Falfűtés ára m²-⁠re

A fal- és a mennyezetfűtés a padlófűtés rokona: a szerkezetbe ágyazott vékony csövekben alacsony hőmérsékletű víz kering, a felület enyhén átmelegszik, és a hőt nagyrészt sugárzással adja le. A sugárzó hő a testet és a tárgyakat melegíti, ezért a szobában 1⁠–⁠2 °C-kal alacsonyabb levegőhőmérséklet is kellemes, a levegő nem kavarog, és kevesebb port mozgat.

A Rehau szerint a felületfűtés 30⁠–⁠40 °C-os előremenővel működik, a vakolat és a gipszkarton miatt tartósan legfeljebb 45 °C engedhető meg. Ez az a tartomány, ahol a hőszivattyú és a kondenzációs kazán a legjobb hatásfokkal dolgozik. Ugyanaz a felület nyáron hűtésre is használható, a hűtővíz ilyenkor 15⁠–⁠16 °C körüli.

A nedves rendszernél a csöveket rögzítősínnel vagy fésűvel közvetlenül a nyers falra vagy a födém aljára erősítik, majd két rétegben, erősítőhálóval bevakolják. A száraz rendszernél gyárilag csövezett gipszkarton panelek kerülnek fémvázra vagy a falra, ezek után a felület glettelhető és festhető.

A Rehau adatai szerint a mennyezetfűtés négyzetméterenként nagyjából 55⁠–⁠80 W fűtési és 55⁠–⁠75 W hűtési teljesítményt ad, de csak az aktív, csövezett felületre számolva, amely a mennyezet 80⁠–⁠95 százaléka. Az Uponor száraz rendszere falon legfeljebb 120, mennyezeten legfeljebb 60 W/m²-⁠t ad. Egy korszerű ház fajlagos hőigénye 40⁠–⁠60 W/m², ezért a fűtött fal- vagy mennyezetfelület egy szoba hőigényét a legtöbb esetben fedezi.

A falon a hőleadás jobb, mint a mennyezeten, mert a meleg mennyezet alatt a levegő rétegződik. A mennyezet viszont hűtésnél jobb, ezért gyakori a kettő párosítása: télen a fal vagy a padló fűt, nyáron a mennyezet hűt.

Hűtésnél a felület hőmérséklete nem eshet a harmatpont alá, különben a levegő párája lecsapódik rajta. Ezért a hűtővíz hőmérsékletét a helyiség páratartalmához igazítva, a harmatpont felett nagyjából 2 °C-kal tartjuk, és minden hűtött helyiségbe pára- és hőmérséklet-érzékelő kerül. Párás, fülledt napokon a hűtési teljesítmény emiatt korlátozott, ilyenkor a szellőztető gép vagy egy klíma páramentesítése segít.

Hűtéshez reverzibilis hőszivattyú kell, talajszondás gépnél passzív hűtés is lehetséges, ilyenkor a hűtővíz 18⁠–⁠20 °C körüli, és szinte csak a keringtető szivattyú fogyaszt. A hűtött csöveket a hőleadó felületen kívül zárt cellás szigeteléssel kell burkolni, hogy ne izzadjanak.

A falfűtés legnagyobb korlátja a bútor. A szekrénnyel, könyvespolccal vagy konyhabútorral eltakart fal alig ad le hőt, ezért a fűtött mezőket a bútorozási tervhez igazítjuk, és a végleges berendezés előtt kijelöljük. A képek, a tévékonzol és a polcok helyén csőmentes sávot vagy vakpanelt hagyunk.

Fúrás előtt a csövek helyét meg kell keresni. Az e-gépész szaklap által bemutatott és az Uponor rendszerénél is javasolt módszer a hőérzékeny fólia: a fűtés bekapcsolása után a fólián kirajzolódnak a csövek. Ezt a lehetőséget a fotódokumentáció mellett átadáskor megmutatjuk.

1. A fűtött mezők kijelölése a hőigény és a bútorozási terv alapján, a körök megtervezése, egy kör jellemzően legfeljebb 6⁠–⁠8 m².
2. Nedves rendszernél a régi vakolat leverése, a fal kiegyenlítése, a rögzítősínek és a csövek felszerelése.
3. A mezők Tichelmann-elrendezésű bekötése az osztóra, nyomáspróba, fotódokumentáció.
4. Vakolás két rétegben erősítőhálóval, vagy a száraz panelek felszerelése, hézagolása, glettelése.
5. Száradás után lépcsőzetes felfűtés, a körök beszabályozása, a hűtési szabályozás beállítása.

Az oldal tetején lévő ártáblázat sávjait a rendszer fajtája határozza meg leginkább: a vakolatba ágyazott csövezés olcsóbb, de vakolás és száradás kell hozzá, a száraz panel drágább, viszont gyorsabb és tisztább. Számít a csőosztás, a mezők és a körök száma, a fal állapota és a régi vakolat leverése, a mennyezet magassága és az állványozás, az osztó-gyűjtő helye, és hogy kell-e hűtés, mert a harmatpont-figyelés és a csőszigetelés külön tétel.