Kémény javítása

A kéményhibák egy része a tető fölött jelentkezik, ezekről a tető feletti felújítás oldalon írunk. Ez a rész a lakótérben, a padláson és a kürtőben látható hibákról szól, amelyek a kémény tömörségét és a biztonságos használatot érintik.

A kamerás vizsgálat megmutatja a kürtő belsejét: a repedéseket, a lerakódásokat, a szűkületeket és a béléscső állapotát. A füstpróbánál a kürtőt alul és felül lezárjuk, füstöt engedünk bele, és megnézzük, hol jön ki a falon, a födém mellett vagy a szomszéd járatban. Többjáratú kéménynél így derül ki, melyik járat melyik helyiséget szolgálja, és van-e átszivárgás a járatok között.

A készüléket is megnézzük. A füstszivárgás oka lehet a rosszul illesztett, korrodált füstcső, a hiányzó tömítés, vagy az, hogy a helyiségbe nem jut elég égési levegő. Ablakcsere után a korszerű, jól záró nyílászárók mellett a nyílt égésterű készülékek égési levegője megfogyhat, és az égéstermék visszaáramlik, ilyenkor légbevezető kell.

A kémény külső felületén lévő repedéseket kitisztítjuk, és tűzálló, a kémény anyagához illő habarccsal töltjük ki, a kimállott fugát kikaparjuk és újrafugázzuk. A padláson futó szakaszt, ha a vakolat leválik vagy a felület kátrányos, leverjük és újravakoljuk. A kéményfejet, a fedlapot és a szegélyt a beázás okától függően javítjuk vagy cseréljük.

A külső javítás csak akkor elég, ha a kürtő belül tömör. Ha a füst a falazaton át szivárog, a külső vakolat legfeljebb eltakarja a hibát, a falazatban tovább terjed a kátrány és a nedvesség.

A kürtőn belüli repedést, kimállott fugát és leszakadt vakolatot utólag bevakolni nem lehet, ezért a belső hibákat béléscsővel tesszük ártalmatlanná. A béléscső a régi kürtőben új, tömör égéstermék-elvezetőt ad, anyagát és átmérőjét a rákötött készülék szerint választjuk: gázkészülékhez flexibilis saválló, kondenzációs kazánhoz PPs, szilárd tüzeléshez koromtűzálló, vastagabb falú saválló cső kerül a kürtőbe.

Ha a kürtő kátrányos vagy szűkült, behúzás előtt tisztítani, szükség esetén marni kell. A kátrányos falazatból a szag a bélelés után is érezhető lehet egy ideig, a padláson és a lakótérben ezért a szennyezett vakolatot is cseréljük.

A kéményes gázkészülékek, a konvektorok, a vízmelegítők és a régi kazánok égésterméke szén-monoxidot tartalmazhat, amely szagtalan és színtelen. Ha a kémény nem húz, vagy az égéstermék a repedéseken a lakásba jut, a készüléket azonnal le kell állítani. A nyílt égésterű készülékek mellé szén-monoxid-érzékelő javasolt.

A kéménytüzet a kürtőben lerakódott kátrány és korom okozza, a nedves fa és a fojtott tüzelés ennek fő forrása. Kéménytűz és szén-monoxid-szivárgás elhárítása után a kéményt csak helyszíni műszaki vizsgálat után lehet ismét üzembe helyezni, a kéményseprő a vizsgálatot követő munkanapon nyilatkozik. A javítást ezért a vizsgálat eredményéhez igazítjuk.

A kéményhibák nagy része megelőzhető. Szilárd tüzelésnél száraz, legalább egy-két évig tárolt tűzifával és teljes égéssel kevesebb kátrány rakódik le, a fojtott, parázson tartott tüzelés és a hulladék elégetése a kürtőt gyorsan elszennyezi. A kéményt a kéményseprő szilárd tüzelésnél évente, gázkészüléknél kétévente ellenőrzi, a teljes nyomvonal műszaki felülvizsgálata négyévente esedékes.

A nyílt égésterű készülékek helyiségében a légbevezetőt és a szellőzőrácsot nem szabad letakarni, és ablakcsere után a légutánpótlást is ellenőriztetni kell. A kéményfejet, a fedlapot és a szegélyt a tető átnézésekor évente megnézzük, mert a beázás itt kezdődik, és a nedves falazatban a repedések is gyorsabban nőnek.

Az árat a hiba oka és kiterjedése, a kémény magassága és hozzáférhetősége, a kéményfej állapota, a padlás és a tető járhatósága, és az határozza meg, hogy a kürtőt bélelni kell-e. A felderítés, vagyis a kamerás vizsgálat és a füstpróba külön tétel, a javítás tételes ajánlata ezek eredményére épül. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.