Betonelemes kerítés, betonkerítés

Az előregyártott betonkerítés hornyos vasbeton oszlopokból és a hornyokba csúsztatott, jellemzően 2 m hosszú, 30⁠–⁠50 cm magas betonlapokból áll. A lapokat egymásra rakva épül fel a kívánt magasság, a legfelső lap gyakran díszített vagy áttört. A lapok lehetnek simák, kőmintásak vagy kétoldalt mintásak, színezve vagy festve.

A rendszer gyors, mert nincs falazás és vakolás, a kerítés néhány nap alatt áll. Cserébe az oszlopok pontossága mindent eldönt: a lapok csak akkor csúsznak be és állnak egyenesen, ha az oszlopok egymástól pontosan a lap hosszára, függőlegesen és egy síkban állnak.

A kőhatású kerítéselemek üreges, színezett betonblokkok hasított vagy tört kő, illetve tégla felülettel, hozzájuk tartozó pillérelemekkel, fél elemekkel és fedlapokkal. Az elemeket falazzuk, a lyukakba függőleges vasalás kerül, és soronként vagy minden második sor után kibetonozzuk őket. Egy gyártói beépítési útmutató legalább C20/25 kitöltőbetont, folyóméterenként a magasságtól függő számú Ø8 mm-⁠es függőleges vasat, és 14 m-⁠enként kötelező dilatációs hézagot ír elő, a kapu melletti pillérekbe erősebb vasalást.

A fedlapot és a pillérsapkát a kitöltőbeton szilárdulása után, fagyálló ragasztóval tesszük fel, az illesztéseket fagyálló fugával zárjuk. A gyártók a munkát +5 °C felett javasolják, és a beton szilárdulásáig is ezt a hőmérsékletet kérik.

1. Kitűzés, a telekhatár és a kapuk ellenőrzése.
2. Sávalap vagy pontalapok kiásása a fagyhatár alá, 80⁠–⁠100 cm-⁠ig, a gyártói útmutató szerinti szélességgel.
3. Alsó vasalás a sávalapba, függőleges tüskék a fal és a pillérek vasalásához.
4. Betonozás, a felső sík vízszintezése, hogy az első sor pontosan feküdjön.
5. Az oszlopok beállítása vagy az első elemsor habarcsba rakása, majd a falazás és kibetonozás.

A lábazati betonelem egy 20⁠–⁠30 cm magas, keskeny betonlap, amely a táblás vagy drótkerítés oszlopai közé, rögzítőelemmel kerül. Megakadályozza, hogy a kutya kiássa magát, a szomszéd kertjéből a föld és a gyom átjöjjön, és hogy a fűnyíró a kerítéstáblát érje. Utólag is beépíthető a meglévő kerítés alá, ha az oszlopok rendszere fogadja.

A kerítés országosan sem engedély-, sem bejelentésköteles, a magasságot, a tömörséget és az anyagot a helyi építési szabályzat és a településképi rendelet szabhatja meg. Tömör, magas betonkerítést sok település az utcafronton nem enged, ezt a felmérés előtt kikeressük.

A betonelemes kerítés karbantartást alig kér. A színezett felület az évek során fakulhat, a fedlapok illesztéseit és a dilatációs hézagokat érdemes néhány évente átnézni, mert ott jut be a víz.

A betonelemes kerítés kapuoszlopa külön, erősebb alapot és vasalást kap. Egy gyártói útmutató szerint a kapu melletti pillérbe négy darab Ø14 mm-⁠es függőleges vas kerül, hogy egy nagyjából 250 kg-os kapuszárnyat elbírjon. Betonlapos kerítésnél a kapu mellé jellemzően falazott vagy kibetonozott pillér épül, mert a hornyos betonoszlop a kapuszárny pántjait nem tudja fogadni.

A kerítés és a ház, a garázs vagy a szomszéd kerítése közötti csatlakozásnál dilatációs hézagot hagyunk, hogy a két szerkezet egymástól függetlenül mozoghasson. A fedlapok illesztéseit fagyálló fugával zárjuk, és a pillérsapkák kifelé lejtenek, hogy a víz lefusson.

Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja. A legnagyobb különbséget a rendszer adja: a betonlapos kerítés oszlopokkal a legolcsóbb tömör megoldás, a kőhatású elemekből falazott kerítés vasalással, kibetonozással és fedlappal a legdrágább. Ezen belül a magasság, a mintázat és a szín, az alap, a terep lejtése és a kapuk mozgatják az árat.