Fűtési rendszer tervezése

A fűtési rendszer elemeit a ház hőigénye köti össze. Ha a hőtermelő túl nagy, rövid ciklusokban jár, ritkán kondenzál, és a hőszivattyú kompresszora is gyorsabban kopik. Ha túl kicsi, a leghidegebb napokon a ház kihűl, hőszivattyúnál pedig a beépített elektromos fűtőpatron kapcsol be. A Bosch tájékoztatója szerint a rosszul tervezett hőszivattyús rendszer a vártnál rosszabb hatásfokkal megy, és a rásegítés miatt az árelőny el is veszhet.

A számítás a radiátorok és a padlófűtés miatt is kell. Az alacsony hőmérsékletű fűtés kis tartalékkal dolgozik: ha egy szobában 15 százalékkal kevesebb a hőleadó felület, az a szoba hideg marad, és a hibát a fűtési görbe emelésével lehet csak eltakarni, ami az egész ház hatásfokát rontja.

A számítás az MSZ EN 12831 szabvány szerint, helyiségenként készül. A bemenő adatok a szerkezetek rétegrendjei, a nyílászárók mérete és hőátbocsátása, a helyiségek mérete és tervezett hőmérséklete, valamint a légcsere.

1. A méretezési külső hőmérséklet rögzítése, Magyarországon jellemzően −13 és −15 °C között.
2. A helyiségek belső hőmérsékletének megadása: lakószobában 20⁠–⁠22 °C, fürdőben 24 °C.
3. A transzmissziós veszteség számítása falanként, ablakonként, födémenként és padlónként, a hőhidak figyelembevételével.
4. A szellőzési veszteség számítása a légcseréből, hővisszanyerős szellőzésnél a visszanyert hővel csökkentve.
5. A helyiségenkénti hőigény összesítése, ebből a hőtermelő és a hőleadók méretezése.

A kazánt a ház hőigényére és a melegvíz-készítésre méretezzük. Kombi kazánnál a melegvíz-teljesítmény gyakran nagyobb, mint a fűtési igény, ezért a modulációs tartomány alsó határa is számít: a jó kazán kis teljesítményen is folyamatosan tud égni.

Hőszivattyúnál a gép teljesítménye a külső hőmérséklettel csökken, a ház hőigénye pedig nő. A két görbe metszéspontja a bivalens pont, ez alatt rásegítés kell. A tervben megadjuk, hány fokig fűt a gép egyedül, és mekkora tartalék fűtőpatron vagy kazán kell a leghidegebb napokra. A melegvíz-tároló és a puffer méretét is ekkor határozzuk meg.

Kondenzációs kazánnál a terv azt is megmutatja, milyen visszatérő hőmérséklettel számolhatunk. A kazán akkor kondenzál, ha a visszatérő víz 55 °C alatt van, ezért a radiátorok méretezése és a fűtési görbe a komfort mellett a kazán hatásfokát is meghatározza.

A hőleadó felület és az előremenő hőmérséklet összefügg: nagyobb felületen alacsonyabb vízhőmérséklet is elég. A Vaillant tájékoztatója szerint hőszivattyúval akkor jó a hatásfok, ha a fűtési előremenő nem haladja meg az 55 °C-ot, és minél alacsonyabb, annál jobb.

Vegyes rendszernél, ahol a földszinten padlófűtés, az emeleten radiátor van, a tervben két hőmérsékleti szint szerepel, és keverőkör nélkül a hőtermelőt a magasabbhoz kell beállítani. Hőszivattyúnál ezért gyakran a radiátorokat méretezzük át a padlófűtéshez közelebbi hőmérsékletre.

A csőátmérőket a szállítandó hő és a hőfoklépcső adja. Alacsony hőmérsékletű rendszerben a hőfoklépcső kisebb, például 5⁠–⁠7 °C a radiátoros rendszerek 10⁠–⁠20 °C-a helyett, ezért ugyanannyi hőhöz több víz kell, és a csövek, szelepek nagyobbak. A szivattyút a legkedvezőtlenebb kör ellenállására választjuk, a terv a beállítandó szállítómagasságot is megadja.

Ha több hőtermelő vagy több eltérő hőmérsékletű kör van, például radiátor és padlófűtés, a tervben hidraulikai váltó vagy puffer és keverőkörök szerepelnek. Az épületenergetikai előírás nagyobb rendszereknél beszabályozási tervet és dokumentált beszabályozást ír elő, családi háznál ezt a beszabályozási táblázat adja.

• Hőigény-számítás helyiségenként, a bemenő adatokkal együtt.
• A hőtermelő típusa és teljesítménye, hőszivattyúnál a bivalens pont és a rásegítés módja.
• Radiátoronkénti méretezés vagy a padlófűtés körkiosztása csőosztással és körhosszal.
• Hidraulikai kapcsolási rajz a szivattyúkkal, szelepekkel, tárolókkal és biztonsági szerelvényekkel.
• Csőhálózat-alaprajz és csőméretek, a vezetékek hőszigetelésével.
• Beszabályozási táblázat és anyagkiírás, amelyre a kivitelező árajánlatot adhat.

A konzultáción a legtöbbet az alaprajz segít, ha nincs, egy méretezett kézi vázlat is elég, amelyet a felmérésen pontosítunk. Hasznos a falak és a födém anyaga és vastagsága, a nyílászárók kora, a szigetelés tervei és az utolsó két-három év fűtési fogyasztása gázórán vagy számlán. Meglévő rendszernél fotózza le a kazán adattábláját és néhány radiátort a méreteivel, és írja le, melyik szoba hideg vagy túl meleg. Ha hőszivattyút tervez, jelölje azt is, hol lehetne a kültéri egység, és hol van hely a tárolóknak, mert ezek a hidraulikai sémát is befolyásolják.