Klíma előkészítése felújításkor

Az előkészítés a klíma minden olyan részét jelenti, amely a fal, a padló vagy az álmennyezet mögé kerül. Ezeket a durva szerelési ütemben, a villany- és a vízszereléssel együtt építjük be, a készülék pedig a felújítás végén vagy akár évekkel később kerül fel. Ha a falat már lefestették, a beltéri egység alatt a kábelcsatorna marad az egyetlen megoldás.

• a rézcsőpár a beltéri egység helyétől a kültéri egységig, külön-külön szigetelve
• a vezérlőkábel a két egység között
• a kondenzcső lejtéssel a lefolyóig vagy a kültéri kivezetésig, vagy a kondenzvíz-szivattyú helye
• a klíma saját áramköre az elosztótól
• a falátfúrás vagy a homlokzati áttörés, a kültéri konzol helyének kijelölése
• álmennyezetes rendszernél a beltéri egység felfüggesztése, a csatornák és a revíziós nyílás helye

Az előkészítéshez a helyeket véglegesen el kell dönteni. A beltéri egység a mennyezet alá, attól legalább 15 cm-⁠re kerül, ahol a levegő szabadon kifújhat, és nem éri közvetlenül az ágyat, az íróasztalt vagy a kanapét. Ne kerüljön függönykarnis, beépített szekrény vagy magas bútor elé, és ne közvetlenül egy radiátor fölé, mert a meleg levegő a gép érzékelőjét megzavarja.

A kültéri egység helyét a homlokzat, a társasházi és a településképi szabályok, a zaj és a szerelhetőség szerint választjuk. Ha a homlokzati hőszigetelés a felújítás része, a konzol és a csőáttörés helye a szigetelés tervébe kerül. A két egység közötti csőhossz maradjon a gyártói határon belül, és minél rövidebb, annál jobb a hatásfok.

A csőpár a falban egy darabból fut, kötés nélkül, a peremes kötések a két végén, hozzáférhető helyen vannak. A falban rejtett kötés szivárgáskor csak vésve érhető el. A két cső külön szigetelést kap, mert a hidegebb cső felületén pára csapódna ki, és átnedvesítené a vakolatot.

A csőpár átmérője a készülék teljesítményétől függ. A kisebb lakossági gépek vékonyabb, az 5 kW körüliek és a nagyobbak gyakran vastagabb gázcsövet kérnek, ezért az előkészítéshez legalább a tervezett teljesítményt tudni kell. A márkát nem kell eldönteni, a csőméretet a felmérés után a gyártói szerelési útmutatók alapján választjuk.

Téglafalban a csőpár, a kábel és a kondenzcső közös horonyba kerül, ha a fal vastagsága engedi. Panelben és vasbeton falban hornyot vésni nem szabad, ott válaszfalban, gipszkarton előtétfalban, álmennyezetben vagy takaróelem mögött vezetjük. Vékony vagy betonfalnál előfordul, hogy csak a kábelcsatornás megoldás marad.

A kondenzcsőnek végig lejtenie kell, ezért a nyomvonalát tervezzük meg elsőként, a csőpárt és a kábelt ehhez igazítjuk. Ha a cső a lakás lefolyójába csatlakozik, bűzelzáró kell, amely nyáron és télen, amikor a klíma nem termel kondenzvizet, sem enged szagot vissza. Erre a száraz szifon való, amely víz nélkül is zár.

Ha a beltéri egység belső falra kerül, és onnan nincs lejtés a lefolyóig, a kondenzvíz-szivattyút a beltéri egység mögé, egy szekrénybe vagy az álmennyezetbe tervezzük, és oda áramot is vezetünk. A szivattyú hálószobában hallható lehet, ezért a helyét úgy választjuk, hogy cserélhető legyen, és a zaja ne a fejtámla mögött szóljon.

A klíma saját áramkört kap az elosztóból, kismegszakítóval és áram-védőkapcsolóval. Hogy a tápot a kültéri vagy a beltéri egységhez kell vezetni, az a gyártótól függ, ezért előkészítéskor a tervezett típus szerint kötünk, vagy mindkét végre elég kábelt hagyunk. A kábel keresztmetszetét a gép teljesítményéhez választjuk. A villamos munkát villanyszerelő végzi.

Ha a klíma okosotthon-rendszerhez, külső termosztáthoz vagy később H tarifás, külön mért áramkörhöz csatlakozik majd, a kábelezést és a mérőhely felőli oldalt most kell kiépíteni. Régi lakásban az elosztó cseréje vagy bővítése is a felújítás része lehet, a klíma áramkörét ilyenkor eleve az új elosztóba tervezzük.

Új háznál a klíma a gépészeti terv része: a helyiségek hőterhelése, a gép típusa és a csőnyomvonalak a falak és a födém elkészülte előtt eldönthetők. Multi splitnél a csőpárok egy pontba, a kültéri egység közelébe futnak össze, légcsatornás rendszernél az álmennyezet magasságát és a revíziós nyílásokat kell a belsőépítészeti tervbe illeszteni.

A később klimatizálandó szobákba is beköthető egy csőpár és egy áramkör. Ennek a költsége a felújítás közben töredéke annak, amibe később a vésés, a vakolás és a festés kerülne.

A beépített csőpárt nitrogénnel nyomás alá helyezzük, és a végeit lezárjuk. A nyomást a beépítéskor és a telepítés előtt is megmérjük: ha a két érték egyezik, a falban nincs szivárgás. A kondenzcsövet vízzel próbáljuk ki, a lejtést a nyomvonal mentén ellenőrizzük.

A falba került csövek helyét a vakolás előtt lefényképezzük, és a sarokhoz, a padlóhoz mért távolsággal felírjuk. A képeket és a méreteket a tulajdonosnak átadjuk, hogy a későbbi fúráskor, polcszereléskor senki ne fúrjon a csőbe. A csővégekre címkét teszünk a tervezett teljesítménnyel és a csőmérettel.