Belső vakolás géppel és kézzel

A belső vakolat kiegyenlíti a falazat egyenetlenségeit, sík és egyenes sarkú felületet ad a festésnek vagy a burkolatnak, eltakarja a vezetékhornyokat, és a falazat hézagait is lezárja. A páraháztartásban is szerepe van: a mész- és gipsz alapú vakolatok a helyiség párájának egy részét felveszik, majd leadják.

Belső vakolat jellemzően 10⁠–⁠15 mm vastag, egy vagy két rétegben készül. Régi, egyenetlen falon a síkeltérés miatt ennél vastagabb réteg kell, ezt a felmérésen léccel és lézerrel mérjük meg, és többletvastagságként külön tételbe írjuk.

A gipszes vakolat gyorsan szárad, simára dolgozható, és anyagában glettelhető, ezért lakószobákban külön glettréteg nélkül festhető. Vékonyabb rétegben kell felhordani, és a nedvességet nem bírja, ezért fürdőszobába, konyhai pult mögé és lábazatra nem való. A mész-cement vakolat tartósabb, vízállóbb, de lassabban szárad és durvább felületet ad, erre festés előtt glett kerül, burkolat alá viszont jó alap.

Cementtartalmú anyaghoz gipszet keverni tilos, és a két vakolatot egymásra sem hordjuk fel. Vályog- és régi vegyes falazaton páraáteresztő, mész alapú vakolatot használunk, mert a cementes, záró réteg leválik és a nedvességet a falban tartja.

Gépi vakolásnál a vakológép a zsákos szárazhabarcsot vízzel keveri és a falra szórja, a vakolók pedig léccel lehúzzák és simítják. A gépet szállítani, felállítani és a nap végén tisztítani kell, ezért a gépi vakolás nagyjából 40⁠–⁠50 m² felett éri meg. Egy 3⁠–⁠4 fős csapat naponta 80⁠–⁠120 m²-⁠t vakol be, kézzel ugyanez több nap.

Kézi vakolást egy-egy helyiségnél, javításnál, kávák és kis felületek esetén alkalmazunk. A kézi vakolat ugyanolyan jó lehet, de lassabb, és több réteg között a száradást is ki kell várni.

A falat vakolás előtt portalanítjuk, a laza részeket eltávolítjuk, a nagyobb lyukakat és hornyokat előre kitöltjük. A sima betonfelületre, például a koszorúra és a födém aljára tapadóhíd kerül, a különböző falazóanyagok találkozásánál és a vezetékhornyok felett vakolaterősítő hálót ágyazunk a vakolatba. A falsarkokra és a kávák élére élvédő kerül, ez adja az egyenes sarkot.

1. Síkmérés, a rétegvastagság és a vakolóléc vagy profil helyének kijelölése.
2. Portalanítás, tapadóhíd vagy alapozó a falazóanyagnak megfelelően.
3. Élvédők és vakolóprofilok rögzítése, háló a kritikus helyeken.
4. Gépi szórás vagy kézi felhordás, lehúzás léccel, simítás.
5. Száradás után csiszolás, a csatlakozásoknál javítás, szükség szerint vékony második réteg.

Vakolni +5 és +30 °C között lehet. Hidegben a vakolat lassan köt, fagyban megsérül, hőségben és huzatban a felület túl gyorsan szárad és megrepedezik. A száradást az egyenletes hőmérséklet és a mérsékelt szellőztetés segíti, a fűtőtesttel gyorsított, egyenetlen száradás repedést okozhat.

Festés, glettelés vagy burkolás előtt legalább egy hét száradás kell, vastagabb rétegnél, hidegben és új, nedves falazatnál ennél több. Új háznál a vakolás az ütemezésben az esztrich előtt vagy után is lehet, ezt a felmérésen a teljes munkarenddel együtt beszéljük meg.

Új háznál a vakolás a villany- és a gépészeti alapszerelés után következik, amikor a dobozok, a csövek és a vezetékhornyok már a helyükön vannak, és a nyílászárók be vannak építve. Így a vakolat a kávákat és a tokok csatlakozását is lezárja, utólag nem kell vésni. A vakolás előtt a hornyokat kitöltjük, a dobozok szintjét a vakolat síkjához igazítjuk, a tokokat takarjuk.

Felújításnál először azt nézzük meg, mennyi tartható meg a régi vakolatból. A kopogtatásra kongó, leváló, sós vagy vizes vakolatot le kell verni, mert az új réteg sem tapad meg rajta. Ha a vizesedés oka a falban van, előbb azt kell megszüntetni, a vakolás csak utána jön. A foltszerű javítást a környező felület síkjához igazítjuk, a csatlakozásnál hálóval erősítjük.

• Poros vagy nedves alapra felhordott vakolat, amely kongani kezd és leválik.
• Háló nélküli anyagváltás, ahol a koszorú és a falazat határán hajszálrepedés fut végig.
• Gipszes vakolat fürdőszobában vagy lábazaton, ahol a nedvesség felpuhítja.
• Túl gyors, fűtött száradás, amelytől a felület megrepedezik.
• Festés a teljes száradás előtt, amitől a festék foltos lesz.

A négyzetméterárat a vakolat típusa, a rétegvastagság, a gépi vagy kézi felhordás, a mennyezet aránya és az előkészítés adja. A sok káva, sarok és kis felület növeli az árat, mert ezeket kézzel kell kidolgozni. A régi, egyenetlen falon a többletvastagság a legnagyobb bizonytalanság, ezért ezt a felmérésen előre megmérjük.

Az oldal tetején lévő ársávok külön mutatják a gépi és a kézi vakolást, a mennyezetet, a többletvastagságot, a hálót és a kávákat. A tételes ajánlatban az is szerepel, hogy az ár tartalmazza-e az anyagot és a gépet.