Erkély és terasz vízszigetelése

Az erkély a ház egyik legjobban igénybe vett vízszigetelése. Nyári napon a burkolat 50⁠–⁠60 fokra is felmelegszik, egy téli éjszakán fagypont alá hűl, és ezt a mozgást a ragasztónak, a fugának és a szigetelésnek évtizedekig követnie kell. A víz a fugákon és a hajszálrepedéseken a burkolat alá jut, és ha ott nincs folytonos szigetelés és lejtés, megáll. Fagyban a jég kiemeli a lapokat, a burkolat kongani kezd, majd leválik.

A beázás ritkán a felület közepén kezdődik. A leggyakoribb pont a fal és a padló találkozása, ahol a szigetelés nem fordul fel a falra; az ajtóküszöb, ahol a tok alatt megszakad; a perem, ahol csepegtető profil hiányában a víz a födém alá folyik; a korlátoszlop és a lefolyó, ahol nincs mandzsetta. A perem alatti cseppkő, a födém alján rozsdafolt és a lepattogzó beton a vasalás korróziójára utal, ilyenkor a betonjavítás is a munka része.

A konzolos erkélylemez alatt szabad levegő van, ezért hőszigetelés nem kell rá. A rétegrend egyszerű: lejtést adó aljzat, két réteg kenhető szigetelés, flexibilis ragasztóba rakott fagyálló burkolat. A régi vasbeton erkély hőhídként viszi ki a födémet a szabadba, ennek javítása a homlokzati hőszigetelés kérdése.

A fűtött helyiség feletti terasz lapos tető, amelyre burkolat kerül. Párazáró réteg, a mai követelménynek megfelelő hőszigetelés, lejtés, lemezes vagy vastag bevonatú szigetelés, védőréteg és burkolat kell rá, itt a kenhető szigetelés a burkolat alatti második vonal. A rétegek vastagsága miatt a küszöb a kényes pont: a szigetelést a kész burkolat fölé kellene felvezetni, amire egy meglévő erkélyajtónál ritkán van hely, ezért ott rácsos folyókát és a küszöb alatti külön szigetelést tervezünk.

A szigetelés alatti aljzatnak 1,5⁠–⁠2 százalékkal kell lejtenie a perem vagy a lefolyó felé, a háztól elfelé. Ez egy 2 méter mély erkélyen 3⁠–⁠4 cm szintkülönbség, amely a falnál kezdődik. Ha a régi aljzat vízszintes vagy a fal felé lejt, a bontás után lejtést adó esztrichet vagy javítóhabarcsot hordunk fel, és megvárjuk, amíg kiszárad. A gyártói adatlapok szerint a kenhető szigetelés alatt a cementes aljzat maradék nedvessége legfeljebb 3 százalék lehet.

A víz a peremen csepegtető profilon, ereszcsatornán vagy lefolyón át távozik. Körbefalazott, mellvédes terasznál a vészkifolyó sem maradhat el, mert eldugult lefolyónál a víz a küszöbön át a lakásba folyna. A lefolyót gallérral vagy mandzsettával kötjük a szigetelésbe, a burkolatot úgy vágjuk, hogy a víz a rács felé folyjon.

Erkélyre és teraszra kültéri, burkolat alatti használatra minősített, az MSZ EN 14891 szerint vizsgált kenhető szigetelés kell, amely fagyban is rugalmas marad. A kétkomponensű, cementbázisú habarcsok 2 mm körüli rétegvastagságban vízzáróak, és a gyártó szerint mínusz 20 fokig hajlékonyak. Az egykomponensű, diszperziós anyagok két rétegben, 1 kg/m² körüli felhasználással dolgoznak, és egy hazai adatlap szerint mínusz 5 fokon is 1,6 mm-⁠es repedést hidalnak át. Mindkét anyagot burkolattal kell takarni, járófelületként egyik sem használható.

1. Az aljzat tisztítása, a laza részek eltávolítása, a repedések javítása, kellősítés a gyártó szerint.
2. Hajlaterősítő szalag a fal és a padló találkozásánál, mandzsetta a lefolyónál és az áttöréseknél, az első rétegbe ágyazva.
3. Az első réteg felhordása, repedésveszélyes aljzaton erősítő szövet beágyazásával.
4. A második réteg keresztirányban, a gyártói várakozási idő után, a falra 10⁠–⁠15 cm magasan felvezetve.
5. Burkolás a gyártó szerinti idő elteltével, legalább C2S1 osztályú ragasztóval.

A kültéri burkolólap legyen fagyálló, alacsony vízfelvételű, csúszásgátló felületű, ilyen jellemzően a kültérre minősített kőporcelán. A ragasztó flexibilis, legalább C2S1 osztályú, és a lap alá teljes felületen, üregmentesen kell kerülnie, mert a pöttyözött ragasztás üregeiben megáll a víz, és a fagy lefeszíti a lapot. Nagyobb lapnál az aljzatra és a lap hátára is ragasztót hordunk fel.

A burkolatban 3⁠–⁠4 méterenként és a falak mentén mozgási hézagot hagyunk, amelyet rugalmas tömítő tölt ki, a fugát kültéri, vízlepergető fugázóval zárjuk. A szigetelés a mozgási hézag alatt is folytonos, ott szalaggal erősítjük.

Az ár nagyobb részét a bontás, a lejtésképzés és a burkolás adja, a szigetelőanyag kisebb tétel. A régi burkolat és ágyazat vastagsága, a törmelék lehordása az emeletről, a lejtésképző réteg vastagsága és a betonjavítás okoz különbséget két azonos méretű erkély között. A második tényező a csatlakozások hossza: perem, falcsatlakozás, küszöb, korlátoszlopok és lefolyók. A harmadik, hogy fűtött tér feletti teraszról van-e szó, mert ott a hőszigetelés, a párazáró és a lemezes szigetelés is a rétegrend része. Az oldal tetején lévő ársávok ezeket tételenként mutatják.

• Bontja-e a régi burkolatot, és mit kezd az alatta talált vizes ágyazattal?
• Mennyi lesz a lejtés, és merre folyik el a víz?
• Milyen szigetelőanyagot használ, hány rétegben, és hová kerül szalag?
• Hogyan oldja meg a küszöböt, a peremet és a korlátoszlopokat?
• Milyen osztályú ragasztóval és milyen ágyazással rakja a burkolatot?
• Milyen jótállást ad, és mire terjed ki?