Kerítéskapu, tolókapu és úszókapu

A kerítésbe gyalogos kiskapu és autóbejáró nagykapu kerül. A nagykapu lehet kétszárnyú (vagy egyszárnyú) nyíló kapu, sínes tolókapu vagy úszókapu. A választást a hely, a terep és a használat dönti el: a nyíló kapunak a telken belül szabad nyitási ív kell, a tolókapunak a kerítés mögött a kapulap hosszának megfelelő sík sáv.

Kiskapunak 90⁠–⁠100 cm-⁠es szárny a megszokott. Személyautóhoz a nagykapu szabad nyílása legalább 3 méter, ha a kapu előtt fordulni is kell, vagy kisteherautó is behajt, 3,5⁠–⁠4 méter. A kapu magasságát a kerítéshez igazítjuk, a helyi szabályzat a kapura is vonatkozhat, egyes HÉSZ-ek a kaput a kerítés felületébe számítják, és az áttörtségi előírás rá is érvényes.

A kapu nem nyílhat a közterület felé. A nyíló kapu ezért befelé nyílik, a szárnyak nyitási íve a telken belül szabad kell legyen, és lejtős bejárónál a szárny alsó élét a feljebb eső terephez kell igazítani, különben a kapu nem nyílik ki teljesen.

Az úszókapu (konzolos tolókapu) lapjának alján tartógerenda fut, amely a kerítés mögé betonozott futóművön, görgőkön gördül. A nyílásban nincs sín, a kapu a nyílás túloldalán egy ellentartó oszlopba fut be, és zárt állapotban is a futóművön függ. A kapulap ezért hosszabb a nyílásnál, nagyjából másfélszer olyan hosszú, és nyitáskor a teljes lap a kerítés mögé fut.

A Betafence Robusta típusú úszókapujánál a 3 méteres névleges szélességű kapuhoz összesen nagyjából 8 méter, a 4 méteresnél nagyjából 10 méter, az 5 méteresnél 12,3 méter egyenes hely kell a kerítés vonalában. Ezt a sávot a fák, a lépcsők, a postaláda és a mérőóraszekrény helyével együtt a felmérésen kimérjük. A gyári kapuk horganyzott és porszórt kivitelűek, az EN 13241-⁠1 szabvány szerint vizsgáltak.

A kétszárnyú kapu pillérjei a kerítésalapnál szélesebb és mélyebb, vasalt tömbalapot kapnak, mert a szárny a zsanéroknál erősen húzza az oszlopot. A sínes tolókapu sínje alá a teljes futási hosszban vízszintes, vasalt betonsáv kell. Az úszókapu futóművét és az ellentartó oszlopot a gyártói előírás szerinti alapra, horgonycsavarokkal rögzítjük, a horgonyok helyét a betonozáskor sablonnal állítjuk be.

A kapualapba kerülnek a védőcsövek is: a motor tápkábele, a fotocellák és a villogó vezetéke, a kaputelefon kábele, és ha van, a kapuvilágításé. Ezek utólagos bevezetése a kész burkolatba sokkal több munka.

Szárnyas kapura karos vagy földbe süllyesztett motor, tolókapura fogaslécre hajtó motor kerül. A motort a kapu súlyához, hosszához és a napi nyitások számához választjuk, egy családi ház kapujánál a napi pár tucat nyitás a jellemző. Az automata kapuhoz biztonsági elemek kellenek: legalább egy pár fotocella, élvédelem (nyomásérzékelő gumiél), villogó, és a motor erőhatárolása, hogy a kapu ne záródjon emberre vagy autóra.

A vezérlés távirányítóval, kódkapcsolóval, kaputelefonról vagy telefonos alkalmazással működhet. Áramszünet esetére a motor kézi kioldóval nyitható, akkumulátoros tartalékkal is kérhető. A motor szervizelését és az alkatrész-ellátást 5⁠–⁠10 éves távlatban tervezzük, ezért ismert, Magyarországon szervizelt márkát javaslunk.

A kaputelefon kültéri egysége a kiskapu melletti pillérbe vagy oszlopba épül, a kiskapura elektromos zár vagy elektromos zárfogadó kerül. A kaputelefon és a kapumotor összeköthető, így a lakásból a nagykapu is nyitható. A kábel a kapualapban lefektetett védőcsőben megy a házig, a videós kaputelefonhoz és a hálózati eszközökhöz megfelelő kábeltípus kell. A kaputelefon szereléséről és a kapuautomatikáról külön aloldalakon írunk.

A kapu árát a típus, a méret, a kitöltés és a minta, a korrózióvédelem, a vasalatok és a zár, valamint az alapozás határozza meg. Az úszókapu a futómű, a tartógerenda és a hosszabb lap miatt drágább a sínes tolókapunál, a kovácsolt díszítés és az egyedi minta tovább drágít. A motorizálás, a fotocella, a kaputelefon és a kábelezés külön tételek. A sávokat az oldal tetején lévő ártáblázat mutatja, a tételes ajánlat a felmérés után készül.