Tetőtéri fürdőszoba kialakítása

A tetőtér minden gépészetét az alsó szintről kapja. A nyomvonalakat ezért a beépítés legelején, a lépcső és a fürdő helyével együtt tervezzük, mert a födémáttöréseket és a falhornyokat még a burkolás előtt kell elkészíteni. A tervezést a gépészeti és a villamos vezetékekkel együtt a szerelősík kialakítása is érinti.

• Hideg- és melegvíz-vezeték a fürdőhöz és ha van, a teakonyhához.
• Lefolyó a strangig, és a strang szellőzője a tető fölé.
• Fűtési előremenő és visszatérő vezeték a radiátorokhoz vagy a padlófűtés osztójához.
• Klíma esetén a hűtőközeg-csövek, a kondenzvíz-elvezetés és a tápvezeték.
• Villany új áramkörökkel, és a gyengeáram (internet, antenna, riasztó).
• A fürdő elszívójának légcsatornája és kifúvója a tetőn vagy az oromfalon.

A tetőtéri fürdő helyét két dolog dönti el: hol fut a strang, és hol lehet felállni. A legegyszerűbb, ha a fürdő a földszinti fürdő vagy konyha fölé kerül, ahol a függőleges lefolyó és a vízvezeték már megvan, vagy rövid szakasszal felvezethető. Ilyenkor a vízszintes lefolyók rövidek, és a lejtés kényelmesen kijön.

A berendezési tárgyakat a belmagassághoz osztjuk ki. A zuhany és a mosdó a teljes magasságú sávba kerül, mert ott állva használják őket. A WC és a kád a ferde fal alá is mehet, ha előttük fel lehet állni, a kád fölé tett tetőablak pedig fényt és szellőzést ad. A ferde falak alatti alacsony sáv a szanitereknek és a tárolásnak jó.

A gravitációs lefolyó akkor működik, ha végig lejt a strang felé. A lakáson belüli vízszintes lefolyóknál a gyakorlatban 1⁠–⁠2 százalékos lejtéssel számolunk, vagyis méterenként 1⁠–⁠2 cm-⁠rel. Egy 5 méteres vízszintes szakasz így 5⁠–⁠10 cm szintkülönbséget kér, amelynek a padló rétegrendjében vagy a térdfal mögött kell elférnie. Fafödémen a csövet a gerendák között vagy a száraz aljzat alatt vezetjük, a gerendák bevágása statikai kérdés.

Ha a lejtés nem jön ki, vagy a fürdő messze van a strangtól, szennyvízemelő kell. Ez a WC mögé vagy a kád mellé szerelt szivattyús egység, amely kis átmérőjű nyomócsövön viszi a szennyvizet a strangig. Működik, de áramot és karbantartást kér, és van hangja, ezért először a gravitációs megoldást keressük.

A fafödém mozog, ezért a burkolathoz rugalmas ragasztó és fuga, inkább kisebb lapméret való, a nagy formátumú lapok a mozgást nehezen követik. A zuhany és a kád körül kenhető vízszigetelés kerül a padlóra és a falra, a sarkokban és a csőáttöréseknél hajlaterősítő szalaggal és mandzsettával.

A ferde falakon a fürdőben impregnált gipszkartont használunk. A párafékező fóliát itt különösen gondosan zárjuk le, mert a fürdőben a legnagyobb a páraterhelés. A szigetelőanyag-gyártó a fólia hiányos lezárását az átvezetéseknél a leggyakoribb kivitelezési hibák között említi, és ezt a fürdőben a legnehezebb utólag javítani.

A tetőtér télen a ferde tetősíkon, nyáron a napsütötte tetőn és a tetőablakokon át cserél hőt, ezért a fűtést és a hűtést együtt tervezzük. A téli fűtési módot és a fűtőtestek helyét a tervezéskor kell rögzíteni, mert a csövek a rétegrendben futnak.

A tetőtér új áramköröket kap az elosztóból, saját kismegszakítókkal és áram-védőkapcsolóval. A fürdő, a klíma és a konyhai készülékek külön kört kérnek. A vezetékek a gipszkarton mögötti szerelősíkban futnak, a dobozok is ebben a síkban vannak, így a párafékező fólia ép marad. A tetőablakok motoros árnyékolójának és a fürdő elszívójának a tápját előre kiépítjük.

A jól légzáró tetőtérben a pára nem tud elillanni. A fürdőbe gépi elszívó kerül, a szobákba szellőzőállású tetőablak, és ha a ház többi része is korszerű, hővisszanyerős szellőztető. A friss levegő útját úgy kell megtervezni, hogy a fűtési energia ne menjen el vele.

Az árat a fürdők száma és mérete, a strang távolsága, a lejtés és a szennyvízemelő szükségessége, a fűtési mód, a klíma, a villamos áramkörök száma és a szaniterek, burkolatok kategóriája határozza meg. A fafödémes tetőtérnél a száraz aljzat és a gondosabb vízszigetelés is tétel. Az oldal tetején lévő ártáblázat ezeket sávosan mutatja, a tételes ajánlat a felmérés után készül.