása más: a fa ezután sűrűn, gyengén tapadó vízhajtásokat hoz, a nagy sebeken át korhad, és néhány év múlva veszélyesebb, mint előtte volt.

Minden vágás az ág tövénél, az ággallér, a törzs és az ág találkozásánál lévő megvastagodás megkímélésével készül. Ez a gallér zárja le a sebet. Ha a vágás a gallérba belevág, a seb nehezen forr, ha csonkot hagy, a csonk elhal és korhadni kezd. A vastag ágat három vágással vesszük le: alulról bevágjuk, felülről kissé kijjebb levágjuk, végül a maradék csonkot a gallérnál eltávolítjuk, így a kéreg nem hasad le a törzsről.

Egy alkalommal a korona legfeljebb negyedét vesszük le, mert a több levél elvesztése a fát legyengíti. Sebkezelő anyagot a mai faápolási gyakorlat csak kivételesen használ, a jól elhelyezett vágás magától forr be.

Létráról csak alacsony fát lehet biztonságosan gallyazni. Magas fánál a favágó alpintechnikával, kötéllel biztosítva dolgozik a koronában, vagy emelőkosárból, ha a gép a fa mellé tud állni. A nagy ágakat kötélre kötjük és leengedjük, a munkaterületet alattuk lezárjuk. A kosaras gépnek szilárd talaj, kitámasztási hely és vezetékmentes gémút kell.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint a villamos hálózatot veszélyeztető növényzet eltávolítása az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége, a biztonsági övezeteket a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet határozza meg. Egy hálózati társaság tájékoztatója szerint háztartási kisfeszültségű vezetéknél az övezet vízszintesen és függőlegesen 1 méter, és a vezeték alá nem szabad 4 méternél magasabbra növő fát ültetni.

A gallyazás idejére a vezetéket feszültségmentesíteni kell. Ezt a hálózati társaság a tulajdonos kérésére díjmentesen biztosítja, és ha a tulajdonos nem végzi el a gallyazást, a társaság megbízott partnerei a szükséges mértékben elvégzik, ezt a tulajdonosnak tűrnie kell. A telken belüli csatlakozóvezeték menti gallyazás a tulajdonosé, a közterületi szakaszon a társaság partnerei dolgoznak. Mi vezeték melletti fát nem gallyazunk, ilyenkor a területileg illetékes hálózati társaság ügyfélszolgálatát kell megkeresni.

A szomszéd telkén álló fa a szomszéd tulajdona, a telekre áthajló ágak visszavágását ezért előbb vele egyeztetjük, és a vágást a telekhatárig, a fát nem károsítva végezzük. A közterületen álló utcai fa a település kezelésében van, gallyazását az önkormányzattal kell egyeztetni. A csonkolást, a fa jogellenes visszavágását a 282/2024. Korm. rendelet bármely telken tiltja.

A fa magassága, a korona mérete, a levágandó ágak száma és vastagsága, és az, hogy ház, tető vagy kerítés fölött kell-e dolgozni, adják a munka idejét. Az alpintechnika lassabb, az emelőkosár gyorsabb, de csak ott, ahová a gép beáll. A gally mennyisége a darálás vagy az elszállítás költségét adja. Az ársávok az oldal tetején lévő táblázatban vannak.

• A korona negyedénél többet levágni egyszerre, amitől a fa legyengül.
• Csonkot hagyni vagy a gallérba vágni, amitől a seb nem forr be.
• A vastag ágat egy vágással levenni, amitől a kéreg lehasad a törzsről.
• Létráról láncfűrésszel dolgozni magasban, biztosítás nélkül.
• A tetőre hajló nagy ágat leengedés nélkül, szabadon ejteni.