Fürdőszoba-vízszigetelés ára

A kerámialap maga vízálló, a fuga és a ragasztó viszont nem az. A cementes fuga szívja a vizet, a hajszálrepedéseken át a víz a ragasztóágyba, onnan az aljzatba és a falba jut. A Bostik magyar útmutatója is ebből indul ki: a burkolat alatti felületet kell vízzáróvá tenni. A szigetelés elmaradása évekig nem látszik, aztán a fuga elszíneződik, a lapok üregesen kongnak, a szomszéd mennyezetén folt jelenik meg.

A szigetelés feladata, hogy a burkolaton átjutó víz a ragasztó alatt megálljon, és a lefolyón át távozzon. Ezért a szigetelésnek vízzáróan kell csatlakoznia a lefolyóhoz, és körbe kell futnia a falakon is, mint egy kád belsejében.

A német DIN 18534 szabvány a fürdő felületeit vízterhelés szerint osztályozza, mi is ezt használjuk. A Dallmer szabványismertetője szerint a W0-I a ritkán fröccsenő vízzel terhelt felület, a W1-I a gyakran, de állóvíz nélkül, a W2-I a padlószintes zuhanyzó padlója, ahol a víz meg is állhat. A gyakorlatban ez a következőt jelenti.

A kenhető szigetelés két fő fajtája a diszperziós fólia és a kétkomponensű, cementkötésű rugalmas habarcs. A diszperziós anyag gyorsabban dolgozható, de a Dallmer DIN 18534-összefoglalója szerint csak fröccsenő vízzel terhelt felületre, például falra való, a padlószintes zuhanytér padlójára cementes habarcs, reakciógyanta vagy lemezes rendszer kell. Mi a zuhanypadlóra ezért cementes habarcsot vagy lemezt teszünk, a falakra diszperziós vagy cementes anyagot.

A lemezes szigetelés gyárilag egyenletes vastagságú fólia, amelyet ragasztóágyba fektetnek, az illesztéseit szalaggal zárják. Előnye, hogy nincs száradási ideje, és régi burkolatra is felhordható. Hátránya a nagyobb anyagár és a sok illesztés egy kis, szabdalt fürdőben, ahol minden sarok külön idomot kér.

A sorrend a gyártói adatlapból jön. A Ceresit CL 51-nél például csak +5 és +25 °C között, száraz körülmények között szabad dolgozni, és a két rétegnek együtt legalább 1,1 kg/m² anyagot kell adnia.

1. Az aljzat ellenőrzése: szilárd, pormentes, sík és száraz legyen. Cementes aljzaton legfeljebb 2,5 CM%, gipszes aljzaton 0,5 CM% nedvesség megengedett.
2. Alapozás a gyártó előírása szerint, erősen szívó felületen hígított diszperziós alapozóval.
3. Az első réteg a sarkokban és a hajlatokban, ebbe ágyazzuk a hajlatszalagot és a sarokidomokat, a csőáttörésekre és a lefolyókra a mandzsettákat.
4. Az első réteg a teljes felületen, majd a várakozási idő után a második, az elsőre merőleges irányban. A két réteg együtt diszperziós anyagnál 1⁠–⁠1,5 mm vastag.
5. Száradás, a zuhanytérben vízpróba: a lefolyót lezárjuk, a padlót néhány centiméter vízzel elárasztjuk, és egy nap után ellenőrizzük.
6. Fotódokumentáció a sarkokról, a mandzsettákról és a teljes felületről, utána jöhet a burkolás.

A szigetelés a sík felületen ritkán hibásodik meg. A hibák a csatlakozásoknál vannak: a fal és a padló hajlatában, ahol a két szerkezet eltérően mozog, a csaptelep és a zuhanyfej áttörésénél, a folyóka karimájánál és a kád pereménél. Ide rugalmas szalag és idom kerül, amelyet az első rétegbe ágyazunk, és a második réteg lefed. A Bostik útmutatója a padlószintes zuhanyzó padlóján dupla réteget és a zuhanytér minden sarkában szalagot ír elő.

A folyóka vagy a pontlefolyó karimája a DIN 18534 szerint legalább 50 mm széles, erre a gyártó mandzsettája csatlakozik, és ezt a szigetelés átfedi. A kád pereme és a fal közé szalag, utána rugalmas szaniter szilikon kerül, mert a teli kád néhány millimétert mozog, és a merev fuga ott elrepedne.

A beázás először a zuhanytér körül látszik: sötétedő, málló fuga, üregesen kongó lap, feketedés a szilikon alatt, nedves folt a szomszéd helyiség falán a padló közelében. Társasházban az alsó szomszéd mennyezete jelez, gyakran évekkel a felújítás után. Ilyenkor először azt kell kizárni, hogy a víz a csőből jön-e. Ha a folt zuhanyzás nélkül is nő, vízszerelési hiba, ha csak zuhanyzás után, a szigetelés vagy a szilikon.

A javítás legtöbbször a zuhanytér burkolatának bontásával, az aljzat kiszárításával, új szigeteléssel és újraburkolással jár. Ha a víz az aljzatba és a födém feletti rétegekbe is bejutott, a teljes padlót bontani kell. Egy fürdő újraburkolása ilyenkor a szigetelés árának sokszorosa.

Az oldal tetején lévő sávokból látszik, hogy a négyzetméterár csak az egyik tétel. A JóSzaki árösszesítője is kiemeli, hogy fürdőben a sarkok, peremek és csőátvezetések száma határozza meg a munkát, nem a nettó felület. Egy szabdalt, sok sarkú kis fürdő ezért négyzetméterre vetítve drágább, mint egy egyszerű, nagy helyiség.

Az árat ezen felül az aljzat állapota mozgatja, mert a nedves, laza vagy repedt aljzat előbb javítást kér, továbbá a rendszer (diszperziós, cementes vagy lemezes), a padlószintes zuhanytér és a lefolyók száma. A felmérésen ezeket egyenként megszámoljuk, és a tételes ajánlatban m², fm és darab szerint szerepelnek.