Homlokzatvakolás kézzel és géppel

A homlokzatot akkor kell újravakolni, ha a régi vakolat már nem tapad a falhoz. Kopogtatásra kongó, összefüggő üreges felület, nagy táblákban leváló vagy ujjal morzsolható, homokként pergő vakolat jelzi ezt. Az ilyen felületen a foltozás csak a következő télig tart, mert a javítás széle a mozgó régi vakolaton újra megreped.

Ha a vakolat nagyrészt ép, és csak szórt foltokban üreges, a javítás olcsóbb, erről a vakolathullás aloldalon írunk. Az újravakolás előtt mindkét esetben meg kell nézni, miért romlott el a vakolat. A párkányok alól lefolyó víz, a lábazatból felszívódó nedvesség és a falban futó szerkezeti repedés az új vakolatot is tönkreteszi, ha az ok megmarad.

A régi vakolatot a falazatig leverjük, a fugákból a laza habarcsot kikaparjuk, a felületet drótkefével és vízzel megtisztítjuk a portól. A régi festék, olaj, korom és a sókivirágzás rontja a tapadást, ezeket is el kell távolítani. Erősen nedvszívó falat vakolás előtt megnedvesítünk, hogy a fal ne szívja ki a vizet a friss habarcsból.

A tapadást a gúzolás (előfröcskölés) adja. Sima, kevéssé nedvszívó alapon, például betonkoszorún és áthidalón hálósan, nem fedően hordjuk fel, erősen vagy egyenetlenül nedvszívó, vegyes falazaton teljes felületen. Ahol a falban tégla, beton és kő találkozik, ott az eltérő mozgás miatt a vakolatba háló is kerül.

A homlokzati alapvakolat ma többnyire gyárilag kevert, zsákos mész-cement habarcs. A mésznél szilárdabb és kevésbé érzékeny a nedvességre, de még jól átengedi a párát. A tiszta cementes vakolat kemény és rideg, a hőmozgást rosszul viseli, és puhább falazatról leválik, ezért homlokzaton csak a lábazaton és a fröccsenő víz zónájában használjuk. Régi, mészhabarcsos falon mészalapú vakolat való, mert a kemény vakolat a puha falat roncsolja.

Az alapvakolat jellemzően 1⁠–⁠3 cm vastag, különleges esetben ennél is több, a kész homlokzati vakolat 15⁠–⁠20 mm körüli. Ha a szükséges vastagság helyenként 5⁠–⁠10 mm-⁠nél többel eltér, a mély részeket előre kitöltjük, mert az egy menetben túl vastagra hordott vakolat megrepedhet és megcsúszhat. A rétegek szilárdsága kívülről befelé nő, a külső réteg a puhább. Könnyű, jól hőszigetelő falazóblokknál ez fordítva igaz, ott a gyártó a falhoz illő, puhább könnyűvakolatot ír elő.

Gépi vakolásnál a vakológép a zsákos habarcsot vízzel keveri, és tömlőn át a falra szórja. A vakolók a habarcsot léccel lehúzzák, majd simítják. A gép állandó keverési arányt tart, ezért a vakolat minősége egyenletes, és egy családi ház homlokzata napok alatt bevakolható. A gépi vakolás nagy, összefüggő, kevéssé tagolt felületen gazdaságos.

Kézi vakolás kell a kisebb javításokhoz, a sűrűn tagolt homlokzathoz, a párkányok, ablakkeretezések és díszítések környezetéhez, és ott, ahol a régi mészvakolathoz illő, helyben kevert habarcs kell. A kézi vakolás munkaigényesebb, ezért négyzetméterre drágább. Sok homlokzaton a kettő együtt jár: a síkfelület gépi, a kávák és a tagozatok kézi vakolást kapnak.

A vakolat leggyakrabban ott reped meg, ahol két eltérő anyag vagy két eltérően mozgó szerkezet találkozik. Az áthidalók, a koszorú, a befalazott nyílások és a nyílászárók sarkai fölé üvegszövet háló kerül, amely a feszültséget szélesebb sávban osztja el. A nyílások sarkain átlós hálócsík is kell, mert a repedés innen indul ferdén.

Az ablak- és ajtókávák éleit élvédő profil teszi egyenessé és ütésállóvá, a vízszintes párkányok és kiugrások alsó élén csepegtető profil vagy kiképzett vízorr választja le a vizet a falról. A homlokzati vakolatot és a lábazatot el kell választani egymástól, a hézagot tartósan rugalmas anyaggal zárjuk, mert a két rész eltérő anyagú és eltérően mozog. A nyílászárók tokjához a vakolat csatlakozóprofillal kapcsolódik.

Vakolni száraz, fagymentes időben lehet, tűző nap, eső és erős szél nélkül. Az állványt hálóval takarjuk, hogy a friss vakolat ne száradjon ki egyenetlenül. Nyáron a túl gyors száradás repedést okoz, ezért a felületet szükség szerint nedvesen tartjuk, ősszel a hideg és a pára a kötést lassítja.

A fedőréteg csak a kiszáradt, kiszilárdult alapvakolatra kerülhet. A száradás ideje a vakolat vastagságától, a faltól és az időjárástól függ, a nemesvakolat előtt pedig a felületet alapozni kell, az alapozó után a gyártók jellemzően 24 óra várakozást írnak elő. A fedőréteg választásáról, a nemesvakolatról és a festésről külön aloldalon írunk.

A legnagyobb tétel a régi vakolat leverése és elszállítása, valamint az alapvakolat. A leverés ára a régi réteg vastagságától és keménységétől függ: a vékony mészvakolat könnyen jön, a vastag cementes vakolat lassan. Az alapvakolat árát a vastagság, a fal egyenetlensége és a technológia adja, a gépi vakolás síkfelületen olcsóbb, a kézi a tagolt részeken elkerülhetetlen.

A homlokzat tagoltsága a folyóméteres tételeket növeli: kávák, élvédők, csepegtetők, párkányok, lábazati csatlakozás. Az állvány a felülettől, a magasságtól és a bérlés idejétől függ, a hálózás pedig attól, hogy a fal mekkora részén kell. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.