Hővisszanyerős szellőzés ára

A régi házakban a friss levegő nagy része a nyílászárók és a szerkezetek résein jutott be. Ablakcsere és homlokzati szigetelés után ez a beszivárgás megszűnik, a lakók által termelt pára és szén-dioxid bent marad. Az Építészfórum cikke szerint egy felnőttnek óránként 20⁠–⁠40 m³ friss levegő kell, és ablakos szellőztetés után 20⁠–⁠30 perccel a szén-dioxid-szint már újra a határérték fölé emelkedhet.

A következmények ismerősek: párás ablakok reggel, penész a sarkokban és a szekrények mögött, fáradtság és rossz alvás a hálószobában. A hővisszanyerős szellőzés folyamatosan, kis légsebességgel cseréli a levegőt, és a távozó levegő hőjét átadja a beérkező friss levegőnek, így a szellőzés hővesztesége a töredékére csökken.

A központi gépben két ventilátor és egy hőcserélő van. A konyhából, a fürdőből és a WC-ből elszívott meleg, párás levegő és a kintről beszívott friss levegő a hőcserélőben egymás mellett, egymással nem keveredve áramlik el, a hő átadódik. A Helios tájékoztatója szerint a kereszt-ellenáramú lemezes hőcserélő hatásfoka 90 százalék fölé is mehet, a szakirodalom 75⁠–⁠95 százalékos tartományt ad.

A gépek többségében nyári bypass is van, amely a hűvös éjszakákon a hőcserélőt megkerülve hozza be a friss levegőt. Fagyvédelemről is gondoskodni kell, mert nagy hidegben a hőcserélőben a kicsapódó pára megfagyhat, erre előfűtő vagy a ventilátorok szabályozása szolgál. Entalpia-hőcserélővel a gép a pára egy részét is visszanyeri, ami télen a túl száraz levegő ellen segít.

A decentralizált egységek a külső falba épülnek, és jellemzően párban dolgoznak: az egyik befúj, a másik elszív, majd egy-két percenként irányt váltanak, a hőt egy kerámia hőtároló tartja vissza. Csőhálózat nem kell hozzájuk, csak magfúrás és villamos bekötés.

A gép méretezése a lakók számából és a helyiségekből indul: a befúvás a lakó- és hálószobákba, az elszívás a konyhába, a fürdőbe, a WC-be és a kamrába kerül, a kettőnek egyensúlyban kell lennie. A gépet úgy választjuk, hogy a névleges légmennyiséget közepes fordulaton adja, mert a ventilátor zaja és fogyasztása a fordulattal meredeken nő.

A légcsatornák lehetnek merev spirálkorcolt (spiro) csövek vagy rugalmas, födémbe betonozható csövek csillagpontos elosztással, a Helios rendszerénél például ilyen FlexPipe. A fűtött téren kívül, hideg padláson vezetett légcsatornákat hőszigetelni kell, a külső levegő beszívó és kidobó csöveit pedig páratechnikailag zártan. A hálószobák ágai hangcsillapítót kapnak, a szelepeknél a légsebességet alacsonyan tartjuk.

A gép két szűrővel dolgozik: a friss levegő oldalán finom porszűrő, kérésre pollenszűrő, az elszívott levegő oldalán durvább szűrő védi a hőcserélőt. A szűrőket jellemzően 3⁠–⁠6 havonta kell cserélni, poros, forgalmas környezetben gyakrabban. Szűrőcsere nélkül a légellenállás nő, a ventilátor többet fogyaszt, és a gép fél év alatt a teljesítménye jó részét elveszíti.

Évente egyszer a hőcserélőt és a kondenzvíz-elvezetést is át kell nézni, a légmennyiségeket a szelepeken ellenőrizni. A korszerű gépeken a szűrőcsere szerszám nélkül, egy fedél levételével megoldható, ezt átadáskor megmutatjuk.

Rendszeres szűrőcserénél a légcsatornákba kevés por jut. A csatornák állapotát a szelepeknél benézve vagy kamerával ellenőrizzük, és ha lerakódás látszik, a csatornát kefés tisztítással, a szelepeket kiszerelve tisztítjuk.

Az épületenergetikai előírás a légtechnikai rendszerek beépítésénél és korszerűsítésénél előírja a beszabályozást: a friss levegős rendszerek légmennyisége a tervezettől 0 és +10 százalék között, más rendszereké legfeljebb 10 százalékkal térhet el, a beszabályozás után tartós próbaüzemet kell tartani és dokumentálni. A hővisszanyerő hőcserélő légoldali nyomásesésére is határértéket ad a hővisszanyerési osztály szerint.

Nálunk a beüzemelés része a légmennyiség mérése szelepenként, a gép beállítása és a beszabályozási jegyzőkönyv, amelyet a gép kezelési útmutatójával és a szűrőadatokkal együtt adunk át.

Az oldal tetején lévő ársávokat a rendszer fajtája határozza meg leginkább. Központi rendszernél a gép mérete és hővisszanyerési hatásfoka, a légcsatornák hossza és elvezetése, a szelepek és a hangcsillapítók száma, a födém vagy az álmennyezet adottságai számítanak. Új háznál, ahol a csövek a födémbe kerülnek, olcsóbb a beépítés, mint egy kész házban, ahol álmennyezetet kell építeni. Decentralizált egységeknél a darabszám, a fal anyaga és vastagsága, a magfúrás és a villamos bekötés adja az árat.