Lépcső a tetőtérbe

A lépcső helyét a két szint alaprajza együtt dönti el. Lent a közlekedőből, az előszobából vagy a nappali széléről induljon, hogy ne kelljen egy szobán átmenni hozzá, és ne keletkezzen fölösleges közlekedő. Fent a gerinc alatti, teljes magasságú sávba érkezzen, ahol a szabad magasság a lépcső felett és az érkezésnél is megvan.

A födémgerendák iránya is számít. Ha a lépcsőnyílás hosszabb oldala a gerendákkal párhuzamos, kevesebb gerendát kell kiváltani, és a kiváltás egyszerűbb. Vasbeton födémnél a nyílás helyét a teherviselés iránya és a vasalás miatt a statikus jelöli ki.

A településrendezési és építési követelményekről szóló TÉKA szerint a lépcsőfok magassága általában legfeljebb 17 cm, lakáson belüli lépcsőnél legfeljebb 20 cm lehet. A lakáson belüli lépcsőkar szabad szélessége legalább 0,80 m. A lépcsőkar és a pihenő felett a szabad belmagasság általában legalább 2,20 m, lakáson belül legalább 2,00 m.

A rendelet a határt adja meg, a kényelem ennél szigorúbb. A lépcsőképlet szerint két fokmagasság és egy belépő összege 60⁠–⁠64 cm, a járóvonalon mérve. Egy 17 cm-⁠es fokhoz így 26⁠–⁠30 cm-⁠es, egy 18 cm-⁠eshez 24⁠–⁠28 cm-⁠es belépő tartozik. A 20 cm-⁠es fokmagasság lakáson belül megengedett, de mindennapi használatra meredek.

A behúzható padláslépcső tároló jellegű padlásra való, beépített lakótérbe nem. A szerkezet anyaga lehet tömörfa, acél fafokokkal vagy fával burkolt vasbeton, a választást a hely, a stílus és a lépéshang is befolyásolja. A falépcső melegebb és csendesebb, az acélszerkezet karcsúbb, és nagyobb fesztávot hidal át.

A lépcsőnyíláshoz a födémgerendákat ki kell vágni, ez a tartószerkezet részleges megbontása. Az építőipari kivitelezésről szóló rendelet szerint ehhez kiviteli terv kell akkor is, ha a beépítés engedélymentes. A statikus megtervezi a váltógerendát vagy az acélprofilt, amely a kivágott gerendák terhét a nyílás két oldalán lévő gerendákra adja át, és a felfekvéseket is. Vasbeton födém vágásánál a nyílás szélére peremgerenda vagy acélkeret kerülhet.

A nyílást a beépítés elején vágjuk ki, mert a tetőtér anyagai ezen át is jöhetnek, a lépcső viszont a munka végén kerül be, a kész aljzatra és burkolatra igazítva. Addig ideiglenes építési lépcső és a nyílás körül leesés elleni korlát kell.

A tetőtéri lépcső leggyakoribb hibája a fejmagasság. A ferde tetősík alatt a felső fokokon a szabad magasság gyorsan fogy, ezért a lépcső irányát úgy választjuk, hogy a gerinc felé fusson, vagy a gerinccel párhuzamosan a teljes magasságú sávban érkezzen. Ezt tervezéskor metszetrajzon ellenőrizzük, minden fokra. Ha a tetőnél nincs elég magasság, egy tetőablak vagy tetőfelépítmény is adhat helyet a lépcső fölött.

A lépcső szabad oldalára korlát kell, a tetőtérben pedig a lépcsőnyílás körül is, ahol a födém széle szabadon marad. A korlát lehet fa, acél vagy üveg, a választás a lépcső szerkezetéhez és a térhez igazodik. Ahol gyerek is használja a lépcsőt, a korlát pálcái közötti rést és a fokok közötti nyitott hézagot úgy tervezzük, hogy ne lehessen átbújni vagy felmászni rajta.

A kapaszkodó a meredekebb, fordulós és csigalépcsőknél különösen sokat számít, mert a fordulóban a fokok befelé keskenyednek. A falra szerelt kapaszkodót a gipszkarton mögött előre elhelyezett fa vagy fém hevederhez rögzítjük, ezért a helyét a gipszkartonozás előtt kijelöljük. A lépéshangot a fokok és a szerkezet közötti rugalmas alátétek csökkentik, ami fa- és acéllépcsőnél is számít, ha alatta hálószoba van.

Az árat a szerkezet (tömörfa, acél, burkolt vasbeton), a fafajta, a fokok száma és formája (egyenes, fordulós, íves), a korlát típusa és hossza, valamint a födémáttörés és a kiváltás adja. A csigalépcső és a helytakarékos lépcső kevesebb anyagot kér, de a gyártása egyedi. Az oldal tetején lévő ártáblázat a gyakori típusokat sávosan mutatja, a lépcső pontos ára a felmérés és a tervezés után derül ki.