Klíma irodába és üzletbe

Egy lakásban a hőterhelés nagy része a napból és a falakon át érkezik, az irodában a belső hő is jelentős: a számítógépek, a monitorok, a nyomtatók, a világítás és az egyszerre bent lévő emberek. Egy nyitott irodában négyzetméterenként több ember és több gép van, mint egy nappaliban, a tárgyaló pedig néhány perc alatt megtelik. Üzletben a kirakat napsütése, a hűtőpultok és a nyitva álló bejárati ajtó jön hozzá.

Az üzemidő is más. Az iroda munkaidőben, egyenletesen kér hűtést, reggel gyors lehűtéssel, a szerverszoba egész évben, éjjel is. A hőmérséklet a munkára is hat: egy hazai sajtóközlemény által idézett kutatások szerint 23⁠–⁠24 °C felett a teljesítmény csökken, 30 °C-on a 22 °C-oshoz képest közel kilenc százalékkal alacsonyabb.

A rendszert helyiségenként vagy zónánként méretezzük. A számításhoz az alábbi adatokat kérjük el, vagy mérjük fel a helyszínen.

• alapterület, belmagasság, az álmennyezet magassága
• az ablakok, az üvegfalak és a kirakatok mérete, tájolása, árnyékolása
• az egyszerre bent tartózkodók legnagyobb száma helyiségenként
• a gépek hőleadása: munkaállomások, nyomtatók, konyhai gépek, hűtőpultok, szerverek
• a világítás teljesítménye
• a frisslevegő-ellátás módja: nyitható ablak, gépi szellőzés, hővisszanyerős rendszer
• a nyitvatartás és a munkaidő, a hétvégi és az éjszakai üzem

A rendszer a tér méretén, a mennyezeten és a megjelenésen múlik. Egy irodaházban gyakran többféle kerül egymás mellé: kazettás a nyitott irodába, oldalfali a kisebb helyiségekbe, külön gép a szerverszobába.

Ahol a helyiségek más időben és más terheléssel működnek, zónákra bontjuk a rendszert: a déli és az északi oldal, a tárgyaló, a vezetői iroda és a nyitott iroda külön szabályozást kap. A zóna lehet egy külön beltéri egység, egy légcsatornás rendszer zsalus ága vagy egy VRF beltéri egység.

Irodában a központi vezérlés is hasznos: a beállítható hőmérsékletet sávba lehet zárni, munkaidő után a rendszer automatikusan lekapcsol, a hétvégi üzem programozható. Egy budapesti irodaház példájában a helyiségek hőmérséklete 21 és 28 °C között állítható, a rendszer ennél tágabb tartományban tud hűteni és fűteni.

A szerverszoba egész évben, éjjel-nappal hőt termel, ezért télen, fagyban is hűteni kell. A lakossági split kültéri egységei közül nem mindegyik enged hűtési üzemet alacsony külső hőmérsékleten, ide olyan gép kell, amelynél a gyártó a téli hűtést is megengedi. Áramszünet után a gépnek magától, az előző beállításokkal kell újraindulnia.

Ahol a szerverek leállása komoly kárt okoz, két gép kerül be, felváltva járatva, hogy az egyik hibája vagy karbantartása ne állítsa le a hűtést. A beltéri egységet úgy helyezzük el, hogy a kondenzvíz útja ne a rack fölött vezessen, és a hideg levegő a szerverek beszívó oldalára jusson.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet a meleg évszakban ülő, szellemi munkára 21⁠–⁠24 °C-os belső hőmérsékletet ír elő, 24 °C felett a munkáltatónak hűtött ivóvizet kell biztosítania. Egy munkajogi összefoglaló szerint hőségben a klímaberendezést a szokásosnál gyakrabban, szakember bevonásával kell ellenőrizni, és rendszeresen karbantartani, tisztítani.

A hűtött levegő ne érje közvetlenül az asztalokat, mert a huzat megfázást okoz. A belső hőmérsékletet a külsőnél legfeljebb 8⁠–⁠10 °C-kal javasolt alacsonyabbra venni, hogy a belépők szervezete alkalmazkodni tudjon. A befúvók és a beltéri egységek helyét az asztalok kiosztásához igazítjuk, a kazettás egység befúvási irányát lapátonként állítjuk.

Az 5 tonna CO2-egyenértéket elérő töltetű rendszereken rendszeres szivárgásvizsgálat kötelező: 50 tonnáig 12 havonta, 500 tonnáig 6 havonta, felette 3 havonta, telepített szivárgásészlelővel ezek az időközök kétszeresre nőnek. Az 5 tonna R32-ből nagyjából 7,4 kg, R410A-ból 2,4 kg töltetnek felel meg, egy nagyobb VRF vagy egy régi, R410A-s irodai rendszer ezt könnyen eléri.

A szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezést az üzemeltetőnek a beüzemeléstől számított 8 napon belül regisztrálnia kell a Klímagáz adatbázisban, ezt a megbízott, tanúsított vállalkozás is elvégezheti. Egy lakossági méretű, 1 kg körüli töltetű oldalfali split nem tartozik ide.

• a berendezések listája típussal, töltettel és helyiséggel
• a karbantartások gyakorisága, jellemzően évente kétszer, tavasszal és ősszel
• a szűrőtisztítás rendje, forgalmas helyiségekben akár havonta
• a kötelező szivárgásvizsgálatok ütemezése és dokumentálása, ahol a töltet előírja
• a hibabejelentés módja és a kiszállás rendje
• a munkák nyitvatartáson kívüli időpontja