Régi házhomlokzat felújítása

A 19. század végi és a 20. század eleji házak homlokzatát vízszintesen a lábazat, az övpárkányok és a főpárkány tagolja, függőlegesen a nyílástengelyek, a falsávok és a sarokarmírozás. Az ablakokat vakolt keretezés, könyöklőpárkány és szemöldökpárkány veszi körül, a felületen kváderezés, sávozás, és a gazdagabb házakon öntött stukkók, rozetták, zárókövek vannak. A tagozatok többsége a téglából kirakott magra húzott mészhabarcs, a díszek gipszből vagy műkőből öntöttek.

Ezek az elemek a homlokzat karakterét adják, és sokszor ezek miatt áll a ház helyi védelem alatt. A felújítás célja ezért az, hogy a homlokzat a régi formájában maradjon meg, tartósan.

A felújítás a dokumentálással kezdődik. Minden homlokzatot és díszítőelemet lefotózunk, a tagozatok profilját felmérjük, és bejelöljük, hol hiányzik, hol laza és hol ép a vakolat. A párkányok felső síkját külön megnézzük, mert itt áll meg a víz, és innen indul a vakolat és a tagozatok romlása.

Védett épületnél a korábbi színrétegek és a vakolat összetételének feltárása restaurátori feladat. A feltárásból derül ki, milyen volt a homlokzat eredeti színe és anyaga, és ehhez igazodik a helyreállítás. Nem védett háznál a régi fotók, a szomszédos azonos korú házak és a meglévő ép részek adnak támpontot.

A régi homlokzaton a mészvakolat a fal része: puha, jól átengedi a párát, és rugalmasan követi a fal mozgását. Egy hazai restaurátori összefoglaló szerint az ilyen vakolatot nem szabad cementes vakolattal javítani, mert a cement nagy szilárdsága, ridegsége, kis porozitása és sótartalma miatt az eredeti vakolat gyorsan tönkremegy. Ugyanez az összefoglaló a víztaszító kezelést és a műgyanta diszperziókat is károsnak tartja a régi homlokzaton, mert akadályozzák a fal kiszáradását.

A helyreállítás alapelve a kompatibilitás: az új anyag és az eljárás ne okozzon kárt az eredeti szerkezetben, és fizikai tulajdonságai, a hő- és nedvességmozgása hasonlítson a régiéhez. A javításhoz ezért mészalapú habarcs, a színezéshez mészfesték vagy arra alkalmas ásványi festék kerül. A szilikát festék és vakolat a gyártók szerint mészvakolatra nem hordható fel, ezt az anyagválasztásnál figyelembe vesszük.

A húzott tagozatot a helyszínen, a profil alapján készült fém vagy fa sablonnal húzzák végig a friss habarcson. A sablon a meglévő ép szakasz pontos lenyomata, így az új rész a régi folytatása lesz. Egy budapesti homlokzat-helyreállítás műszaki előírása a helyszínen javítandó húzott tagozatok habarcsához trasszcementet vagy románcementet ír elő, az élek, sarkok és kváderélek éles, párhuzamos és függőleges kialakításával.

A párkányok felső síkja lejtést kap a faltól el, és bádogfedést vagy vízzáró lezárást, alsó élükön vízorr vagy csepegtető vezeti le a vizet. Ahol a párkány magja is meglazult vagy elrepedt, a felújítás a mag rögzítésével kezdődik, mert a laza párkány a járókelőkre veszélyes.

Az ép, de laza öntött díszeket leszereljük, megtisztítjuk, kijavítjuk, és visszarögzítjük. A hiányzó darabokhoz az ép elemekről formát veszünk, és ebből öntjük az új elemet. A már említett műszaki előírás szerint az új díszek gipszből vagy műkőből készülhetnek, a rögzítésnek pedig a biztonsági és tartóssági követelményeknek kell megfelelnie, a kiálló párkányoknak és díszeknek a szél szívóhatását is el kell viselniük.

A régi homlokzatok színezése a tagolást követi: a falsík, a keretezések, a párkányok és a lábazat jellemzően eltérő, de egymáshoz illő árnyalatot kap. A színtervben ezeket RAL vagy NCS kóddal rögzítjük. Védett épületnél a feltárt eredeti színek, nem védett háznál a ház kora, a szomszédos homlokzatok és a település arculati kézikönyve adnak támpontot.

A színt a homlokzaton próbafelületen ellenőrizzük. Az előbb említett műszaki előírás a festendő felület legfeljebb 2 százalékáig térítésmentes színmintát enged, és közbülső próbákkal ellenőrzi, hogy a kikevert árnyalat megfelel-e a választott mintának.

Nem védett házon a homlokzat felújításához építési engedély nem kell, de a településképi rendelet a színezéshez vagy a felületképzés megváltoztatásához bejelentést írhat elő. Helyi védelem alatt álló épületnél a helyi rendelet adja meg, mit kell megtartani, és sok helyen a védett homlokzat felújítása eleve bejelentésköteles. Műemlék épületen kisebb munkához is engedély kell. Ezekről a homlokzatfelújítás engedélyezéséről szóló aloldalon írunk.

A sík felületek ára a vakolat állapotától és a leverendő rész arányától függ. A díszes homlokzatoknál a költség jelentős része a tagozatok és díszítőelemek helyreállítása, ezek ára a profilok számától és bonyolultságától, a hiányzó elemek mennyiségétől és a sablonok, öntőformák elkészítésétől függ. A kézi, mészalapú vakolás munkaigényesebb a gépi vakolásnál.

Védett épületnél a feltárás, a dokumentáció és a színterv is a költségek része. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek, a díszítőelemekre a felmérés után egyedi, tételes ajánlatot adunk.