Multi split klíma több szobába

A multi split egy kültéri egységből és két-öt beltéri egységből áll. A kültéri gépben egy kompresszor dolgozik, a hűtőközeget elektronikus expanziós szelepek osztják el a beltéri egységek között aszerint, hogy melyik mennyi hűtést vagy fűtést kér. Minden beltéri egységhez külön csőpár, külön vezérlőkábel és külön kondenzvíz-elvezetés tartozik.

A beltéri egységek típusa vegyesen is választható: a hálószobába oldalfali, a nappaliba konzolos vagy kazettás, a közlekedő fölé rejtett légcsatornás egység is kerülhet ugyanarra a kültéri gépre, ha a gyártó engedi az adott kombinációt. A helyiségek külön kapcsolhatók és külön hőmérsékletre állíthatók, az üzemmódjuk viszont közös: egyszerre csak hűtenek vagy csak fűtenek.

A döntés legtöbbször a homlokzaton dől el. Ha két-három kültéri egységnek is van helye, és a társasház vagy a településképi rendelet ezt engedi, a külön mono splitek mellett több érv szól. Ha csak egy kültéri egység fér el, vagy a szobák csőnyomvonala egy pontban fut össze, a multi split az egyszerűbb.

A beltéri egységeket helyiségenként méretezzük, a hőterhelés alapján, ugyanúgy, mint egy mono splitnél. A kültéri egységet ezután a beltéri egységek összesített teljesítményéhez és az egyidejűséghez választjuk: a hálószobák és a nappali ritkán kérnek egyszerre teljes hűtést, ezért a gyártók engedik, hogy a beltéri egységek összteljesítménye kissé meghaladja a kültéri gép névleges teljesítményét.

Az egyidejűség viszont nem lehet ürügy a kis kültéri gépre. Egy déli fekvésű lakásban, ahol kánikulában minden szoba egyszerre kér hűtést, a kültéri egység a saját határán túl nem tud teljesíteni, és a beltéri egységek mind gyengébben hűtenek. A gyártói kombinációs táblázat megadja, melyik beltéri összeállítás milyen kültéri géppel működik, ezt a felmérés után ellenőrizzük.

Multi splitnél két csőhossz-határ van: a beltéri egységenkénti és a rendszer teljes csőhossza. A gyártói adatok szerint egy beltéri egységig jellemzően 15⁠–⁠35 méter, a teljes rendszerben 40⁠–⁠80 méter cső lehet, a beltéri és a kültéri egység közötti szintkülönbség pedig 10⁠–⁠20 méter. Minden plusz méter rontja a hatásfokot, ezért a kültéri egységet a beltéri egységek súlypontjához közel keressük.

A multi split kültéri egysége nagyobb és nehezebb egy mono split gépénél. Családi háznál a szerelők a nagyobb egységeket inkább talajra, betonlábra vagy tartókeretre teszik, mert a falra szerelt gép rezgését a fal átveszi. Lakásban az erkélylemez vagy egy lapos tető a gyakori hely, a homlokzati konzolnál a fal teherbírását és a rögzítést külön ellenőrizzük.

Panellakásban a teherhordó falba vésni nem szabad, a csőpárok ezért kábelcsatornában futnak a lakáson belül egy pontig, ahol egy átfúráson jutnak ki a kültéri egységhez. Több szobánál ez a csatornák nyomvonalát is meghatározza: a folyosón vagy a mennyezet mentén vezetett, összefogott csatorna szebb, mint szobánként egy-egy külön kivezetés. Téglalakásban a csőpárok falhoronyba is kerülhetnek, ha a fal vastagsága engedi.

Családi házban több a lehetőség. A kültéri egység a kertre néző, a szomszédtól távolabbi oldalra kerülhet, a csőpárok a padlástérben, az álmennyezetben vagy a födém alatt futhatnak. Itt gyakran a több mono split is szóba jön, mert a ház körül van hely több kültéri egységnek, és egy-egy gép hibája nem állítja le az egész házat.

A multi split kültéri egysége akkor dolgozik a legjobb hatásfokkal, ha a beltéri egységek közel azonos időben, mérsékelt terheléssel járnak. Ha csak egy kis hálószobát hűt éjjel, a nagy kompresszor alacsony fordulaton jár, ami mono splithez képest kevésbé hatékony. A legtöbb gyártó ezért a kis beltéri egységek egyedüli üzemére is optimalizálja a vezérlést, de a különbség megmarad.

A karbantartást beltéri egységenként végezzük, egy kiszállással. Egy hiba a kültéri egységben minden szobát érint, a beltéri egység hibája csak a saját helyiségét. A csőpárok és a kötések száma nagyobb, ezért a szivárgásvizsgálat a multi split karbantartásánál több időt kér.

Az árat a kültéri egység teljesítménye, a beltéri egységek száma és típusa, a csőpárok hossza, az átfúrások száma és a kondenzvíz útja határozza meg. A konzolos, kazettás és légcsatornás beltéri egységek drágábbak az oldalfalinál, a hosszabb csőpárokhoz pedig hűtőközeg-utántöltés is kell. A kültéri egység helye is számít: a talajra tett gép tartókeretet, az emeleti homlokzat alpintechnikát vagy emelőt kér.

A gyártói tájékoztatók szerint a multi split rendszer beltéri egységenként drágább a mono splitnél, cserébe egy kültéri egységgel több helyiség oldható meg. A tételes sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban vannak, a felmérés után az ajánlatban a mono split változatot is leírjuk, ha az a helyszínen megvalósítható.