Vízlágyító beépítése a vízóra után

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók adják. Melegítéskor ezek kiválnak, és vízkőként lerakódnak a bojler fűtőbetétjén, a kazán hőcserélőjén, a mosógép fűtőszálán, a csaptelepek perlátorain és a zuhanyfejeken. A vízkőréteg rossz hővezető, a fűtőbetét túlmelegszik, a hőcserélő hatásfoka romlik, a készülékek élettartama rövidül.

A háztartási vízlágyító ioncserélő gyantával dolgozik. A gyantagyöngyök felülete nátriumionokat köt meg, és ezeket a víz kalcium- és magnéziumionjaira cseréli. Ha a gyanta telítődik, a vezérlőfej regenerálást indít: sóoldattal átmossa a gyantát, a kalcium és a magnézium a regeneráló vízzel a csatornába távozik, a gyanta újra nátriummal töltődik.

A lágyító a már lerakódott vízkövet nem oldja fel azonnal, ezért a beépítéssel egy időben a bojler vízkőtelenítését is javasoljuk. A mágneses és elektronikus vízkőkezelők a víz keménységét nem változtatják meg. Az ioncserélő lágyító után viszont a keménység mérhetően csökken, így a működése tesztcsíkkal bármikor ellenőrizhető.

A keménységet itthon többnyire német keménységi fokban (nk°) adják meg: 1 nk° 10 mg/l kalcium-oxidnak felel meg. A szakmai gyakorlatban 8 nk° alatt lágynak, 8 és 18 nk° között közepesen keménynek, e fölött keménynek tekintik a vizet. A keménység településenként, sőt a hálózati víz és a kútvíz között is nagyon eltérő lehet.

A keménységet a vízszolgáltató adataiból, tesztcsíkkal vagy cseppentős titrálással lehet megállapítani. A felmérésen mi is megmérjük, mert a gép mérete, a regenerálás gyakorisága és a keverőszelep beállítása ezen múlik. Kút vagy házi vízmű esetén a vas és a mangán tartalmát is meg kell nézni, mert ezek külön szűrőt kívánnak, és a lágyító gyantáját is szennyezik.

A gép méretét a gyanta mennyisége adja, ezt a vízkeménység és a havi fogyasztás alapján választjuk. Egy hazai forgalmazó kínálatában a 8 literes gyantájú gép 1⁠–⁠3 fős háztartásra és közepes keménységre való, a 18 literes nagyon kemény víznél havi 10⁠–⁠15, közepes keménységnél havi 20⁠–⁠30 m³-⁠ig, a 30 literes közepes keménységnél havi 30 m³ körüli fogyasztásig. Az átfolyási teljesítmény a gépek méretétől függően 0,8⁠–⁠2 m³/h, ennek a csúcsfogyasztást is ki kell szolgálnia, amikor egyszerre megy a zuhany, a mosógép és a konyhai csap.

A vízóráig a vízszolgáltató felel a víz minőségéért, utána a tulajdonos, ezért a házi hálózatba épített vízkezelő berendezés kiválasztása és karbantartása is a tulajdonos dolga. Ugyanazon a helyen többnyire a ház fő szűrője és nyomáscsökkentője is elfér, a beépítést ezért gyakran egy szerelvényfal kialakításával kötjük össze.

• A vízóra és a főelzáró után, a házi hálózat elején, hogy minden fogyasztó lágyított vizet kapjon.
• Előtte mechanikus szűrő, ha a hálózati nyomás 5⁠–⁠6 bar felett van, nyomáscsökkentő is.
• Bypass szelepcsoport, hogy szervizkor a ház lágyítatlan vizet kapjon.
• Fagymentes, száraz hely, ahol a sótöltéshez hozzá lehet férni.
• Csatornacsatlakozás a regeneráló víznek légrésszel, és konnektor a vezérlőfejnek.

1. Keménységmérés, a gép és a hely kiválasztása, a csatorna és a konnektor ellenőrzése.
2. A víz elzárása, a vezeték megbontása a vízóra után, a szűrő, a bypass és a gép csatlakozóinak beépítése.
3. A regeneráló víz és a túlfolyó elvezetése a csatornába, a vezérlőfej áram alá helyezése.
4. Feltöltés, légtelenítés, tömörségellenőrzés, a keménység és a regenerálási idő beállítása.
5. Sótöltés, első regenerálás, a lágyított víz keménységének mérése és a keverőszelep beállítása.

A sótartályt havonta ellenőrizni kell, és csak vízlágyítóhoz gyártott, tisztított sótablettát szabad tölteni, mert a szennyezett só iszapot hagy a tartályban. Évente egyszer a gyantát fertőtleníteni, a vezérlőfej beállítását és a lágyított víz keménységét ellenőrizni kell. Ha a gép sokáig áll, például egy nyaralóban, az újraindítás előtt is fertőtlenítés és regenerálás kell.

A gyanta több évig kitart, a kimerülését az jelzi, hogy a lágyított víz keménysége regenerálás után is magas marad. Az előszűrő betétjét a víz szennyezettségétől függően néhány havonta cserélni kell.

A vízlágyító a keménységet kezeli, a víz egyéb gondjait nem. Kútvíznél a vas és a mangán barna lerakódást és foltokat okoz, ehhez vastalanító szűrő kell a lágyító elé, a homokot és a hordalékot pedig a mechanikus előszűrő fogja meg. Klórszag és íz ellen aktívszén-szűrő segít.

Ha a házban régi ólom vagy horganyzott acélcső van, a lágyítás nem oldja meg a problémát, a vezetékcserét kell elvégezni. Az 1945 előtt épült házakban az ólomcső előfordulása gyakori, a gyanú esetén a felmérésen a fővezetéket is megnézzük.

Az oldal tetején lévő ártáblázatban a gép ára a gyanta mennyiségével és a vezérlőfej tudásával nő: a mennyiségvezérelt, digitális fej drágább, de pontosabban és takarékosabban regenerál. A beépítés munkadíját a vízóra környékének kialakítása, a csőanyag, a csatorna és a konnektor megléte, a szűrő és a nyomáscsökkentő szükségessége, és a gép elhelyezésének nehézsége határozza meg.