Split klíma telepítése

Az alapszerelés a split klíma telepítésének az a része, amely szinte minden helyszínen ugyanaz. A hazai kivitelezők többsége ebbe 3⁠–⁠4 méter rézcsőpárt számol szigeteléssel, a vezérlőkábelt, egy falátfúrást, a beltéri egység tartólemezét, a kültéri egység fali konzolját, a kondenzvíz gravitációs elvezetését és a beüzemelést. A pontos tartalom kivitelezőnként eltér, ezért az ajánlatban tételesen kell szerepelnie.

A 3⁠–⁠4 méter azt a helyzetet fedi le, amikor a beltéri egység a külső falon van, és a kültéri egység közvetlenül mögötte, a fal túloldalán kap helyet. Ha a beltéri egység belső falra kerül, vagy a kültéri egységnek a sarkon túl, egy másik homlokzaton van a helye, a csőhossz gyorsan 6⁠–⁠10 méterre nő.

• rézcsőpár (folyadék- és gázoldal) külön-külön szigetelve, 3⁠–⁠4 méterig
• vezérlőkábel a beltéri és a kültéri egység között
• egy falátfúrás tégla vagy pórusbeton falon, kifelé lejtve
• beltéri tartólemez és kültéri fali konzol rezgéscsillapító alátétekkel
• kondenzcső gravitációs lejtéssel a szabadba vagy a csapadékcsatornába
• nitrogénes nyomáspróba, vákuumozás, beüzemelés és a kezelés bemutatása

A felárak a helyszínből adódnak, és a felmérésen a nagy részük előre látszik. Az alábbi táblázat a leggyakoribbakat mutatja, a sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

A rövidebb csőpár olcsóbb, és a hatásfoknak is jobb: minden méter nyomásesést és hőveszteséget jelent, a hosszabb csőhöz pedig a gyártói táblázat szerint hűtőközeget kell utántölteni. A gyártók megadják a leghosszabb engedett csőhosszt és a két egység közötti legnagyobb szintkülönbséget, ezek típustól függően a 15⁠–⁠30 méteres, illetve a 10⁠–⁠20 méteres tartományban vannak.

A nyomvonalat a felmérésen mérjük le, a falon kívül kábelcsatornában vagy a falba vésve. Panelben a teherhordó falba vésni nem szabad, ott a csatorna a megoldás, téglafalban rejtett horony is készülhet. A kültéri egység helyét úgy keressük, hogy a cső rövid maradjon, a hely pedig szerelhető és karbantartható legyen, mert egy későbbi cserénél a kültéri egységhez is hozzá kell férni.

Hűtésben a beltéri egység hőcserélőjén kicsapódik a levegő párája, ez a tálcából a kondenzcsövön folyik el. A legegyszerűbb, ha a cső a falátfúráson át lejtve kifelé megy, és a kültéri egység mellett vagy a csapadékcsatornában végződik. Ha a beltéri egység belső falon van, vagy a víz csak felfelé tudna menni, kondenzvíz-szivattyú kell, amely a beltéri egység alá vagy a kábelcsatornába kerül.

A kondenzvíz nem csöpöghet a járdára, a bejárat elé, autókra vagy a szomszéd erkélyére, a budapesti XIII. kerület útmutatója szerint közterületre sem vezethető ki. Télen a kifolyó víz jeget képez, ezért fűtésre is használt klímánál a kültéri egység olvadékvizének útját is meg kell oldani.

A klíma saját áramkört kíván az elosztóból, kismegszakítóval és áram-védőkapcsolóval. A gyártók egy része a kültéri egységet köti a hálózatra, és a beltéri egység onnan kap tápot, másoknál fordítva, a kábel keresztmetszetét és a kismegszakító értékét a szerelési útmutató adja meg. A villamos bekötést villanyszerelő végezheti.

Régi, alumínium vezetékes lakásban és túlterhelt elosztónál a klíma előtt az elosztót is rendbe kell tenni. Ezt a felmérésen megnézzük, és külön tételként árazzuk, hogy a szerelés napján ne derüljön ki, hogy nincs hova bekötni a gépet.

Egy oldalfali split telepítése két szerelővel 3⁠–⁠5 óra. A beltéri egység alatt egy-két négyzetméteren el kell mozdítani a bútorokat, a falátfúrásnál por keletkezik, ezt elszívással és takarással fogjuk fel. A kültéri egységhez erkélyen, kertben vagy létráról kell hozzáférni, emeleti homlokzatnál az alpintechnika vagy az emelőkosár időpontját előre egyeztetjük.

Átadáskor a készüléket hűtésben és fűtésben is elindítjuk, és megmutatjuk a kezelést, a szűrő kivételét és tisztítását. A jegyzőkönyvben szerepel a nyomáspróba és a vákuum értéke, a csőhossz, az esetleges utántöltés mennyisége és a mért befújási hőmérséklet. A gyártói garancia érvényesítésénél ezt kérik.

A végösszeg két részből áll. A készüléknél a teljesítmény, a kategória, a szezonális hatásfok (SEER hűtésben, SCOP fűtésben), a zajszint és a fűtési képesség adja a különbséget. A szerelésnél a csőhossz, az átfúrások száma és anyaga, a kondenzvíz útja, a villamos bekötés és a kültéri egység elérhetősége számít.

A hazai árösszesítők és szerelők tapasztalata szerint a társasházi, emeleti szerelés jellemzően drágább a családi háznál, mert hosszabb a cső, a panelfal fúrása külön tétel, és a magasban nehezebb dolgozni. A tételek sávjai az oldal tetején lévő ártáblázatban vannak, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

A klímaajánlatok azért nehezen összevethetők, mert az alapszerelés tartalma kivitelezőnként más. Az alábbi kérdésekre mindkét ajánlatnak választ kell adnia, mielőtt az árakat egymás mellé teszi.

• Hány méter csövet tartalmaz az alapszerelés, és mennyi a felár méterenként?
• Benne van a kondenzvíz-szivattyú, a második átfúrás és a vasbeton fal fúrása, ha kell?
• Ki köti be a klímát az elosztóba, és az ár tartalmazza-e a külön áramkört?
• Hogyan vezetik a csövet: kábelcsatornában, falba vésve, vagy a homlokzaton kívül?
• Benne van a magasban végzett munka, vagy azt a helyszínen számolják?
• Milyen jótállás jár a szerelésre, és mennyi a gyártói garancia a készülékre?