Tetőtér túlmelegedése nyáron

A tetőtér határoló felülete nagy, és nagy része a napnak kitett tetősík. A szigetelőanyag-gyártó szerint a napsütötte tetőcserép 80⁠–⁠90 °C-ra hevülhet, alatta a szigeteletlen padlástérben 65 °C is lehet. A hő három úton jut a szobába. A tetősíkon át vezetéssel, amit a szigetelés vastagsága és a légrés szab meg. A tetőablakokon át sugárzással, amit az üvegezés és az árnyékolás szab meg. Végül a felmelegedett szerkezetekből késve, amelyek a nap közben elnyelt hőt este adják le.

A három út közül a tetőablakon bejövő napsugárzás a leggyorsabb: egy árnyékolatlan, déli vagy nyugati tetősíkon lévő ablak egy délután alatt felfűtheti a szobát. A tetősíkon át érkező hő lassabb, és a szigetelés mennyiségén, valamint a légrés működésén múlik.

A cserép alatti átszellőztetett légrés az első védvonal. A levegő az eresznél lép be és a gerincnél távozik, közben elviszi a cserép alól a felhevült levegő nagy részét. A gyártói ajánlás 7⁠–⁠8 cm-⁠es légrés, az eresznél rovarhálós beszívóval, a gerincnél kiszellőző nyílással. Ha a légrés eltömődött, vagy a gerincnél nincs kiszellőzés, a meleg levegő megreked, és a szigetelés felső felülete egész délután forró marad.

A második a hőszigetelés vastagsága. A 25⁠–⁠30 cm-⁠es szigetelés a téli hőveszteség mellett a nyári hőáramot is jelentősen csökkenti. A nagyobb testsűrűségű szigetelőanyagok a hőhullámot késleltetik is, így a délutáni csúcs később és tompábban ér a szobába, amikor már lehet szellőztetni.

A tetőtéri ablakok teljes napenergia-áteresztése (g-érték) a gyártói adatlapok szerint 0,44⁠–⁠0,50, vagyis a beeső napenergia közel fele bejut a szobába. Az épületenergetikai előírás ezért nyári hővédelmi követelményt is tartalmaz: ha az északtól legalább 45 fokkal eltérő tájolású, vagy 45 foknál laposabb üvegezett szerkezetek összfelülete meghaladja a hasznos alapterület 8 százalékát, az üvegezés sugárzásátbocsátását és árnyékolását igazolni kell. A 45 foknál laposabb tetőbe tett tetőablak tájolástól függetlenül beleszámít.

A gyártók hővédelemre külső hővédő hálót vagy rolót és redőnyt kínálnak, a belső roló fényszűrésre és sötétítésre való. A külső árnyékoló a sugárzást még az üveg előtt megállítja, a belső a hőt már a szobában fogja fel. A tetőtér-beépítési tanácsadók is a megfelelő rétegrendet és a külső árnyékolót javasolják a klíma előtt, a kézzel nem elérhető ablakokra motoros, esőérzékelős vezérléssel.

Az ingyenes megoldás az éjszakai szellőztetés. Este, amikor a külső hőmérséklet a belső alá csökken, jellemzően 22 és 23 óra körül, az ablakokat kinyitjuk, reggel, mielőtt kint felmelegszik a levegő, bezárjuk. A tetőtérben a magasabban lévő tetőablak és egy alacsonyabb ablak vagy az alsó szint ablaka együtt huzatot ad, a meleg levegő felfelé távozik.

Az éjszakai szellőztetés akkor működik jól, ha nappal a külső árnyékoló korlátozza a bejutó hőt. Árnyékolás nélkül a szoba annyira felmelegszik, hogy egy éjszaka nem elég a lehűtéséhez.

Ha a passzív lépések után is meleg marad a tetőtér, klíma kell. A tetőtér hőterhelése a cserép alatti forró légréteg és a tetőablakok miatt nagyobb, mint egy ugyanakkora földszinti szobáé, ezért a klímát a tényleges hőterheléshez méretezzük, a négyzetméter ehhez kevés. Az árnyékolás és a szigetelés rendbetétele után kisebb teljesítményű, csendesebb gép is elég, és kevesebbet fogyaszt.

A kültéri egység helyét és a csőnyomvonalat a tetőtérnél előre meg kell tervezni, mert a cső a ferde falakban vagy a térdfal mögött fut, a kondenzvíznek pedig lejtés kell. A klíma méretezéséről és telepítéséről a klímás aloldalaink szólnak részletesen.

Meglévő, nyáron túlmelegedő tetőtérnél ezt a sorrendet javasoljuk, mert az elején lévő lépések olcsóbbak és kevesebb bontással járnak.

1. Külső árnyékoló a tetőablakokra, vagy ahol ez nem megoldható, napvédő fólia az üvegen.
2. Éjszakai átszellőztetés, a tetőablakok és az alsó ablakok együttes nyitásával.
3. A légrés és a gerinc-kiszellőzés ellenőrzése és javítása.
4. Kiegészítő szigetelés a szarufák alatt, a burkolat bontásával és újraépítésével.
5. Klíma a megmaradó hőterhelésre méretezve.

• A tetőablakokat lehetőleg ne csak a déli és nyugati tetősíkra tervezze, és a méretüket a helyiséghez igazítsa.
• A külső árnyékolót a tetőablakkal együtt rendelje meg, motoros változatnál a tápellátással.
• A cserép alatt legyen átszellőztetett légrés, beszívással az eresznél és kiszellőzéssel a gerincnél.
• A szigetelés legyen 25⁠–⁠30 cm, folytonosan a térdfal mögött és a kalapfödémben is.
• Ha később klíma jöhet, a csövek és a kondenzvíz útját a gipszkartonozás előtt készítse elő.