Hőszivattyú használati meleg vízhez

A készülék egy zománcozott acéltárolóból és a tetejére épített hőszivattyú-egységből áll. A ventilátor a környező levegőt a párologtatón fújja át, a hűtőközeg ebből veszi fel a hőt, a kompresszor összesűríti, a tároló falára tekert vagy a vízbe merülő kondenzátor pedig átadja a víznek. A gyári adatok szerint a hőszivattyú 50⁠–⁠62 °C-os vizet állít elő, ennél magasabb hőmérsékletre és a legionella elleni felfűtésre beépített fűtőpatron szolgál. A kifújt levegő hidegebb és szárazabb, a kicsapódó párát kondenzvízként el kell vezetni.

A jóságfokot a beszívott levegő hőmérséklete és a tároló célhőmérséklete határozza meg. Egy gyártói adatlap szerint egy 200 literes álló készülék COP-ja 7 °C-os levegővel 3,05, a 270 literesé 3,61 a szabványos vételezési profilon. A gépek −5 és 43 °C közötti levegővel üzemelnek, a tartomány alsó részén már a fűtőpatron segít be.

A tároló méretét a napi melegvíz-igény adja, és a 40 °C-os kevert víz mennyiségében kell gondolkodni. A gyári adatok szerint egy 200 literes tároló 265 liter, egy 270 literes 360 liter 40 °C-os vizet ad egy felfűtésből. Egy fő naponta 50⁠–⁠70 liter 40 °C-os vizet használ zuhanyozásra, kézmosásra és mosogatásra, egy kádfürdő önmagában 120⁠–⁠150 litert.

• Egy-két fő: 100⁠–⁠150 literes fali készülék.
• Három-négy fő: 200 literes álló készülék.
• Négy-öt fő, kádfürdővel: 270 literes vagy nagyobb tároló.
• Napkollektor vagy kazán bekötéséhez: hőcserélő csöves, 270⁠–⁠300 literes tároló.

A gép a helyiség levegőjéből dolgozik, ezért a helyiség mérete és hőmérséklete dönti el a jóságfokot. A jó hely fagymentes és fűtetlen, egész évben 7 °C felett: kamra, pince, kazánház, mosókonyha vagy garázs. A pincében és a kazánházban a gép a kazán, a mosógép és a hűtő hulladékhőjét is hasznosítja, nyáron pedig hűt és szárít. Légcsatorna nélkül a gyártói minimumnál, jellemzően 20 m³ körülinél kisebb helyiség a gép mellett lehűl, és a jóságfok esik.

Ha a helyiség kicsi vagy fűtött, a beszívott és a kifújt levegőt légcsatornán vezetjük. Az álló készülékek 160 mm-⁠es, a fali kivitelek 125 mm-⁠es csatornát kapnak, és a gyártó megadja, mekkora légellenállást bírnak. A szívás jöhet a kültérről, egy fűtetlen helyiségből vagy egy szellőzőaknából, a kifújás mehet a kültérre. Kültéri levegővel a téli jóságfok rosszabb, a fagypont körüli napokon a fűtőpatron többet dolgozik.

A kondenzvizet szifonos lefolyóba vezetjük. A gép alá sík, teherbíró aljzat kell, mert egy töltött 270 literes tároló 350 kg körüli.

A villanybojler a felvett áramot 95% körüli hatásfokkal alakítja hővé, a hőszivattyús bojler 200⁠–⁠250%-⁠kal, vagyis ugyanannyi meleg vízhez 50⁠–⁠60%-⁠kal kevesebb áramot használ. Egy négyfős családnál, napi 7 kWh körüli melegvíz-hőigénnyel ez évente 1 400⁠–⁠1 800 kWh megtakarítás, ami egy átlagos háztartás teljes áramfogyasztásának jelentős része.

A megtérülés az áramáron múlik. Ha a háztartás a kedvezményes sávon belül marad, a megtakarított kilowattórák olcsók, és a megtérülés hosszabb. Ha a bojlerrel együtt a sáv fölé kerül, a megtakarítás a drágább, sáv feletti kilowattórákból jön, és a megtérülési idő nagyjából a felére rövidül. Vezérelt, éjszakai áramon járó bojlernél pénzben kisebb a különbség, ezt a számításban külön nézzük. A pontos számítást az oldal tetején lévő ársávok és a háztartás tavalyi áramszámlája alapján végezzük.

A legtöbb hőszivattyús bojler napelemes jelre vagy időprogramra fűt, így a felfűtés a napelemes termelés vagy a kedvező tarifájú órák idejére tehető, a tároló pedig napközben hőként raktározza a többletet. Bruttó elszámolású napelemes háznál ez a saját felhasználás növelésének legegyszerűbb módja. A hőcserélő csöves kivitelhez napkollektor vagy a meglévő kazán is köthető, így télen a kazán, nyáron a hőszivattyú vagy a napkollektor fűti a vizet.

A H tarifa fűtési célú, legalább 3,4-es SCOP-ú berendezéshez kötött, a csak meleg vizet készítő bojlert ez a feltétel nem fedi le. Ha a házba fűtési hőszivattyú kerül, a meleg vizet az indirekt tárolón keresztül az is elkészíti, és külön HMV-hőszivattyúra ritkán van szükség.

A bekötés a villanybojlerével egyezik: hideg- és melegvíz-cső, biztonsági szelepcsoport, a nagyobb tárolóhoz tágulási tartály, külön áramkör és a kondenzvíz lefolyója. A régi bojler helyén a csövek sokszor maradhatnak, a nagyobb tároló miatt viszont a helyet, a padló teherbírását és a légcsatorna útját előre megnézzük.

A karbantartás évente a levegőszűrő tisztítása, a kondenzvíz-elvezetés átnézése és a biztonsági szelep próbája, 2⁠–⁠3 évente az anód és a tároló vízkövének ellenőrzése, kemény víznél gyakrabban. A hűtőkör zárt és gyárilag töltött, helyszíni hűtőköri munkát nem igényel. A tároló élettartamát az anód cseréje és a vízminőség szabja meg.

Az oldal tetején lévő ársávokat a tároló mérete és kivitele (fali vagy álló, hőcserélő csővel vagy anélkül), a gyártó, a légcsatorna hossza és az áttörések, a meglévő víz- és villanybekötés állapota, a régi bojler bontása és a hozzáférés mozgatja. A felmérésre a lakók száma, a jelenlegi bojler adattáblája, a tervezett helyiség mérete és fotója, a tavalyi áramszámla és az kell, hogy a mostani bojler vezérelt áramon jár-e.