Kerítésépítés szabályai és engedély

Kerítés építéséhez országosan nem kell építési engedély és egyszerű bejelentés sem. A kerítés sem az engedélyköteles, sem a bejelentésköteles munkák listáján nem szerepel. A kerítés műszaki építmény, a hatóság mégis elrendelheti a megépítését, a bontását vagy az átláthatóvá alakítását, ha az a szabályokkal ellentétes.

Egyes önkormányzatok a kerítésre bejelentést írnak elő, és a település egységes utcaképének védelmében a helyi rendelet a kerítés anyagát, színét, átláthatóságát és magasságát is szabályozhatja. Ezért a kerítés előtt a település hatályos helyi építési szabályzatát (HÉSZ) és településképi rendeletét kell megnézni.

A kerítésre vonatkozó országos szabályokat 2024 végéig az OTÉK tartalmazta. 2025. január 1. óta helyette a TÉKA adja a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatát, a helyi szabályzatok jelentős része viszont még az OTÉK idején készült, és a fogalmait használja. A korábbi országos szabály ezeket mondta ki.

• Senki nem köteles kerítést építeni, hacsak helyi rendelet vagy a hatóság elő nem írja.
• Kerítés csak a saját telken építhető.
• Ha a kerítés kötelező, a tulajdonos az utcai határon, az utcáról nézve jobb oldali határon és a hátsó határ jobb oldali felén építi és tartja fenn.
• A kerítés legnagyobb magassága 2,5 méter, támfalon 3 méter.
• A kapu nem nyílhat a közterület felé.
• Szögesdrót csak 2 méter feletti magasságban, a kerítés belső oldalán lehet.
• A telken belüli, külön használt részeket csak áttört kerítés vagy élősövény választhatja el.

A HÉSZ és a településképi rendelet a kerítés magasságát, áttörtségét, a lábazat magasságát, az anyagot és a színt is megkötheti, és ez településenként, sőt övezetenként eltér. Egy kisebb község HÉSZ-e például a telek közterületi vonalán csak áttört kerítést enged, áttörtnek a legalább 40 százalékban áttört felületű kerítést tekinti legfeljebb 40 cm-⁠es lábazattal, az utcai és az oldalsó kerítést 1,2⁠–⁠2,0 méter magasságban engedi, a telken belül legfeljebb 1,6 méteres áttört kerítést a tulajdonostársak hozzájárulásával, lejtős terepen pedig a lejtővel párhuzamos vagy legfeljebb 25 cm-⁠es lépcsőzésű kerítést. A lábazat és a kapu ebben a szabályzatban a kerítés felületébe beleszámít.

Egy másik település HÉSZ-e egyetlen mondatban rögzíti, hogy a telken belül csak áttört kerítés létesíthető. Ezek a példák azt mutatják, hogy a kerítés kialakítását a helyi szabály dönti el, ezért az ajánlat előtt a konkrét település rendeletét nézzük meg.

A két telek közötti jogi határ az, amely a földhivatali, ingatlan-nyilvántartási térképen szerepel. A természetben kialakult, megszokott használati határ, például egy régi kerítés vagy sövény, ettől eltérhet. A térképi határ egy hibahatárral jelölt sáv, a megengedett eltérés a térkép keletkezésétől és méretarányától függően 35 cm és 1,75 m között van.

Ha a határjelek hiányoznak, vagy a régi kerítés nem a térkép szerinti határon áll, az új kerítés előtt földmérővel ki kell tűzetni a határpontokat. Egy Kúria elé került ügyben a szomszéd telkére 35 cm-⁠rel benyúló új kerítést a bíróság a térképi határra helyeztette vissza, mert a határ a helyszínen kitűzhető volt. A tanulság az, hogy a régi kerítés vonala nem véd meg, ha a jogi határ máshol fut.

Ha a helyi rendelet nem írja elő a kerítést, mindenki maga dönti el, épít-e, és a saját telkén, a saját költségén építi. Ha kötelező, a korábbi országos szabály szerinti felosztás az utcai határt, az utcáról nézve jobb oldali határt és a hátsó határ jobb oldali felét a tulajdonosra bízza. Két szomszédos telken így minden határszakasznak egy felelőse van.

A szomszédok ettől megállapodással eltérhetnek, például közösen építenek egy kerítést a teljes közös határra, és a költséget megfelezik. A megállapodást írásban rögzítsék: a kerítés helyét, anyagát, magasságát, a költségek megosztását, és azt, ki tartja fenn. A szomszéd telkén végzett munkához, például az oszlopok betonozásához vagy a fal túloldali vakolásához is a szomszéd hozzájárulása kell.

Lejtős telken a kerítés lábazata gyakran földet is megtart, és így támfallá válik. A csatlakozó alacsonyabb terepszinttől 1,5 méternél magasabb támfal építési engedélyköteles, lakóépület építéséhez kapcsolódva egyszerű bejelentés alá tartozik. A támfalra épített kerítés a korábbi országos szabály szerint együtt legfeljebb 3 méter lehet. A támfalat statikus méretezi, a mögötte lévő víz elvezetéséről szivárgóval kell gondoskodni.

1. A határ tisztázása a térképmásolat és a határjelek alapján, bizonytalan határnál földmérői kitűzés.
2. A HÉSZ és a településképi rendelet kerítésre vonatkozó pontjainak kikeresése.
3. Megállapodás a szomszéddal a kerítés helyéről, anyagáról, magasságáról és a költségek megosztásáról, írásban.
4. Közös felmérés, ahol a nyomvonalat, az oszlopok oldalát és a munkaterület használatát egyeztetjük.
5. Az ajánlat elfogadása, kérésre két részre bontva, és a kivitelezés időpontjának egyeztetése mindkét féllel.