Második fürdőszoba kialakítása

A legolcsóbb hely az, amelyik a meglévő fürdő, konyha vagy strang közelében, lehetőleg fölötte vagy mellette van. A tetőtéri fürdő akkor egyszerű, ha az alatta lévő szinten fürdő van, mert a csatorna és a víz függőlegesen, rövid úton felvihető. A hálószoba melletti fürdő egy szoba vagy gardrób leválasztásával jön létre, a pincei fürdőhöz pedig leggyakrabban átemelő kell.

A hely kiválasztásánál a belmagasság is számít. Tetőtérben a zuhanyzó oda kerüljön, ahol a belmagasság 2 m körül vagy afölött van, a WC és a mosdó az alacsonyabb részen is elfér. A TÉKA a szintterület számításánál az 1,90 m-⁠nél alacsonyabb helyiségrészt nem veszi figyelembe, a fürdő használható alapterületét mi is ettől a vonaltól számoljuk.

A szennyvíz a csövekben a gravitáció miatt folyik, ezért a lefolyóknak a csatorna felé folyamatosan lejteniük kell. A WC lefolyója 100 mm-⁠es, a zuhanyé és a mosdóé kisebb, ezek a meglévő ejtővezetékbe vagy a ház alapvezetékébe csatlakoznak. Minél messzebb van a csatlakozás, annál nagyobb magasság kell a lejtéshez, és ezt a padló rétegrendjében vagy álmennyezetben kell elvezetni.

Tetőtérben a csövek a födémen át vagy egy szerelőaknában jutnak le, a födémáttörés helyét a gerendák és a vasalás miatt egyeztetjük. Ahol a cső a hideg padlástérben fut, hőszigetelést kap. A csatorna szellőzése, vagyis a tetőn át kivezetett szellőzőcső sem maradhat el, különben a szifonok kiszívódnak, és szag jön vissza.

Ha az új fürdő lefolyója lejjebb van, mint a csatorna, vagy a visszatorlódási szint alatt, a szennyvizet szivattyúval kell felemelni. A német Wikipédia szakcikke szerint az emelőberendezés nyomócsövét a visszatorlódási szint fölé legalább 30 cm-⁠rel kell felvezetni, hogy a csatornából a víz ne folyhasson vissza. A szabványok külön kezelik a fekáliás szennyvízre való tartályos emelőket és a korlátozott használatra szánt kisebb egységeket.

A darálós kisátemelő a WC mögé szerelhető, a WC, a mosdó és a zuhany vizét is fogadja, és vékony nyomócsövön viszi el. Az átemelőnek áram kell, a szivattyú hallható, és rendszeres karbantartást kér. Ezért ahol a gravitációs elvezetés bármilyen módon megoldható, azt választjuk.

Az új fürdő vize a meglévő hálózatról ágazik le, a vezetéket a nyomáspróba után falazzuk vagy burkoljuk be. A meleg víznél azt kell eldönteni, bírja-e a meglévő bojler vagy kazán a második fürdőt, és milyen messze van. Ha a meleg víz 10⁠–⁠15 m-⁠t utazik, a csapnál sokáig hideg jön, ilyenkor cirkulációs vezeték vagy helyi villanybojler a megoldás.

Fűtésre törölközőszárító radiátor, padlófűtés vagy elektromos fűtőszőnyeg jöhet szóba. Tetőtérben és pincében a fürdő sokszor hidegebb, mint a lakás többi része, ott a fűtés a penész ellen is véd.

A TÉKA belső fekvésű helyiségnek nevezi azt, amelyiknek nincs közvetlen természetes szellőzése és megvilágítása. Egy ilyen fürdőből a párát csak gépi elszívás viszi el, amelyet légcsatornán át a szabadba vagy egy kürtőbe vezetünk. A ventilátor utánfutásos vagy páraérzékelős, a légcsatornában visszacsapó szelep van, a friss levegő az ajtó alatti résen vagy rácson jön.

A ROCKWOOL tudásbázisa a lakás optimális páratartalmát 40⁠–⁠60 százalékra teszi. Egy zuhanyzás után a fürdőben ennél jóval magasabb a pára, ezért a szellőzés nélküli új fürdő falai és hideg sarkai gyorsan penészednek. Tetőtérben a légcsatornát a hideg zónában szigeteljük, mert különben a pára a csőben csapódik le és visszacsöpög.

Az új fürdő válaszfala lehet falazott vagy szerelt. Gipszkarton falhoz a Rigips ajánlása szerint impregnált lap kell, és a vízzel közvetlenül érintkező felületeken vízszigetelő membrán is. A szerelőkeretes WC és a falsík alatti csaptelep a szerelt falba könnyen beépíthető.

A födém a legérzékenyebb pont. Fafödémes tetőtérben a fürdő, az esztrich és a kád súlyát a statikus számolja ki, és a vízszigetelésnek itt különösen gondosnak kell lennie, mert a beázás a fagerendákat is károsítja. Betonfödémen az új esztrich a lejtés miatt vastagabb lehet, ennek a súlyát és a magasságát is figyelembe vesszük.

Társasházi lakásban a második fürdő a strangra csatlakozik, amely közös tulajdon. A társasházakról szóló törvény szerint a lakásban tervezett építkezésről a közös képviselőt értesíteni kell, és ha a munka a közös tulajdont érinti, a közgyűlés hozzájárulása kell hozzá. A közgyűlés időpontja a kezdést is meghatározza, ezért ezt az ütemezésnél előre számoljuk.

Az oldal tetején lévő ársávokat leginkább a vezetékek hossza, a födémáttörések, az átemelő, a szellőzés, valamint a burkolat és a szaniterek kategóriája mozgatja. A felmérés után ezeket külön sorban adjuk meg, így látszik, mennyit jelent a hely választása.