Padlófűtés beszabályozása, osztó-gyűjtő

Az osztó-gyűjtő két párhuzamos csőből áll. A felső, előremenő osztóra érkezik a meleg víz a hőtermelőtől, és innen indul minden fűtőkör. Az alsó gyűjtőre érkeznek vissza a körök, és innen megy a lehűlt víz vissza a kazánhoz vagy a hőszivattyúhoz. Az előremenő ágon jellemzően átfolyásmérők ülnek, amelyekkel a körök vízmennyisége beállítható és leolvasható, a visszatérő ágon a termosztatikus szelepbetétek, amelyekre a szelepmozgatók kerülnek.

Az osztóhoz tartozik a légtelenítő, a töltő-ürítő csap, a hőmérők és a szekrény. Egy jól kiépített osztó helye a lakás közepén, a körökhöz közel van, hogy a bekötővezetékek, amelyek a közbenső helyiségeken átfutnak, rövidek maradjanak.

A víz a legkisebb ellenállás felé folyik. Egy 40 m-⁠es kör ellenállása jóval kisebb, mint egy 100 m-⁠esé, ezért beszabályozás nélkül a rövid kör sok vizet kap, és a helyisége túlfűt, a hosszú kör pedig keveset, és a helyiség hideg marad. A beszabályozás a rövid köröket annyira fojtja, hogy minden kör a hőigényéhez szükséges vízmennyiséget kapja.

Beszabályozott rendszerben a szivattyú kisebb fokozaton is elég, a visszatérő víz hidegebb, ami a kondenzációs kazán és a hőszivattyú hatásfokát javítja. A helyiségek egyenletesen melegszenek, a termosztátok ritkábban kapcsolnak.

1. A rendszer légtelenítése és a nyomás ellenőrzése, szükség esetén átmosás.
2. A körök hosszának és a helyiségek hőigényének meghatározása a körtervből, vagy ha nincs terv, a helyszíni adatokból.
3. A körönkénti vízmennyiség kiszámítása, és az átfolyásmérők beállítása erre az értékre.
4. A szivattyú fokozatának vagy nyomáskülönbségének beállítása.
5. Az előremenő hőmérséklet beállítása a keverőszelepen vagy a hőtermelő fűtési görbéjén.
6. Mérés néhány nap üzem után: előremenő és visszatérő hőmérséklet, helyiség-hőmérsékletek, utánállítás.
7. A beállított értékek táblázatos átadása.

A padlófűtés alacsony hőmérsékletű fűtés, a padló felülete lakóhelyiségben legfeljebb 29 °C körül lehet kellemes és biztonságos, fürdőben és a peremzónában kicsit több. Ehhez az előremenő víz jellemzően 28⁠–⁠40 °C. Ha a hőtermelő ennél melegebb vizet ad, mert radiátorokat is fűt, vagy szilárd tüzelésű kazánról van szó, a padlófűtés körét keverőszeleppel kell leválasztani.

A keverőkör egy szivattyúból, egy három- vagy négyjáratú keverőszelepből és a szabályozásból áll. A szelep a kazánvizet a visszatérő vízzel keveri a kívánt hőmérsékletre. A legjobb, ha a keverőszelepet időjárásfüggő szabályozó vezérli, amely a külső hőmérséklethez igazítja az előremenő vizet.

Minden helyiségben egy termosztát méri a hőmérsékletet, és a helyiség köreinek szelepmozgatóit nyitja vagy zárja az osztón. A szelepmozgató egy kis termikus vagy motoros működtető, amely a szelepbetétet nyomja. A termosztátok és a szelepmozgatók egy csatlakozódobozon keresztül kapcsolódnak, amely a szivattyút és a hőtermelőt is jelezheti, ha minden kör zárva van.

A padlófűtés lassan reagál, ezért a termosztátot nem érdemes naponta többször nagyot állítani. A programozható termosztát néhány fokos éjszakai csökkentéssel dolgozik, vastagabb esztrichnél a felfűtéshez órák kellenek.

Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja. Egy meglévő, működő osztó beszabályozása egyszerű munka, a költséget a körök száma és a mérések adják. Ha az osztó régi, nincs rajta átfolyásmérő, vagy a szelepmozgatók hibásak, osztócsere kell. A keverőkör, a termosztátok, az átmosás és a hőtermelő beállítása külön tétel. A radiátoros rendszer beszabályozását és átmosását a fűtési rendszer átmosásáról szóló oldalon írjuk le.