Hőszivattyú radiátoros fűtéssel

A hőszivattyú jóságfoka a hőforrás és a fűtővíz hőmérséklet-különbségétől függ: minden 10 °C-nyi előremenő-csökkentés nagyjából 20⁠–⁠25%-⁠kal javítja. Egy korszerű levegő-víz gép 35 °C-on 4,8⁠–⁠5,1, 55 °C-on 3,6⁠–⁠3,9 szezonális jóságfokot ad, 65⁠–⁠70 °C-on 3 alatt jár. A radiátoros rendszer tehát nem kizáró ok, de a tervezés célja az, hogy a ház a leghidegebb napon is 55 °C alatti, az idény nagy részében 40⁠–⁠45 °C-os előremenővel működjön.

A radiátor hőleadása a közepes radiátor-hőmérséklet és a szobahőmérséklet különbségétől függ, nem lineárisan. A katalógusok 75/65/20 °C-ra adják meg a teljesítményt; 55/45/20-on ez a felére, 45/35/20-on a harmadára esik. Ha a ház hőigénye a szigetelés után csökkent, a régi, a nagyobb igényre méretezett radiátorok egy része így is elég lehet, ezért számolunk helyiségenként.

1. Helyiségenkénti hőszükséglet-számítás az MSZ EN 12831 szerint, a tervezett szigetelési állapotra.
2. A meglévő radiátorok típusának (lapradiátor 11, 21, 22, 33; öntöttvas tagos; csőradiátor) és méretének felvétele, a katalógusteljesítmény kikeresése 75/65-re.
3. Átszámítás 55/45-re és 45/35-re a radiátor-kitevővel (lapradiátornál 1,3 körül), összevetés a helyiség igényével.
4. Döntés: marad, csere nagyobb felületűre (21-es helyett 33-as), ventilátoros radiátor, vagy részleges padlófűtés az adott helyiségben.
5. A csőhálózat ellenőrzése a nagyobb térfogatáramra, a szelepek és a keringtető szivattyú cseréje, a puffer méretezése.

A leggyakoribb megoldás a lapradiátor cseréje ugyanarra a helyre, de nagyobb mélységűre: egy egysoros (11-es) radiátor helyére kétsoros, kétlemezes (22-es) vagy háromsoros (33-as) kerül, ugyanazzal a hosszal és magassággal, a meglévő csőcsonkokra, így a fal és a burkolat nem sérül. A felület 2⁠–⁠3-szorosa a régi 75/65-ös teljesítményt 55/45-ön is hozza.

Ahol a hely nem engedi, ventilátoros (dinamikus) radiátor jön: a beépített, halk ventilátor a hőcserélőn áramoltatja a levegőt, és 40⁠–⁠45 °C-os vízzel is a régi radiátor teljesítményét adja, hűtésre is alkalmas. Ára a lapradiátor többszöröse, ezért a nappaliba és a fürdőbe teszünk ilyet, a hálószobákba lapradiátort. A harmadik út a részleges padlófűtés a földszinti nagy terekben, külön körrel és alacsonyabb előremenővel.

A propános (R290) gépek 70⁠–⁠75 °C-os előremenőre is képesek, ezért a gyártók meglévő radiátoros rendszerekhez ajánlják csere nélkül. Ez igaz, ha a magas hőmérsékletet csak a néhány leghidegebb napon kéri a görbe, és az idény nagy részében a gép 45⁠–⁠50 °C-on jár. Ha a ház egész télen 65 °C-ot kér, a jóságfok tartósan 2,5⁠–⁠3 között marad, és a megtakarítás a gázhoz képest elolvad; ilyenkor a radiátorcsere néhány év alatt megtérül.

A magas hőmérsékletű gép másik haszna a meleg víz: 60⁠–⁠65 °C-os tárolót fűtőpatron nélkül tölt, és a legionella elleni felfűtést is a kompresszor végzi. A döntést mindig éves költségszámítással támasztjuk alá, a ház tényleges görbéjével.

A radiátoros rendszer termosztatikus szelepei zárnak, amikor a helyiség meleg; ha mindegyik zár, a hőszivattyú vize nem tud keringeni, a gép hibára áll vagy ciklizál, a leolvasztáshoz pedig nincs honnan hőt venni. Ezért radiátoros rendszerhez puffer vagy legalább nyitott bypass-kör kell, a gyártó által előírt minimális vízmennyiséggel. A hidraulikai beszabályozás radiátoronként osztja el a vizet, hogy a távoli szobák is melegek legyenek az előremenő emelése nélkül.

Az időjáráskövető görbe a külső hőmérséklethez rendeli az előremenőt. Az első beállítás a számításból jön, de a ház valódi görbéjét az első tél mutatja meg: ha a szobák melegek, a görbét lejjebb vesszük, és minden fokkal nő a jóságfok. A termosztátokat tágra nyitva hagyjuk, a szabályozást a görbe végzi, nem a szelepek.

A csőhálózat oldalán a kisebb hőfoklépcső nagyobb térfogatáramot kér: a 20 °C-os lépcsőre épített régi hálózatban 10 °C-os lépcsővel kétszer annyi víznek kell körbemennie. Ezt a régi, szűk acélcsövek és az egycsöves rendszerek nem viszik, ezért a felmérésen a csőátmérőket és a nyomvonalat is nézzük, a keringtető szivattyút pedig a rendszer ellenállására méretezzük. A rendszer átmosása és a mágneses iszapleválasztó beépítése a telepítés része, mert a régi hálózat iszapja a hőszivattyú lemezes hőcserélőjét tönkreteszi.

Az oldal tetején lévő ársávokat a cserélendő radiátorok száma és típusa, a csőhálózat állapota (acél, egycsöves rendszer átalakítása), a puffer mérete, a gép típusa (az R290-es, magas hőmérsékletű gépek drágábbak) és a beszabályozás munkaigénye mozgatja. A felmérésre fényképezze le a radiátorokat és a szelepeket, mérje meg a hosszukat és magasságukat, nézze meg a típusukat (a lapradiátor sorainak száma a tetején látszik), és készítse elő a tavalyi gázszámlákat.