Színtanácsadás lakás felújításához

A szín- és anyagterv helyiségenként rögzíti, milyen színű és anyagú felület kerül a padlóra, a falra, a mennyezetre, a bútorokra és a textilekre. A kivitelezésnél ebből rendeljük az anyagot, és ebből keveri ki a festő a színt.

A terv írásban rögzített döntés. Egy felújítás hetekig tart, közben a burkoló, a festő és az asztalos is kérdez, és ha a válasz csak emlékezetben van meg, könnyen más árnyalat kerül fel. Később, egy javításnál vagy egy újrafestésnél is ebből lehet pontosan ugyanazt a színt és burkolatot megrendelni.

• Falszínek helyiségenként, gyártói színkóddal és fényességi fokozattal.
• Padló- és falburkolat típusa, mérete, színe és fugaszíne.
• Bútorfelületek: front, munkalap, korpusz, fogantyú.
• Textilek: függöny, kárpit és szőnyeg színe és anyaga.
• Fémfelületek: csaptelep, kilincs és lámpa színe, hogy egy lakáson belül összeilljenek.
• Moodboard, amely egy lapon mutatja az összetartozó mintákat.

A falszínt a gyártói kód azonosítja, de a gyártók kódjai egymással nem cserélhetők. Ezért a tervbe a gyártói kód mellé, ha a gyártó megadja, gyártótól független színrendszer szerinti kódot is írunk. Lakásban leggyakrabban az NCS-t (Natural Colour System) használják, amely 1979 óta Svédország nemzeti színszabványa, és a belsőépítészetben és a textiliparban is elterjedt.

Az NCS kód a szín feketeség- és tarkaságtartalmát, valamint a színezetet adja meg. Az S 2030-Y90R például 20 százalék feketeséget és 30 százalék tarkaságot jelent, a színezet 10 százalék sárga és 90 százalék vörös, vagyis világos, rózsás vörös. A RAL-skála főként a fém- és porfestett felületeknél, nyílászárónál, korlátnál és radiátornál jellemző.

A szín a fénytől függ. Északi szobában a hideg, szórt fény a színeket kékesebbnek mutatja, déli szobában a meleg napfény sárgásabbnak. Este a lámpák színhőmérséklete változtatja meg a képet: ugyanaz a szürke 2700 K-es fénynél melegebb, 4000 K-esnél hidegebb. Két minta, amely egy fényben egyformának látszik, más fényben eltérhet. Ezt a jelenséget metamériának nevezik, ezért nézzük meg a mintákat nappal és esti világításnál is.

A színek fényvisszaverését a gyártók sokszor LRV-értékkel (light reflectance value) adják meg, amely 0 és 1 közötti szám, a festékkártyán gyakran százalékban. A magas LRV-jű, világos falszín több fényt ver vissza, és kis vagy sötét helyiségben ez számít. Közösségi épületeknél a brit BS 8300 ajánlás szerint az egymás mellett lévő felületek LRV-je legalább 30 ponttal térjen el, hogy a gyengénlátók is megkülönböztessék őket. Lakásban ez nem kötelező, idős családtagnál a lépcsőnél és az ajtóknál hasznos szempont.

Egy lakás színei akkor illenek össze, ha van közös alapjuk. A gyakorlatban egy alapszínt választunk a nagy felületekre, a falakra és sokszor a padlóra, egy kísérőszínt a bútorokra és a textilekre, és egy-két kiemelő színt kis felületre, például egy falra, egy fotelre, a párnákra. A helyiségek között a kiemelő szín változhat, az alap maradjon, mert a lakásban a terek egymásba látnak.

A padló, a bútorfront és az ajtók árnyalatát együtt nézzük, mert a fa- és kőminták alapszíne is lehet meleg vagy hideg. Egy hideg tónusú szürke kőporcelán mellett a sárgás tölgy idegen, egy meleg bézs mellett természetes.

A fényesség is a szín része. A matt festék elrejti a fal apró egyenetlenségeit, és nyugodt felületet ad, de nehezebben tisztítható, a selyemfényű a forgalmasabb helyeken jobban bírja a törlést, viszont súroló fényben minden glettelési hibát megmutat. Ugyanaz a szín a két fényességben más árnyalatnak hat, ezért a mintafelületet a végleges fényességgel festjük fel.

A színnel együtt a felület tulajdonságait is ki kell választani, mert a szép, de a használatot nem bíró anyag hamar megkopik. Az alábbi jellemzőket a gyártók az adatlapon adják meg.

A döntés sorrendje számít: előbb a nagy, nehezen cserélhető felületek, a padló, a csempe és a konyhabútor, utána a falszínek, végül a textilek és a kiegészítők. Így a könnyen változtatható elemek igazodnak a drágábbakhoz, és nem fordítva.

1. Bejárás: a helyiségek tájolása, a fény és a megmaradó elemek, például a parketta vagy a konyhabútor.
2. Alapszín és anyagcsalád kiválasztása a teljes lakásra.
3. Minták a helyszínen: festékkártya, burkolat-, fa- és szövetminta, nappal és esti fényben.
4. Mintafelület a falon a két-három legesélyesebb színből, két rétegben.
5. Szín- és anyagterv helyiségenként, gyártói kóddal, moodboarddal.
6. Rendelés és kivitelezés: az anyagot a terv alapján mi szerezzük be, a festést és a burkolást mi végezzük.

• Fotók a helyiségekről nappali fényben, ha előbb online egyeztetünk.
• A megmaradó elemek listája: padló, csempe, konyhabútor, nagy bútorok.
• A kinézett burkolatok, bútorok és textilek, ha vannak.
• Képek, amelyek tetszenek, és amelyek nem, rövid indoklással.