Kémény magasítása

A kémény huzata a kürtőben felszálló meleg égéstermék és a külső levegő sűrűségkülönbségéből adódik, a tető fölött viszont a szél is beleszól. A tetőn a szél nyomás alatti és szívott zónákat hoz létre: a gerinc szél felőli oldalán torlónyomás, mögötte örvény alakul ki. Ha a torkolat ezekbe a zónákba esik, a szél visszanyomja az égésterméket, a kémény rosszul húz, vagy egyes szélirányoknál visszafüstöl.

Magasítás jellemzően akkor kell, amikor a tetőn vagy a környéken valami megváltozik. Tetőtér-beépítésnél vagy emeletráépítésnél a gerinc feljebb kerül, tetőcserénél a hajlásszög változhat, a szomszéd telken épülő magasabb ház pedig szélárnyékot vet a régi kéményre. Régi házaknál az is előfordul, hogy a kéményt eleve alacsonyra építették, és a kályha mindig is csak bizonyos szélirányoknál húzott jól.

• Begyújtáskor vagy szeles időben visszafüstöl a kályha, a kandalló.
• A kandalló üvege gyorsan kormosodik, a tűz lassan éled.
• A gázkészülék huzatfigyelője leállítja a készüléket.
• A kéményseprő a kitorkollást szabálytalannak minősítette.

A kitorkollás helyét 2013. január 1. óta az MSZ 845:2012 szabvány szerint kell meghatározni, ez váltotta a korábbi, a kémény körüli 60°-⁠os kúpra épülő módszert. A kéményseprő-ipari műszaki bizottság 2022 decemberében irányelvet is kiadott a kitorkollási helyzet meghatározásáról és értékeléséről, a kéményseprők ez alapján vizsgálják a torkolatot.

• Magas tetőn, ha a kémény legfeljebb 1 m-⁠re van a gerinctől, a torkolat legalább 0,4 m-⁠rel a gerinc és legalább 0,8 m-⁠rel a tetősík fölé nyúljon.
• Távolabb a gerinctől a torkolat síkjától a tetősíkig mért vízszintes távolság legalább 2,3 m legyen.
• 20° alatti lejtésű tetőn a torkolat legalább 1,2 m-⁠rel a tetősík fölé kerüljön, járható lapos tetőn vagy teraszon legalább 3 m-⁠rel a járófelület fölé.
• Ha 15 m-⁠en belül magasabb épület vagy épületrész van, és a torkolat síkjából 10°-⁠nál nagyobb szögben látszik, a szélárnyékot külön vizsgálni kell.

A magasított kémény a tető fölött nagyobb szélterhet kap, és a régi kéményfejnek ezt el kell bírnia. Mállott, fagykáros kéményfejre nem toldunk, előbb az ép falazatig visszabontjuk és újrafalazzuk. A szakmai tapasztalat szerint a tető fölött 1,5 m-⁠nél hosszabb szabad szakasznál merevítés kell: bilincses kitámasztás a tetőszerkezethez, konzol a kéménytesthez vagy merevítő keret.

A villámvédelemre is gondolni kell. A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a 20 m-⁠nél magasabb, egyedül álló kéményeknek, és az épülethez csatlakozó, a tető fölé legalább 5 m-⁠rel kiemelkedő kéményeknek villámhárító kell. Családi háznál ez ritkán merül fel, de ha a házon villámvédelmi rendszer van, a magasított kéményt hozzá kell igazítani.

1. A torkolat helyzetének mérése a tetőn, a szükséges magasság kiszámítása, a kéményméretezés ellenőrzése.
2. Kéményseprő-ipari egyeztetés, mert a meglévő égéstermék-elvezető átalakítása előtt is helyszíni vizsgálat kell.
3. A kéményfej állapotának ellenőrzése, szükség esetén visszabontás és újrafalazás.
4. A toldás elkészítése falazással vagy saválló elemmel, merevítés, fedlap és kitorkolló elem.
5. A szegélyezés és a héjazat ellenőrzése a kémény körül.
6. Használatbavétel előtti kéményseprő-ipari helyszíni vizsgálat.

A meglévő égéstermék-elvezető átalakítását megelőzően, és az átalakított égéstermék-elvezető használatbavétele előtt is helyszíni műszaki vizsgálat szükséges. A magasítás ilyen átalakítás, ezért a vizsgálatokat a munka elejére és végére is betervezzük. Ha a kéményseprő korábban a kitorkollást szabálytalannak minősítette, a magasítás után a hiányosság megszüntetését is ő igazolja.

A vizsgálatok díját a katasztrófavédelem kéményseprő-ipari díjszabása tartalmazza, az átalakítás előtti és a használatbavétel előtti vizsgálat külön tétel, mindkettőhöz kiszállási díj tartozik. A vizsgálathoz a kéményseprő kérheti a kéményméretezést és a kivitelezői nyilatkozatot, ezeket a munka végén átadjuk.

Az árat a szükséges magasság, a kémény típusa és állapota, a toldás anyaga (falazott vagy saválló), a merevítés módja, a kéményfej esetleges felújítása és a tetőre jutás határozza meg. A meredek, magas tetőn az állvány vagy az emelőkosár külön tétel. Ezek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.