Hőszivattyú padlófűtéssel

A hőszivattyú jóságfoka a fűtővíz hőmérsékletével romlik, a padlófűtés pedig a lakás teljes padlófelületét használja hőleadónak, ezért 30⁠–⁠38 °C-os vízzel is elegendő hőt ad. A két tulajdonság egymásba illik: 35 °C-os előremenőn a mai levegő-víz gépek 4,8⁠–⁠5,1-es szezonális jóságfokot hoznak, 55 °C-on 3,6⁠–⁠3,9-et, vagyis ugyanannyi hőhöz a padlófűtéses ház harmadával kevesebb áramot használ.

A sugárzó hő miatt a padlófűtéses helyiségben 1⁠–⁠2 °C-kal alacsonyabb léghőmérséklet is ugyanazt a komfortot adja, ami további 6⁠–⁠12% megtakarítás. A padló nagy tömege egyben hőtároló: a gép egyenletesen, alacsony fokozaton jár, kevesebbszer indul, és a néhány órás H tarifás vagy napelemes időszakot is át tudja hidalni.

A padlófűtés tervezése a helyiségenkénti hőigényből indul. A felületi hőmérsékletet az MSZ EN 1264 tartózkodási zónában 29 °C-ban, fürdőben 33, a külső fal menti peremzónában 35 °C-ban korlátozza; ebből és a kívánt előremenőből adódik a csőosztás, jellemzően 10 cm a hideg falak mentén és 15⁠–⁠20 cm a belső zónákban, 16⁠–⁠17 mm-⁠es PE-RT vagy PEX-a csővel, legfeljebb 100⁠–⁠120 m-⁠es körökkel. A csövek felett legalább 45 mm esztrich, a helyiségek között és az ajtóknál dilatáció, az esztrich alatt lépéshang- és hőszigetelés.

Az osztó-gyűjtő körönként beszabályozható, a helyiségtermosztátok zónaszelepeket vezérelnek, de a hőszivattyús rendszerben a szabályozás gerince az időjáráskövető görbe: a termosztátok csak a felső határt fogják, a görbe adja az alacsony előremenőt. A burkolat is számít: a kőporcelán és a vinyl jól vezet, a vastag szőnyeg és a sok rétegű parketta hőszigetel, ezért a tervezésnél a burkolat hővezetési ellenállását is beírjuk.

Meglévő házban a rétegrend magassága a kérdés. Ha a padló bontható és 7⁠–⁠9 cm rendelkezésre áll, a hagyományos rendszer épül; ha nem, a vékonyrétegű (2⁠–⁠3 cm-⁠es, marható vagy noppás lemezes) rendszer a meglévő aljzatra kerül, önterülő kiegyenlítéssel. A vékony rendszer gyorsabban reagál, de kevesebb hőt tárol, ezért a puffer szerepe nő.

A leggyakoribb felújítási megoldás a részleges padlófűtés: a földszinti nappali-konyha-étkező padlóját amúgy is felújítják, oda padlófűtés kerül, a hálószobák radiátora marad, és a két kör külön hőfokon megy a hőszivattyúról, keverőszeleppel vagy két fűtőkörrel. Így az idény nagy részében a padló viszi a házat alacsony előremenővel, a radiátorok csak a hideg napokon kapcsolnak be.

A legtöbb levegő-víz hőszivattyú fordított üzemben hűt, a padlófűtés pedig hűtőfelületként is használható, 18⁠–⁠20 °C-os vízzel, 20⁠–⁠30 W/m² körüli teljesítménnyel. A korlát a harmatpont: ha a felület hidegebb, mint a szobalevegő harmatpontja, a pára kicsapódik a padlón és a csöveken. Ezért a hűtési üzemhez harmatpont-érzékelő és a hűtővíz hőmérsékletének korlátozása kell, a burkolat alatt pedig párazáró réteg. A mennyezeti fűtő-hűtő panel ugyanezzel a vízzel 40⁠–⁠60 W/m²-⁠t ad, és a hideg felülről, huzat nélkül jön, ezért nagyobb hűtési igényre ez a jobb megoldás.

A padlófűtés nagy vízmennyisége és hőtároló tömege részben kiváltja a puffert: ha a körök nyitottak és a rendszer vízmennyisége eléri a gyártói minimumot, elég egy hidraulikai váltó vagy egy kis, 40⁠–⁠100 literes puffer a leolvasztáshoz. Ha minden helyiségben termosztát zár, vagy a vékony rendszer kevés vizet tart, a puffer nagyobb. Hibrid rendszerben a puffer mindig kell, mert a két hőtermelő ezen keresztül dolgozik össze.

A szabályozásnál a leggyakoribb hiba a napi kapcsolgatás: a padló lassan reagál, a lecsökkentett hőmérséklet visszahozása magas előremenőt kér. A hőszivattyús padlófűtést folyamatos üzemre, lapos görbére állítjuk, és a termosztátokat 1⁠–⁠2 °C-os sávon belül hagyjuk dolgozni.

Burkolás előtt az esztrichet a gyártói protokoll szerint fokozatosan fel kell fűteni és lehűteni: ez általában a cementesztrich 21⁠–⁠28 napos kötése után indul, napi néhány fokos lépésekkel a tervezett maximális előremenőig, majd vissza, jegyzőkönyvvel. Enélkül az esztrich az első fűtési idényben zsugorodik, és a kőporcelán repeszt, a garancia pedig a jegyzőkönyvhöz kötött. A hidraulikai beszabályozás körönként állítja a térfogatáramot az osztón, hogy a hosszú és a rövid körök is a tervezett hőt adják; a rosszul beszabályozott padlófűtés tünete az egyik szobában meleg, a másikban hideg padló és a folyamatosan járó szivattyú.

Az oldal tetején lévő ársávokat a fűtött alapterület, a körök száma, a rétegrend (új esztrich vagy vékony rendszer), a burkolat, a hűtés igénye (harmatpont-érzékelők, mennyezeti panelek), a gép mérete és a tárolók mozgatják; új házban a padlófűtés a többi szakmával (esztrich, burkolás) egy ütemtervben olcsóbb. A felmérésre az alaprajz, a tervezett burkolatok, a rétegrend magassága, a hűtési igény és új háznál az energetikai számítás kell.