Szarufacsere

A tetőszerkezet hibáinak többsége víz miatt keletkezik. A hajlat, a kéményszegély vagy az eresz régi beázása alatt a szarufa vége, a talpszelemen és a falba ülő gerendavégek nedvesednek és elkorhadnak, a hibás fóliával vagy szellőzés nélkül épült tetőben a pára csapódik le a fára. A második ok a túlterhelés: a könnyű héjazatot nehezebbre cserélték, a padlást beépítették, vagy egy szelemen alól kivették a dúcot. A harmadik a rovarkár, amely a régi, kezeletlen fenyőben évtizedekig észrevétlenül haladhat.

• Korhadt szarufavég vagy talpszelemen a falkoronán, beázás nyomával
• Lehajlott, hullámos tetősík, elcsúszott cserépsorok
• Megrepedt vagy kihajolt szarufa, megcsúszott, meglazult kötés
• Rovarjáratok, kirepülő nyílások, porló fa
• Gombabevonat, szürke gombafonalak, kockásan szétmálló fa
• Megcsavarodott tetőszerkezet, hiányzó szélmerevítés

A könnyező házigomba a nedves fát támadja, a legszívesebben a 35⁠–⁠60 százalék közötti nedvességűt, és a falazaton, a vakolaton, a feltöltésen át is terjed. A megtámadott fa barnán, kockásan szétmállik, kézzel benyomható. A szakirodalom szerint a fertőzött fát egy méteres biztonsági ráhagyással kell eltávolítani, a falazatot fúrással és gombaölő szer injektálásával kezelni, és a nedvesség forrását megszüntetni, különben a gomba visszatér.

A házicincér a fenyő szíjácsát eszi. Lárvái kedvező körülmények között 3⁠–⁠4, rossz körülmények között akár 10 évig fejlődnek a fában, a kifejlett bogár 5⁠–⁠10 mm-⁠es ovális nyíláson hagyja el. A járatokat a lárva rágcsálékkal tömi el, ezért a fertőzés kívülről sokáig nem látszik, a kár egy vékony, ép felület mögött rejlik. A technikailag szárított új fát ritkán támadja meg, mert a szárítás a lárvákat elpusztítja.

Ha a szarufa csak a talpnál, a gerincnél vagy egy rövid szakaszon gyenge, a régi szarufa mellé új szarufát helyezünk, a gyenge szakaszon jóval túlnyúlva, és a kettőt csavarral, acél kötőelemmel fogjuk össze. Ez a kettőzés. Ha a korhadás vagy a rovarkár a keresztmetszet nagy részét érinti, a szarufát kicseréljük. Repedt vagy kihajlott szarufánál és lehajlott szelemennél a statikus dönt, a megerősítés acél hevederrel, kiegészítő elemmel vagy új alátámasztással is készülhet.

A jó állapotú cserepet bontáskor válogatjuk és visszarakjuk. Ha a régi típus már nem kapható, a meglévő cserép a ház látható oldalára kerül, a pótlás a kevésbé látható oldalon történik.

1. A hibás mező kijelölése a padlásról és a tetőről, a héjazat, a léc és a fólia megbontása a szükséges szakaszon.
2. A szerkezet ideiglenes alátámasztása, ha szarufát, szelement vagy talpszelement veszünk ki.
3. A beteg fa kivágása, a megmaradó részek kezelése, az új elem méretre szabása és védőkezelése.
4. Az új szarufa vagy szakasz beépítése, rögzítés csavarral és acél kötőelemmel.
5. Új fólia és léc a megbontott részen, a régi fóliához toldva, a cserép visszarakása, a hiányzó cserép pótlása azonos típussal.
6. A beázás forrásának javítása, a hajlat, a kéményszegély vagy az eresz rendbetétele.

A részleges javításnak akkor van értelme, ha a hibák néhány elemre korlátozódnak, és a szerkezet többi része ép. Ha a feltárás után a szarufák nagy része korhadt vagy rovarkáros, a talpszelemen körben rossz, vagy a tető a terhek miatt egészében gyenge, a javítások összege megközelíti az új tetőt, és a régi méretek hibái megmaradnak. Ilyenkor a tetőszerkezet cseréjét javasoljuk, amelyről külön aloldal szól.

Ikres vagy zártsorú háznál a szomszéddal határos tetőszerkezetet érintő munkához építési engedély kell, ezért ott a javítás terjedelmét a felmérésen ehhez is igazítjuk.

Az árat a hibás elemek száma és hossza, a héjazat megbontott felülete és típusa, a fa károsodásának mértéke, az ideiglenes alátámasztás és a hozzáférés adja. A cserép le- és visszarakása, a fólia és a léc pótlása, a beázás okának javítása és a faanyagvédelmi kezelés külön tétel. Mivel a kár pontos kiterjedése a bontás után látszik, a tételes ajánlatban egységárat adunk a feltárás után talált többlet elemekre is. Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja.