Klíma társasházba hozzájárulással

Minden tulajdonostárs használhatja a közös tulajdont, de úgy, hogy azzal a többiek jogát és jogos érdekét ne sértse. A homlokzat, a tető, az erkélyek szerkezete, a lépcsőház és a gang közös tulajdon akkor is, ha az erkélyt csak egy lakás használja. A közös tulajdon használatának módját a közgyűlés határozhatja meg.

A lakásban végzett munkához a tulajdonostárs a törvény szerint akkor nem kér hozzájárulást, ha az nem érinti a közös tulajdont. A klíma kültéri egysége, a falátfúrás és a homlokzaton futó csőpár viszont érinti, ezért a közgyűlés hozzájárulása kell. Hogy ehhez milyen arány és milyen eljárás kell, azt a törvény mellett a ház szervezeti-működési szabályzata (SZMSZ) adja, sok ház a klímákra külön szabályt is hozott.

A hozzájárulás akkor véd meg a későbbi vitától, ha pontos. A budapesti XIII. kerület társasházi útmutatója szerint a határozatban szerepeljen a pontos elhelyezés, a kivitelezésért felelős személy, és az, hogy a lakás tulajdonosa milyen kötelezettséget vállal a karbantartásra és egy esetleges későbbi bontásra.

• a kültéri egység helye homlokzati rajzon vagy fotón jelölve, a rögzítés módjával
• a csőpár és a kondenzcső nyomvonala, a homlokzati átfúrás helye
• a kondenzvíz elvezetésének módja
• a készülék típusa és a kültéri egység zajadata
• ki felel a karbantartásért, és ki viseli egy homlokzatfelújítás miatti le- és visszaszerelés költségét
• mi a teendő a lakás eladásakor vagy a készülék cseréjekor

A homlokzatra szerelt kültéri egység a település képét is érinti, ezért sok önkormányzat a településképi rendeletében szabályozza. A szabály településenként, sőt kerületenként eltér: van, ahol a közterületről látható homlokzaton tilos, van, ahol településképi bejelentéshez kötött, és van, ahol csak egységes kiosztás szerint engedik.

A XIII. kerületi rendelet és útmutató jó példa a részletekre. A védett és a településképi szempontból kiemelt területeken közterületről látható homlokzatra kültéri egység nem kerülhet, erkélyes lakásnál az erkélylemezen, takartan helyezhető el, erkély nélküli lakásnál a társasház által egységesen megtervezett kiosztás szerint. A közterületről nem látható homlokzaton és a függőfolyosón a rendelet szerint egyeztetés nélkül is elhelyezhető. A vezeték a homlokzati falon kívül nem futhat, a kondenzvíz nem vezethető közterületre, a bejelentést az önkormányzat legfeljebb 15 napon belül bírálja el.

Panelben a falak és a födém vasbetonból vannak, az átfúrás vasvágó koronával megy, a teherhordó falba hornyot vésni nem szabad. A csőpár ezért a lakáson belül kábelcsatornában fut, és egy átfúráson jut ki az erkélyre vagy a homlokzatra. Az erkélyes panellakásnál a kültéri egység legtöbbször az erkélylemezre vagy a mellvédre kerül, a loggiás lakásnál a loggia oldalfalára, ha az nyitott.

Sok panelházban a homlokzati hőszigetelés után a ház egységes szabályt hoz a klímákra, mert a szigetelésen át fúrt lyuk és a konzol hőhidat és beázást okozhat. Ha a ház szigetelés előtt áll, a kültéri egységek helyét és a csőáttöréseket a szigetelés tervébe is fel kell venni, így a konzolok a szigetelés alá, a teherhordó falba kerülhetnek.

A belvárosi bérházak utcai homlokzata gyakran védett vagy településképi szempontból kiemelt területre esik, ide kültéri egység a legtöbb helyen nem kerülhet. Az udvari homlokzat, a gang, a tető vagy egy belső udvarra néző erkély a szokásos megoldás, a csőpár pedig a lakáson belül jut el ide. Műemléki épületnél az örökségvédelmi hatósággal, fővárosi védett épületnél a fővárosi önkormányzattal is egyeztetni kell.

Ha a ház sehol nem enged kültéri egységet, a kültéri egység nélküli, falra szerelt monoblokk klíma jöhet szóba. Ez két kör alakú falátfúráson cseréli a levegőt, a nyílásokat kívül rács vagy fémlemez takarja. A XIII. kerületi útmutató a védett területeken is ilyen megoldást enged. A hatásfoka a split alatt marad, a részleteket a mobil és split klímát összevető aloldalon írjuk le.

Társasházban a legtöbb vita a zajból lesz. A kültéri egység éjjel, csendes udvarban a szomszéd nyitott hálószobaablakán át is hallatszik, a rezgése pedig a falon és az erkélylemezen át terjed. A gyártók az adatlapon a kültéri egység hangnyomás- és hangteljesítményszintjét is megadják, a csendesebb gépek éjszakai üzemmódban érezhetően halkabbak.

Országos, kifejezetten a lakossági klímára szóló zajhatár nincs, a szomszéd viszont birtokvédelmi eljárást indíthat a jegyzőnél, ha a zaj zavarja, és a jegyző az áthelyezést is elrendelheti. Ezért a kültéri egység helyét a szomszédos ablakoktól távolabb választjuk, rezgéscsillapító alátétre tesszük, és olyan készüléket javasolunk, amelynek az éjszakai zajadata alacsony.

A kondenzvíz nem csöpöghet a járdára, a bejárat elé, parkoló autókra vagy az alsó szomszéd erkélyére, és télen, fűtésben a kültéri egység olvadékvize is jeget képezhet. Megoldás az ereszcsatornába kötés, a falon lefelé, rögzítve vezetett cső a lakás saját területéig, a lakás lefolyójába kötés bűzelzáróval, vagy az erkélyen egy gyűjtőedény.

A gyűjtőedényt nyáron gyakran kell üríteni, és ha elfelejtődik, a víz túlfolyik. Ahol a lakás lefolyója elérhető, ott a bekötést javasoljuk, ha kell, kondenzvíz-szivattyúval, mert ez a megoldás karbantartás nélkül is működik.

• Kérje el a közös képviselőtől az SZMSZ és a házirend klímára vonatkozó pontját, és a korábbi határozatokat.
• Fotózza le az erkélyt, a homlokzatot és a lehetséges kültéri helyeket, a szomszédos ablakokkal együtt.
• Nézze meg a település vagy a kerület településképi rendeletét, vagy kérdezzen a főépítésztől.
• Gondolja át, hol lehet a kondenzvíz útja: lefolyó, ereszcsatorna, erkély.
• Ha a ház homlokzatfelújítást tervez, kérdezze meg az ütemezést, mert a kültéri egységet a szigetelés idejére le kell szerelni.