Hőszivattyú fogyasztása

A hőszivattyú éves áramfogyasztása az éves hőigény és a szezonális jóságfok hányadosa. A hőigényt a hőszükséglet-számítás vagy a tavalyi gázfogyasztás adja. Egy köbméter gáz kondenzációs kazánon nagyjából 9,5 kWh hőt jelent, régi, nem kondenzációs kazánon kevesebbet. Egy évi 1 800 m³ gázt fogyasztó ház így 16 000⁠–⁠17 000 kWh hőt használt, amihez a meleg víz hőigénye is hozzáadódik, ha az eddig is gázzal készült.

Ebből a hőszivattyú fogyasztása a rendszer jóságfokával adódik. Egy példaház adataival, 17 200 kWh fűtési és 2 800 kWh melegvíz-hőigénnyel, 3,8-as SCOP-nál a fűtés 4 500 kWh körüli áramot kér, a meleg vízzel együtt 5 000⁠–⁠5 500 kWh-⁠t. Ugyanez 3,2-es jóságfokkal 6 000 kWh fölött, 4,5-ösnél 4 500 kWh alatt van. Fél egységnyi különbség a jóságfokban évente 600⁠–⁠800 kWh-⁠t jelent.

A COP egy adott pillanat jóságfoka egy megadott üzemállapotban, például 7 °C-os külső levegőnél és 35 °C-os előremenőnél. A SCOP a teljes fűtési idényre számított átlag, amely a hideg és az enyhe napokat, a leolvasztást és a részterhelést is tartalmazza. A gyártók a SCOP-ot jellemzően 35 °C-os előremenőre adják meg, és a melegvíz-készítést nem tartalmazza, ezért egy radiátoros, 55 °C-os rendszer tényleges éves értéke ennél alacsonyabb lesz.

• Az előremenő hőmérséklet: minden fok, amivel a fűtési görbe lejjebb megy, javítja a jóságfokot.
• A gép mérete: a túlméretezett gép ciklizál, a sok indítás rontja az éves átlagot.
• A fűtőpatron: ha a bivalens pont rosszul van beállítva, a patron hetekig fut 1-es jóságfokkal.
• A meleg víz: az 50⁠–⁠55 °C-os tároló rosszabb jóságfokkal készül, mint a fűtővíz, a legionella elleni felfűtés pedig patronnal megy.
• A szabályozás: a napi le- és felkapcsolgatás magasabb előremenőt kér, mint a folyamatos, alacsony üzem.

A H tarifa idényjellegű, egy zónaidős lakossági árszabás hőszivattyúk és fűtésre használt hűtő-fűtő berendezések üzemeltetésére, október 15. és április 15. között. Az ára a 2025-ös idényben a kedvezményes általános lakossági ár kétharmada, a sáv feletti ár harmada körül volt.

• Profilos elszámolású, egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági felhasználó kérheti.
• A hőszivattyú mérsékelt égövi SCOP-ja legalább 3,4, ezt a gép adatlapja igazolja.
• Külön mért, nem leválasztható áramkör kell saját mérővel, amelyen csak a fűtőberendezés van.
• Villanykazán, infrapanel és elektromos radiátor nem köthető rá, napelemes rendszerrel együtt sem.
• A mérő az elosztó tulajdona, díja nincs, a mérőhely és az áramkör kiépítése a felhasználó költsége.

1. A gép kiválasztása után a gyártói adatlapból kigyűjtjük a névleges villamos és fűtési teljesítményt és a SCOP-ot.
2. Regisztrált villanyszerelő megnézi a mérőhelyet: ha van hely a második mérőnek és a mérőhely megfelel, oda kerül, ha nem, új mérőhelyet kell kialakítani.
3. Benyújtjuk az igénybejelentést és a nyilatkozatot az elosztóhoz a gép típusával, teljesítményével, SCOP-jával és a várható idényfogyasztással.
4. Kiépítjük a külön áramkört saját kismegszakítóval és áram-védőkapcsolóval, és a hőszivattyút a H tarifás körre kötjük.
5. Az elosztó felszereli a mérőt, a kereskedő a H tarifát a szerződésbe veszi.

A gázzal való összevetéshez a gáz köbméterét kilowattóra hőre számoljuk át, és ugyanazt a hőmennyiséget hőszivattyúval is beárazzuk. Egy köbméter gáz kondenzációs kazánon nagyjából 9,5 kWh hő, ehhez egy 3,8-as SCOP-ú hőszivattyúnak 2,5 kWh áram kell. Hogy melyik olcsóbb, a gáz és az áram tényleges egységárán múlik. A kedvezményes sávon belül fogyasztó, kis gázigényű háznál a különbség kisebb, a sáv felett fogyasztó, nagy hőigényű háznál a hőszivattyú H tarifán jóval olcsóbban fűt.

A fix tételek is számítanak. Ha a gázt teljesen kiváltja, a gáz alapdíja, a kazán éves karbantartása és a kémény ellenőrzése elmarad, a hőszivattyúnál viszont az éves karbantartás és a H tarifás mérés kiépítése jön be. Hibrid rendszernél, ahol a kazán marad, a gáz fix tételei megmaradnak, és a vezérlés az aktuális árak alapján választ a két hőtermelő között.

A legtöbb gyártói alkalmazás napi bontásban mutatja a fogyasztást és a leadott hőt, így a jóságfok a lakásból is ellenőrizhető.

• A fűtési görbét az első tél után a ház valódi igényéhez igazítjuk, minden fok lejjebb javítja a jóságfokot.
• A termosztátokat tágra nyitva hagyjuk, a szabályozást a görbe végzi, nem a szelepek.
• A meleg vizet 50 °C-ra fűtjük, a legionella elleni felfűtést hetente egyszer, a legmelegebb órákban.
• A fűtőpatront csak a bivalens pont alatt engedjük be, és a fogyasztását külön figyeljük.
• A kültéri egység hőcserélőjét tisztán tartjuk, így a leolvasztás ritkább.
• Napelemes háznál a meleg vizet és a puffert a termelési órákban fűtjük.

Az oldal tetején lévő számokat a ház hőigénye, a hőleadók és az előremenő hőmérséklet, a gép jóságfoka és mérete, a melegvíz-igény, a beállítások és az áram tarifája mozgatja. A számításhoz a tavalyi gáz- és áramszámlák, a meglévő kazán típusa, a radiátorok vagy a padlófűtés adatai, a lakók száma és a villanyóra csatlakozási teljesítménye kell. Meglévő hőszivattyúnál a gyártói alkalmazás fogyasztási adatai alapján azt is megnézzük, hol megy el a pénz.