Régi ház gépészeti felújítása

A régi házak gépészete az építés kora szerint jellemző mintát mutat. Ezek alapján már a felmérés előtt sejthető, hol lesz a legtöbb munka, de a döntést a helyszíni vizsgálat adja.

• 1945 előtt épült házak: ólom bekötő- és leágazó vezetékek, öntöttvas vagy kerámiacsatorna, gyakran utólag beépített fürdő.
• Az 1950⁠–⁠1980-as évek házai: horganyzott acél vízvezeték, öntöttvas vagy azbesztcement lefolyó, központi fűtés acélcsővel, öntöttvas vagy lemezradiátorokkal.
• Az 1980⁠–⁠1990-es évek házai: horganyzott vagy korai műanyag csövek, gázkonvektorok vagy nyílt égésterű kazán, kevés elzáró.
• Minden korban: szigeteletlen fűtési csövek a hideg pincében, hiányzó tisztítóidomok, utólagos toldások a falban.

A horganyzott acélcső 30⁠–⁠40 év után belülről beszűkül, rozsdásodik, a kötései szivárogni kezdenek, a víznyomás és a melegvíz-hozam fokozatosan csökken. Felújításnál mindig cseréljük, többrétegű PEX-AL-PEX vagy PPR csőre, mert a régi és az új cső vegyes rendszerében a hibák az új burkolat alatt folytatódnak.

Az ólomcső külön kockázat. Az Economx által idézett felmérés szerint az 1945 előtt épült házakban a legnagyobb az ólomkockázat, és egészen 1970-ig jelentős. Az ivóvíz ólomtartalmának határértéke 10 µg/l, és a vízszolgáltató csak a vízóráig felel a víz minőségéért, utána a tulajdonos. A házi hálózat anyagából vagy állapotából eredő eltérés is a tulajdonos körébe tartozik, ezért ólomcső esetén a csere nem halasztható.

A régi házak csatornája öntöttvas, kerámia, beton vagy azbesztcement cső, amely a ház alatt, a padló alatt fut az udvari tisztítóaknáig. A cső repedhet, a tokok elválhatnak, a gyökerek benőhetnek, a talaj süllyedése pedig ellenlejtést okozhat. Ezeket kívülről nem lehet látni, ezért a padló felbontása előtt kamerás csatornavizsgálatot javaslunk, amely felvételen mutatja a cső állapotát és a hibák helyét.

Ha az alapvezeték ép, megtartható, és csak a bekötéseket cseréljük. Ha repedt vagy ellenlejtéses, a padló bontásával cseréljük PVC (KG) csőre, 1⁠–⁠2 százalékos lejtéssel és tisztítóidomokkal. Beltérben a lefolyók PP (HT) csövet kapnak, minden lefolyón bűzelzáróval, a rendszer tetején szellőzővel, hogy a szifonok ne szívódjanak ki. A csatorna cseréje a padló felbontásával jár, ezért ezt a burkolat cseréjével egy időben kell eldönteni.

A régi központi fűtésnél a csövek és a radiátorok gyakran megtarthatók: ha nem szivárognak, átmosással, új szelepekkel és beszabályozással évtizedekig működnek tovább. A kazán többnyire cserére szorul, és ha a ház szigetelése is tervben van, a hőtermelőt a szigetelés utáni hőigényhez választjuk. Hőszivattyú esetén a radiátorokat alacsonyabb vízhőmérsékletre is ellenőrizni kell.

Az épületenergetikai előírás a meglévő épületben végzett gépészeti munkára is követelményt ad: hőtermelő-cserénél a 12 m²-⁠nél nagyobb helyiségekbe egyedi szabályozás kell, ahol ez a hőelosztó rendszer átépítése nélkül megoldható, a cserélt fűtési és melegvíz-vezetékeket pedig az előírt vastagsággal hőszigetelni kell. A fűtetlen pincében futó csövek szigetelése a régi házakban különösen sokat számít.

1. Felmérés szakáganként, szükség esetén kamerás csatornavizsgálat és nyomáspróba a meglévő hálózaton.
2. A szigetelés, a nyílászárók és a fűtési rendszer közös döntése, mert ezek a hőigényt és a gép méretét befolyásolják.
3. Nyomvonalterv a burkolási tervvel, a konyhával, a fürdővel és a villanyszereléssel egyeztetve.
4. Bontás, a régi vezetékek kiszedése, az alapvezeték cseréje, ha szükséges.
5. Alapszerelés: víz, csatorna, fűtés, a vezetékek hőszigetelése és rögzítése.
6. Nyomáspróba és fotódokumentáció, csak ezután jöhet a vakolás, az aljzat és a burkolás.
7. Szerelvényezés, a hőtermelő beüzemelése, beszabályozás és átadás a dokumentációval.

A régi, vastag tégla- vagy vályogfalakban a vésés lassú, és a fal is gyengül, ezért ahol lehet, a vezetékeket máshol vezetjük. Fürdőben és WC-ben előtétfal, a mennyezet alatt álmennyezet, a padlóban a padlószerkezet adja a helyet, a lakótérben a szegélylécbe vagy a falon kívüli, burkolt csatornába is kerülhet cső. A radiátoros fűtés csövei a padlóban is futhatnak, ha a padló úgyis felbontásra kerül.

A falbontás nélküli csere ritka, mert a vizes helyiségek bekötései a falban vannak, és a régi cső falban hagyása később is gondot okozhat. A nyomvonaltervben ezért a vésést a vizes falakra koncentráljuk, a többi szakaszt pedig a kevesebb bontással járó helyekre tesszük.

Az oldal tetején lévő ártáblázat sávjait a ház mérete és szerkezete, a vételi helyek és a radiátorok száma, a csövek anyaga és nyomvonala, valamint a bontás mértéke határozza meg. Vályog- és vastag téglafalban a vésés több munka, mint egy könnyűszerkezetes falban, a padló alatti alapvezeték cseréje pedig folyóméterenként külön tétel. Számít, mi tartható meg a fűtésből, kell-e új hőtermelő, és hogy a gépészet a többi szakmával egy ütemben készül-e.

A JóSzaki ügyféladatai szerint a teljes gépészeti felújítás medián ára közel kétszerese egy új vagy üres ingatlan gépészetének. A különbség nagy részét a régi rendszer bontása és a falak, a padló helyreállítása adja, ezt az ajánlatban külön sorban szerepeltetjük, hogy látható legyen, mennyi jut a bontásra és mennyi az új rendszerre.