Kondenzációs kazán kéménye

A kondenzációs kazán égésterméke hideg és nedves, ezért a kémény belső fala folyamatosan nedves üzemben dolgozik. A gázkéményes kazán meleg, száraz füstgázához épült téglakémény ezt nem bírja, a savas kondenzátum átnedvesíti és kimarja a falazatot. A ventilátor miatt az elvezetőben túlnyomás van, ezért a csőnek tömörnek kell lennie, a kötéseknek tömítettnek. A gyártók a túlnyomásos elvezető tömörségét 200 Pa próbanyomáson vizsgálják.

A kéménybe húzott béléscsővel a kazán zárt égésterűként üzemel: a füstgáz a béléscsőben megy fel, az égési levegő a béléscső és a kürtő közötti résben jön le. A gyártói tervezési segédletek ezt a megoldást meglévő kürtőben vezetett elvezetésként írják le. Ehhez a kürtőnek tisztának kell lennie, mert a kazán az itt lerakódott port és kormot is beszívná.

A legtöbb esetben PPs (lángkésleltetett polipropilén) béléscső kerül a kéménybe, amely T120 hőmérsékleti osztályú, nedves üzemre és túlnyomásra minősített. A lakossági fali kazánok 60 vagy 80 mm-⁠es füstgázcsővel dolgoznak, a béléscső átmérőjét és a megengedett hosszt a kazán gyártói táblázata és a kéményméretezés adja meg.

A kondenzátum a béléscső belső falán lecsapódik és lefolyik. A cső alján kondenzátumgyűjtő idom fogja fel, ebből szifonon és bűzelzárón át a lefolyóba vezetjük. A kazán és a kémény közötti vízszintes összekötő szakaszt a kazán felé lejtéssel szereljük, a gyártói segédletek jellemzően 3° lejtést írnak elő, ez méterenként nagyjából 56 mm. Így a szakaszban lecsapódó víz a kazán saját szifonjába jut.

A kondenzátumcső nyomvonalát fagymentes helyen visszük, mert a fűtetlen pincében vagy padláson elfagyó cső visszanyomja a vizet a kéménybe. A régi kémény alján lévő koromzsákot és tisztítóajtót lezárjuk vagy átalakítjuk úgy, hogy a kéményseprő a béléscső aljához hozzáférjen.

A béléscső felül egy fedlapon vagy záróelemen lép ki a kéményből, a végére kitorkolló elem kerül. A fedlap a kürtőt az esővíztől védi, a béléscső körüli rést pedig úgy hagyja szabadon, hogy az égési levegő bejusson. A kéményfejet bélelés előtt rendbe tesszük, mert a kondenzációs kazán fehér páracsóvája télen a fedlapon és a kéményfejen lecsapódik, és a laza vakolatot, kimállott fugát a fagy tovább bontja.

Ha a kémény nem elég magas, a kitorkolló elemet a gyártó rendszeréből toldjuk meg. A kéményen kívüli, tetőn át vezetett elvezetésnél a gyártói segédletek a torkolatot legalább 0,4 m-⁠rel a gerinc fölé, vagy legalább 1 m-⁠re a tetőfelülettől helyezik.

Ha nincs használható kémény, a zárt égésterű kondenzációs kazán koncentrikus (cső a csőben) elvezetéssel is üzemelhet, a belső csőben a füstgáz megy ki, a külsőben a levegő jön be. A függőleges, tetőn átvezetett elvezetés akkor egyszerű, ha a kazán a legfelső szinten vagy közvetlenül a padlás alatt van. A tetőáttörést gyári tetőátvezető idommal és a héjazathoz illő gallérral zárjuk.

A homlokzati kivezetést az építési követelmények főszabályként tiltják, kivételt csak meglévő épületen, szigorú feltételekkel engednek. A szakmai összefoglalók szerint a kivezetéstől 10 m-⁠en belül nem lehet épület, a kivezetés tengelyétől kétoldalt 2 m-⁠es sávban nem lehet nyílászáró vagy szellőzőnyílás, a kivezetés nem lehet a csatlakozó járdaszinttől 2,10 m-⁠nél lejjebb, és átjáróban, légaknában, zárt udvarban, padláson nem helyezhető el. Társasházban a homlokzat közös tulajdon, és a helyi szabályok ennél szigorúbbak is lehetnek.

A bélelt kémény átalakított égéstermék-elvezető, ezért a használatbavétel előtt helyszíni műszaki vizsgálat kell. A tervfelülvizsgálathoz a kéményméretezést, a nyomvonalrajzot és a béléscső teljesítménynyilatkozatát adjuk át. Ha fűtési idényben, október 15. és április 15. között cserélik a fűtőkészüléket, a kéményseprőnek a vizsgálatot a megrendeléstől számított két munkanapon belül el kell végeznie. Az egyszerűsített kazáncsere és a gázszolgáltatói bejelentés menetét a gázkazáncsere aloldalain írjuk le.

Az árat a kémény magassága, a béléscső típusa és átmérője, a kürtő tisztításának igénye, a kondenzátum útja a lefolyóig, a kéményfej állapota és a tetőre jutás adja. Kémény nélküli megoldásnál a tetőáttörés, a héjazat helyreállítása és az elvezetés hossza számít. Ezek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.