Energetikai felújítás ára és sorrendje

Az energetikai korszerűsítés a ház hőveszteségét és a fűtés, a melegvíz-készítés energiaigényét csökkenti. Három fő eleme a hőszigetelés (homlokzat, lábazat, padlásfödém vagy tető, pincefödém), a nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése. Ezekhez kapcsolódik a szellőzés megoldása és sokszor a megújuló energia, például napelem vagy napkollektor.

Egy 1960⁠–⁠1990 között épült, szigeteletlen ház energiaigénye a mai házakénak többszöröse, ezért itt hozza a legtöbbet az energetikai felújítás. A szigetelés, ablakcsere, fűtéskorszerűsítés hármasa akkor működik, ha egy tervben készül, mert az elemek hatnak egymásra: a szigetelés csökkenti a szükséges fűtési teljesítményt, az ablakcsere megváltoztatja a ház légcseréjét.

Az energetikai tanúsítvány A+++-tól I-ig sorolja be az épületet, és öt évig hatályos. A 2023 óta készülő tanúsítványok épületelemenként is minősítenek, és korszerűsítési javaslatot adnak, így a felújítás előtti tanúsítvány jól használható tervezési alap. A felújítás után készülő második tanúsítvány mutatja meg, mennyit javult a besorolás.

A tanúsítvány számított értékekből dolgozik, a valós fogyasztás a használattól is függ. Ezért a felmérésen a tanúsítvány mellett a ház tényleges gáz- és áramfogyasztását is elkérjük, és fűtési szezonban egy hőkamerás felvétel a hőhidakat is megmutatja.

Energiamegtakarítási célú felújításnál vagy egy épületelem cseréjénél az érintett szerkezetnek teljesítenie kell az épületenergetikai előírás követelményértékét. Ha a felújítás a határoló szerkezetek összfelületének legalább 25 százalékát érinti, jelentős felújításról van szó, és az épület egészére vonatkozó követelmények is életbe lépnek. Egyszintes háznál a pincefödém vagy a padlásfödém önálló szigetelése nem számít jelentős felújításnak.

Ha a keret nem fér bele egy ütembe, a sorrend akkor is marad. A födémszigetelés és az ablakcsere készülhet idén, a homlokzat és a fűtés jövőre, de úgy, hogy az ablakok már a későbbi homlokzati szigeteléshez igazított síkba kerüljenek.

1. Felmérés, tanúsítvány, hőigény-számítás és ütemterv.
2. Padlásfödém és pincefödém szigetelése, ezek térülnek meg a leggyorsabban.
3. Nyílászárócsere szabványos, szalagozott beépítéssel, a szigeteléshez igazított síkban.
4. Homlokzati és lábazati hőszigetelés, a kávák, a koszorú és az erkélylemez hőhídjainak lezárásával.
5. Fűtéskorszerűsítés a szigetelt ház hőigényére méretezve, a radiátorok ellenőrzésével.
6. Szellőzés, beszabályozás és a második tanúsítvány.

A szigetelés után a ház hőigénye a korábbi töredékére csökkenhet, ezért a fűtés méretezése a felújított állapotra készül. A levegő-víz hőszivattyú alacsony előremenő hőmérsékleten, padló- vagy falfűtéssel, illetve megfelelően méretezett radiátorokkal működik jó hatásfokkal. Ha marad a gáz, kondenzációs kazán jön szóba, amelyhez a régi falazott kéményt bélelni kell.

A tömített ablakok és a szigetelt falak mellett a ház magától kevésbé szellőzik. Résszellőző, ablakba épített légbevezető vagy hővisszanyerős szellőztetés kell, különben a pára a hideg sarkokban csapódik le. Nyitott égésterű gázkészüléknél a légpótlás biztonsági kérdés, ilyenkor légbevezetőt tervezünk, vagy a készüléket zárt égésterűre cseréljük.

A 2024-ben indult energetikai otthonfelújítási program 2026. április 23. után a keret kimerülése miatt felfüggesztésre került. A program legalább 30 százalékos energiamegtakarítást írt elő, amelyet a felújítás előtti és utáni tanúsítvány igazolt. 2026 októberében a kormány bejelentette, hogy 2027-től új, energetikai feltételekhez kötött program indulhat vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel, a részletszabályok azonban e sorok írásakor még nem jelentek meg.

Ebből két gyakorlati következtetés adódik. A költségvetést ne építse még ki nem írt támogatásra, és ha a program elindul, az ütemezett felújítás későbbi ütemét lehet rá időzíteni. Az eddigi programok mind ugyanazt kérték: tanúsítványt a felújítás előtt és után, számlaképes kivitelezőt, tételes számlákat anyagra és munkadíjra. Aki így dokumentálja a munkát, később is tud pályázni.

Az oldal tetején lévő ársávok tételenként és csomagban is mutatják a költségeket. A végösszeget a homlokzat felülete és tagoltsága, a lábazat magassága, a szigetelőanyag (EPS, grafitos EPS vagy kőzetgyapot), az ablakok száma, mérete és anyaga, a födémek hozzáférhetősége és a fűtési rendszer típusa adja. A hőszivattyú padlófűtéssel lényegesen drágább, mint egy kondenzációs kazán a meglévő radiátorokra.

A felmérés után tételes ajánlatot adunk, amelyben a szigetelési rendszer gyártója és rétegrendje, az ablakok Uw értéke és a fűtés méretezése is szerepel. Így az ajánlat összevethető egy másik kivitelezőével, és látszik, melyik tétel hozza a legtöbb megtakarítást.