Lapostető-szigetelés bitumenes lemezzel

A lapos tető nem vízszintes tető, csak kis hajlású, és a rétegrendje szabja meg az élettartamát. Egyenes rétegrendnél a födémre párazáró réteg kerül, hogy a lakás párája ne jusson a hőszigetelésbe, erre lépésálló hőszigetelés, lejtésképző ékek, végül a vízszigetelés, amely a legfelső réteg, és az időjárás éri. Fordított rétegrendnél a vízszigetelés a födémen fekszik, védett helyen, fölötte nedvességálló XPS-hőszigetelés, erre kavics, burkolat vagy zöldtető nehezedik; ez a megoldás a járható tetőteraszoknál és a zöldtetőknél szokásos.

A párazáró rétegre mindenhol szükség van, ahol a belső tér relatív páratartalma 50 százalék felett van, vagyis lakásban, irodában, fürdőben. Ha a régi, nedves rétegeket nem bontjuk el, 50⁠–⁠75 négyzetméterenként páraszellőzőt kell beépíteni, hogy a bezárt nedvesség ki tudjon jutni, különben a nyári melegben hólyagosra nyomja a lemezt.

Lejtés nélküli lapos tető nem készíthető. A szakmai útmutatók legalább 2 százalékot írnak elő az összefolyók felé, a terhelés alatti lehajlást is beszámítva, és a leghosszabb vízút az összefolyóig 12 méternél nem lehet több. A lejtést a födém, a lejtésbeton vagy lejtésképző hőszigetelő ékek adják; a 2 százalékos PIR ékrendszerek a hőszigeteléssel egyben oldják meg. Az összefolyó körül 5 százalék többletlejtés vagy 1⁠–⁠2 cm-⁠es besüllyesztés kell, és az összefolyó legalább 50 cm-⁠re legyen minden felépítménytől és áttöréstől. Belső csatornás vízelvezetés kerülendő, mert a hőmozgás a varratot ott tépi fel.

A hőszigetelés vastagságát a hőátbocsátási követelmény adja: lapos tetőre az átlagos U-érték legfeljebb 0,17 W/m²K, a hőhidakkal együtt. Ez EPS-sel és kőzetgyapottal 23 cm körüli vastagság sima tetőn, felépítményekkel 26⁠–⁠30 cm; PIR-rel, amelynek a hővezetése 0,022 W/mK, vékonyabb rétegből kijön. Régi tetőn, ahol az attika magassága korlátozza a vastagságot, a PIR a megoldás.

A modifikált bitumenes lemezt két rétegben hegesztjük lángolvasztással: az alsó réteg a kellősített aljzathoz vagy a hőszigeteléshez tapad, a felső, palaőrleményes zárólemez adja az UV- és mechanikai védelmet. Az SBS típus hidegben is rugalmas, mínusz 20⁠–⁠36 fokig hajlítható, ezért a mi éghajlatunkon ezt használjuk; az APP melegben nem lágyul, az oxidált bitumen olcsó, de rideg és rövid életű. A hordozó poliészterfátyol, a vastagság 4⁠–⁠5,2 mm rétegenként. Fa és hőérzékeny aljzaton az öntapadó, hidegen ragasztható alsó réteg a biztonságos, mert nyílt láng nélkül készül.

A PVC és az FPO (TPO) lemez 1,5⁠–⁠2 mm vastag, egy rétegben, forró levegővel hegesztve, a varrat hatásos szélessége legalább 20 mm, és a varratot tűvel végigvizsgáljuk. Mechanikai rögzítéssel az átlapolásokban csavarozzuk a födémhez, a rögzítések számát a szélteherre számolva, vagy kaviccsal, burkolattal terheljük le. A PVC EPS-sel és bitumennel közvetlenül nem érintkezhet, elválasztó réteg kell; az FPO ezekkel összefér, és a gyökérálló változata zöldtető alá is való. A műanyag lemez könnyebb, foltban jól javítható, tűzveszély nélkül dolgozható be, de a hegesztés hőmérséklete és a varrat minősége dönti el az élettartamát.

A beázások nagy része a részleteknél keletkezik, nem a tető közepén: az attika és a fal felhajtásánál, ahol a lemez nem ér fel legalább 15 cm-⁠rel a kész tetőszint fölé, vagy a bádog fedés alatt elengedett; a kémény, a szellőző, a korlátoszlop és az antenna áttörésénél, ahol nincs gallér; az összefolyónál, ahol a lemez nincs bekötve a tölcsérbe, vagy a lomb eltömte; és a dilatációnál, ahol a mozgást a lemez nem tudta követni. A tető közepén a hólyag, a ráncosodás és a száraz, repedezett felület jelzi az elöregedést.

A beázás helye a lakásban nem egyezik a hiba helyével, mert a víz a hőszigetelésben szétterjed, és a födém legmélyebb pontján csöpög. Ezért a felmérésen a tetőt járjuk végig, locsolópróbát végzünk, és ha kell, a rétegrendet egy ponton megbontjuk, és megnézzük, száraz-e alatta a hőszigetelés. Nedves hőszigetelésre ráhegeszteni pénzkidobás.

Ha a régi bitumenes lemez tapad, az alatta lévő hőszigetelés száraz, a lejtés megvan, és a hólyagok csak helyenként jelentkeznek, a tető egy felújító réteggel átszigetelhető: a hólyagokat felvágjuk és leragasztjuk, a felületet tisztítjuk és kellősítjük, az új zárólemezt ráhegesztjük, az attikát és az összefolyókat újrakötjük. Ez a legolcsóbb út, és egy jó állapotú tetőn 15⁠–⁠20 évet ad. Páraszellőzők beépítése ilyenkor kötelező, hogy a régi rétegek maradék nedvessége kijuthasson.

Bontani akkor kell, ha a hőszigetelés nedves, a tető több rétegben, nehéz felújító rétegekkel már túl vastag, a lejtés hiányzik, vagy a hőszigetelést a mai követelményre akarja pótolni. Ilyenkor a födémig bontunk, új párazárót, hőszigetelést, lejtést és lemezt építünk, és az attikát a megnőtt rétegvastagsághoz igazítjuk. A bontott anyag elszállítása és a födém állapotának felmérése ilyenkor az ajánlat része.

A négyzetméterár mögött öt tétel áll. Az első a lemez típusa és rétegszáma. A második a hőszigetelés vastagsága és anyaga, a PIR drágább, de vékonyabb. A harmadik, hogy bontani kell-e, mert a bontás, az elszállítás és a lerakói díj jelentős. A negyedik a részletek: az attika hossza, az áttörések és összefolyók száma, a bádogosmunka, mert egy tagolt, kéményes, antennás tetőn ez a munka nagyobb része. Az ötödik a felvonulás: állvány, daru vagy teherlift a tetőre juttatáshoz. Az oldal tetején lévő ársávok ezeket külön sorban mutatják.

• Milyen rétegrendet épít, és hol lesz a párazáró, a lejtés, a hőszigetelés, a lemez?
• Milyen lemezt, milyen vastagságban és hány rétegben, és mi a hordozója?
• Hány centiméterrel vezeti fel a szigetelést az attikán és a falakon, és mivel zárja le?
• Mi lesz az összefolyókkal, a kéménnyel, a szellőzőkkel és a korlátoszlopokkal?
• Benne van-e a bontás, az elszállítás, az állvány és a bádogosmunka?
• Mennyi jótállást ad a kivitelezésre, és mi a gyártói garancia a lemezre?