Tetőtéri ablak beépítése

A legelterjedtebb a billenő tetőtéri ablak, amelynek szárnya a középtengely körül fordul el, így belülről a külső üvegfelület is tisztítható. A kezelés lehet felül vagy alul. A felső kilincses ablak alá bútor is tehető, mert a kezelőszervet nem takarja, az alsó fogantyús változat ott kényelmesebb, ahol az ablak magasan van, és a felső él nehezen érhető el.

A tok és a szárny anyaga fa, poliuretán bevonatú fa vagy PVC. A fa a lakószobákba való, a bevonatos és a PVC tok a párásabb helyiségekbe, fürdőbe, konyhába. A gyártói adatlapok szerint a fémalkatrészekre és a poliuretán, PVC profilokra a gyártói garancia 15 év.

A gyártók szabványos méretsorban dolgoznak. Egy elterjedt típuscsaládban a külső tokszélesség 550, 660, 780, 942 és 1140 mm, a tokhossz 778, 978, 1178, 1398 és 1600 mm, a legnagyobb méretek 1340×1800 mm-⁠ig mennek. A leggyakoribb a 78×118 cm-⁠es méret. A tényleges bevilágító felület a tokméretnél kisebb, a legkisebb ablakoknál 0,22 m², a nagyoknál 1,3⁠–⁠1,6 m².

Az épületenergetikai előírás a tetősík ablakra 1,3 W/m²K-es hőátbocsátási követelményt ír elő. Az alap kétrétegű üvegezés ezt teljesíti, a jobb kétrétegű és a háromrétegű kivitelek 1,1 és 1,0, a legjobbak 0,83 W/m²K-et tudnak. A gyártói adatlapok a légzárást 4. osztályúnak, a vízzárást E900-asnak adják meg, a teljes napenergia-áteresztés (g-érték) 0,44⁠–⁠0,50 között van, ez a nyári felmelegedésnél számít.

A gyártói útmutatók szerint a beépítési magasságot úgy kell megválasztani, hogy állva és ülve is zavartalan legyen a kilátás, és az optimum a tető hajlásszögétől függ. Laposabb tetőn ugyanahhoz a kilátáshoz hosszabb ablak kell, meredek tetőn rövidebb is elég. Ha az alsó él az ülő ember szemmagassága fölé kerül, a szobából csak az ég látszik, és a tér zártnak hat. A tetőablakot utólag nehéz nagyobbra cserélni, ezért a méretet tervezéskor inkább felfelé kerekítjük.

A darabszám a helyiség méretén és a tájoláson múlik. Egy nagy ablak helyett két egymás mellé vagy egymás fölé tett kisebb ablak a szarufa-kiosztáshoz jobban igazodhat, és egyenletesebb fényt ad. A déli és nyugati tetősíkra tett sok üveg nyáron hőterhelés, az épületenergetikai előírás nyári hővédelmi követelménye is az üvegezett felület arányát nézi, ezért ott a külső árnyékolót az ablakkal együtt tervezzük.

A gyártók 15 és 90 fok közötti tetőhajlásszögre engedik a beépítést. 15 foknál laposabb tetőre lapos tetős felülvilágító való.

Ha az ablak szélessége a szarufák közötti tiszta távolságba belefér, a szerkezethez nem kell nyúlni. Ha szélesebb ablak vagy ablakcsoport kell, egy vagy két szarufát ki kell váltani: a nyílás felett és alatt váltógerendát építünk be, amely a kivágott szarufa terhét a szomszédos szarufákra adja át. Ez a tartószerkezet megbontása, ezért statikussal egyeztetjük.

1. Az ablak helyének kijelölése belülről és kívülről, a szarufák és a lécek helyzetének egyeztetése.
2. A héjazat megbontása, a lécek és a tetőfólia kivágása, szükség esetén a szarufa kiváltása.
3. Az ablaktok rögzítése a gyártói tartókkal, vízszintezés, a szárny beállítása.
4. A burkolókeret felszerelése a héjazat típusához, a tetőfólia bekötése az ablak felett úgy, hogy a víz a tok mellett lefolyjon.
5. Belül a hőszigetelő keret és a párazáró gallér bekötése a tető szigetelésébe és párafékező rétegébe.
6. A belső káva kialakítása gipszkartonból, glettelés, a szárny működésének ellenőrzése.

A vízzárást a gyártó burkolókerete adja, amely a héjazathoz igazodik: hullámos cserépre, sík fedésre és lemezfedésre más kivitel készül, és több ablak csoportos összeépítéséhez is van burkolókeret. A gyártói beépítő termékek a légzáró és vízzáró illeszkedést biztosítják. A tok körüli hőszigetelő keret nélkül az ablak és a szarufa között hőhíd marad, a párazáró gallér nélkül pedig a belső fólia folytonossága szakad meg, és a kávában pára csapódik le.

A belső kávát felül vízszintesre, alul függőlegesre vágjuk. Így a felső része nem árnyékol, az alsón pedig a fűtőtest felől érkező meleg levegő szabadon éri az üveget, ami a páralecsapódást is csökkenti.

A tetőablakon a külső árnyékoló véd a hő ellen, mert a sugárzást az üveg előtt állítja meg. A gyártók hővédelemre külső hővédő hálót vagy rolót és redőnyt kínálnak, a belső roló a fényszűrésre és a sötétítésre való. Kézzel nem elérhető ablakokhoz motoros vagy napelemes, esőérzékelős vezérlés javasolt. Zárt szárny mellett a tokba épített, szűrős szellőzőnyílás ad friss levegőt.

Az árnyékolót a beépítéskor tervezzük, mert a motoros kivitel vezetéke a kávában fut. Utólag is felszerelhető, de a vezetéket akkor már a kész felületen kell elvezetni, a napelemes változatnál erre nincs szükség.

Az árat az ablak típusa és mérete, az üvegezés, a nyitásmód, a héjazathoz illő burkolókeret, a szarufakiváltás, a belső káva kialakítása és a külső árnyékoló adja. Meglévő tetőnél a héjazat bontása és helyreállítása, magas háznál az állvány is tétel. Az oldal tetején lévő ártáblázat ezeket sávosan mutatja, a tételes ajánlat a felmérés után készül.