Kerítésalap-készítés a fagyhatár alá

A sávalap a kerítés teljes hosszában futó vasbeton sáv a talajban. Ez kell a tömör zsalukő- és téglakerítés alá, a lábazatos kerítéshez és a gabionhoz, vagyis mindenhol, ahol a kerítés súlya vagy a fal folytonos. Kerítésnél jellemzően 30⁠–⁠40 cm széles, magasabb vagy nehezebb falnál szélesebb.

A pontalap oszloponként készülő betontömb, nagyjából 30×30 cm-⁠es keresztmetszettel. Ez elég a táblás, a drótfonat, a fa és a WPC-kerítés oszlopainak, amelyeknél a mezők könnyűek, és a terhet az oszlopok viszik le. A pontbetonos alapozás jóval olcsóbb, mint a folytonos lábazat. Az előregyártott betonlábazati elemek a pontalapos oszlopok közé fektetve zárt alsó szélt adnak, de nem helyettesítik a sávalapot.

Az alap alsó síkjának a fagyhatár alá kell kerülnie, különben a talajban megfagyó víz megemeli az alapot, olvadáskor pedig visszaengedi, és a kerítés megreped vagy megdől. A gyakorlatban ez a terepszint alatt 80 cm körüli mélységet jelent, a pontalapnál 60⁠–⁠80 cm-⁠t. Laza, feltöltött, humuszos vagy vizes talajon mélyebbre kell menni, a teherbíró rétegig.

Sok kerítés alatt 40⁠–⁠50 cm mély betonsáv van, mert az olcsóbb és gyorsabb. Ezek a kerítések az első kemény telek után keresztirányban repednek, a lábazat sorai elcsúsznak. A mélységet a felmérésen próbaásással vagy a környék ismert talajviszonyai alapján határozzuk meg, magas vagy támfal jellegű kerítésnél statikussal.

1. Kitűzés zsinórállással, a telekhatár és a kapuk helyének ellenőrzése.
2. Az árok kiásása géppel vagy kézzel a tervezett mélységre és szélességre, a laza föld eltávolítása az árok aljáról.
3. Tömörített zúzottkő ágy vagy szerelőbeton az árok aljára.
4. A hosszvasalás és a kengyelek szerelése távtartókra, hogy a vasat mindenhol beton vegye körül, a tüskék és a horgonycsavarok rögzítése.
5. A közművek és a kapumotor védőcsöveinek elhelyezése az alapon át.
6. Betonozás C20/25 betonnal egy ütemben, tömörítéssel, a felső sík lehúzása vízszintbe vagy lépcsőzve.
7. Utókezelés, nedvesen tartás melegben, fagy elleni védelem, a lábazat építése csak a szilárdulás után.

Lejtős telken az alapot lépcsőzve készítjük. Az alap alja szakaszonként vízszintes, a lépcsők magassága a lábazat kősorainak többszöröse, így a fal is vízszintes sorokból épül, és nem kell a köveket ferdén vágni. A pillérek a lépcsőknél állnak, ott a magasságváltás kevésbé feltűnő. A helyi szabályzat a kerítés lépcsőinek legnagyobb magasságát is előírhatja, egy községi HÉSZ például legfeljebb 25 cm-⁠es lépcsőket enged.

Ha a két telek között szintkülönbség van, és a kerítés lábazata földet tart, a lábazat támfallá válik. A földoldali víz elvezetéséről szivárgóval gondoskodunk, a támfalat pedig a magasságtól függően statikussal méretezzük. A csatlakozó alacsonyabb terepszinttől 1,5 m-⁠nél magasabb támfal építési engedélyköteles.

A kapupillér külön, a kerítésalapnál szélesebb és mélyebb vasalt tömbalapot kap, mert a kapuszárny a zsanéroknál erősen húzza az oszlopot, és ez a nyomaték a kerítés alapját nem terhelheti. A tolókapu sínje alá vízszintes, vasalt betonsáv kell a teljes futási hosszban. Az úszókapu a kerítés mögé betonozott futóművön gördül, ennek alapját és a horgonycsavarok helyét a kapu gyártói előírása szerint készítjük, a kapulap hosszának megfelelő sík, akadálymentes sávval a kerítés vonalában.

Az utcafronti kerítés alatt és mellett gyakran futnak közművek, a víz- és gázbekötés, az elektromos betáp vagy a csatorna. Ásás előtt a közművek helyét a terv vagy a mérőhely alapján megnézzük, és ha kell, a bekötés fölött az alapot áthidaljuk vagy védőcsövet teszünk. A fák gyökereit nem vágjuk át gondolkodás nélkül, a nagy gyökér fölött az alapot áthidaljuk.

Az alap a saját telken épül, ezért a nyomvonalat a telekhatárhoz igazítjuk. Ha a határjelek hiányoznak, vagy a régi kerítés nem a földhivatali térkép szerinti határon áll, a kitűzést földmérő végzi, mielőtt kiássuk az árkot.

A kerítés alap árát a mélység és a szélesség, a vasalás mennyisége, a talaj, a földmunka módja és a föld elszállítása, a beton bejuttatása és a terep lejtése határozza meg. A gépi földmunka hosszabb szakaszon olcsóbb, szűk helyen, kerítés és fák között kézzel ásunk. A kiásott föld egy része a terep rendezésére visszakerülhet, a többit konténerrel szállítjuk el, ez a hosszabb kerítésnél már számottevő tétel. A mixerbeton akkor a gazdaságos, ha a mixer a kerítés mellé be tud állni; ahol nem, ott betonpumpa vagy kézi bejuttatás kell. A kapuk alapjai darabra kerülnek. A sávokat az oldal tetején lévő ártáblázat mutatja, a tételes ajánlat a felmérés után készül.