Hőszivattyú napelemmel

A hőszivattyú fogyasztása a hőigény és a szezonális jóságfok hányadosa. Egy 120 m²-⁠es példaház 17 200 kWh fűtési és 2 800 kWh melegvíz-hőigényénél egy 3,8-as jóságfokú levegő-víz gép a fűtésre 4 500 kWh körüli áramot használ, a meleg vízzel együtt nagyjából 5 500 kWh-⁠t. A fűtési rész kétharmada novembertől februárig jelentkezik.

A napelem termelése ennek a tükörképe. Déli tájolású, 30⁠–⁠35 fokos dőlésű tetőn egy kWp évente 1 200⁠–⁠1 300 kWh-⁠t ad, ennek nagyjából a fele május és augusztus között keletkezik. Egy éves szinten pontosan méretezett rendszer így télen a hőszivattyú fogyasztásának csak kis részét fedezi egyidejűleg, nyáron pedig a termelés nagy része a hálózatba megy. Hogy ez pénzben mit jelent, az elszámolási módon múlik.

A 2023. szeptember 13-ig bejelentett és 2026. január 1-ig üzembe helyezett háztartási napelemes rendszerek éves szaldó elszámolásban maradnak az üzembe helyezést követő tizedik év végéig. Ilyenkor a nyári többlet az éves elszámolásban levonódik a téli vételezésből, a hőszivattyú fogyasztását tehát pénzben a nyári termelés fedezi. A hőszivattyú ilyen háznál a fő mérőre kerülhet, a napelem pedig az éves összfogyasztásra méretezhető.

A 2023. szeptember 13. után bejelentett új vagy bővített rendszerek, és azok, amelyeknél a tíz év lejárt, 2024 óta bruttó elszámolással mennek. A vételezést és a betáplálást külön számlázzák, a betáplált áram átvételi ára töredéke a vásárolténak. Itt a nyári többlet keveset ér, a cél a saját felhasználás növelése, vagyis hogy a hőszivattyú és a háztartás akkor fogyasszon, amikor a napelem termel. A 2026 szeptemberétől igényelhető, 2027-től élő dinamikus árszabás a kedvezményes sáv feletti fogyasztást a piaci árakhoz köti, ami az időzítést tovább felértékeli.

Szaldós háznál a méretezés egyszerűbb. A hőszivattyú és a háztartás éves fogyasztását elosztjuk az egy kWp-⁠ra várható éves termeléssel, és a csatlakozási teljesítmény, valamint a tető által engedett méretre kerekítünk. Egy évi 5 500 kWh-⁠t fogyasztó hőszivattyúhoz és egy 3 000 kWh-⁠s háztartáshoz így 6,5⁠–⁠7 kWp jön ki.

Bruttó elszámolásnál a napelemet a nappali saját felhasználáshoz igazítjuk. A háztartás nappali alapfogyasztása, a meleg víz felfűtése, az átmeneti időszak fűtése és a nyári hűtés adja a keretet, ennél nagyobb rendszer akkor indokolt, ha tároló vagy elektromos autó is van. A villamos oldalon a háromfázisú hőszivattyú és az inverter együtt határozza meg a szükséges csatlakozási teljesítményt, és a háztartási kiserőmű teljesítménye ezt nem haladhatja meg. Ha a hőszivattyú miatt amúgy is bővíteni kell, a két igényt egy elosztói ügyintézésben kezeljük.

Az otthoni akkumulátor napon belül tol el energiát: a délben termelt többletet este és éjjel adja vissza. Egy 10 kWh-⁠s tároló egy négyfős háztartás esti fogyasztását és az átmeneti időszakban a hőszivattyús fűtés éjszakai részének egy darabját fedezi, a gyártói számítások szerint tárolóval a saját ellátás aránya 70% fölé is mehet. A téli hiányt nem oldja meg, mert decemberben a napelem napi termelése kevés, a tároló nem töltődik fel, a hőszivattyú pedig ilyenkor fogyaszt a legtöbbet.

Szaldós rendszernél a tároló pénzben keveset hoz, mert a hálózat amúgy is évszakos tárolóként működik az elszámolásban. Bruttó elszámolásnál a saját felhasználás minden kilowattórája a vásárolt áram árát spórolja meg, ezért ott a tároló a nyári és az átmeneti hónapokban rendszeresen dolgozik. A tárolóhoz hibrid inverter kell, a régebbi, hálózati inverteres rendszereknél ez inverter-cserével is jár.

A legolcsóbb tároló maga a ház. A melegvíz-tároló, a puffer és a padlófűtéses esztrich hőként tárolja a délben termelt áramot. A vezérlés a napelemes többlet idején feljebb veszi a meleg víz és a puffer célhőmérsékletét, átmeneti időszakban egy-két fokkal a fűtési görbét is, így este a gép kevesebbet jár. Ehhez a hőszivattyúnak SG Ready bemenet vagy gyártói energiamenedzsment-interfész, a háznak pedig a hálózati betáplálást mérő okosmérő vagy az inverter jele kell.

Nyáron a hűtés és a napelem termelése egybeesik. Fan-coillal vagy mennyezethűtéssel a hűtési fogyasztás nagyobb része a saját termelésből jön, a meleg vizet délben fűtjük, és a legionella elleni heti felfűtést is a termelési órákra tesszük.

A H tarifa október 15. és április 15. között élő kedvezményes árszabás hőszivattyúhoz, külön mért, nem leválasztható áramkörön, saját mérővel. A külön mért kör fogyasztását a napelem betáplálása nem ellentételezi, a két elszámolás egymástól független. A regisztrált szerelők 2020-as oktatási anyaga szerint H tarifás felhasználási helyen háztartási kiserőmű nem létesíthető, ezért a két megoldás együttes kialakítását az igénylés előtt mindig az elosztóval egyeztetjük.

A döntés a ház elszámolási módjától függ. Szaldós rendszernél a hőszivattyú a fő mérőn a napelemes elszámolás része, a H tarifa ott keveset hozna. Bruttó elszámolásnál a téli fogyasztás zöme a hálózatból jön, ezért ott a H tarifás külön mérés a fűtési idény költségét érezhetően csökkenti, ha az elosztó a két rendszer együttélését engedi.

Az oldal tetején lévő ársávokat a hőszivattyú mérete és típusa, a napelem teljesítménye, a tető adottságai (tájolás, dőlés, árnyékolás, a héjazat állapota), az inverter fajtája, a tároló kapacitása, a vezérlés és a mérőhely, illetve a csatlakozás bővítése mozgatja. Ha a tető felújítás előtt áll, a napelemet a tetőfelújítás után szereljük, különben néhány éven belül le kell szerelni.

A felmérésre az elmúlt év áram- és gázszámlái, a meglévő napelem adatai (teljesítmény, az üzembe helyezés éve, elszámolási mód, inverter típusa), a villanyóra csatlakozási teljesítménye és a tető fotói kellenek.